Veronika ötször fizeti ki garzonlakása árát
Nem volt családi segítsége, nem volt megtakarítása, ezért Veronika 2008-ban 7 millió forint svájcifrank-alapú hitelt vett fel egy 33 négyzetméteres garzonra, 30 éves futamidővel. Egész életében ezért az otthonért dolgozhat - írja a delmagyar.hu.
Fotó: Délmagyar
– Nem vagyok meggondolatlan, mindent alaposan felmértem, amikor harmincévesen, 2008-ban svájci frankban eladósodtam – kezdte a történetét Veronika. – Egy vasam sem volt, ezért vettem fel a 33 négyzetméteres garzon teljes vételárát, a 7 millió forintot hitelre. A törlesztőrészletem 33 ezer forintról indult, ugyanennyit fizettem korábban az albérletre is.
- Ha forintban adósodok el, 77 ezer lett volna a havi törlesztő, az akkori fizetésem kétharmada, ezért egyértelmű volt, melyik megoldást választom– magyarázta Veronika. – A hitelszerződésemmel együtt lakáskasszát is kötöttem havi 10 ezer forint befizetésével.
Mi az árfolyamgát?
Az ügyfél a törlesztőrészletét rögzített árfolyamon fizeti 2017. június 30-áig. Svájcifrank-alapú hitelnél 180 forintos, euróalapúnál 250, míg japán jennél 2,60 forintos árfolyamon. Az árfolyamgát idején a tényleges árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbséget úgynevezett gyűjtőszámlán, kétfelé pakolják a bankok. A kamatszámlán a tényleges és rögzített árfolyam közti különbséget az állam fizeti az adós helyett. Míg a törlesztő-
részlet tőkerészének árfolyam- különbözete a számlán halmozódik és kamatozik.
Veronika történetében minden benne van, ami a devizahitelezésben az elmúlt nyolc év során lezajlott. Az első katasztrófa 2011 végén, 2012 elején következett be: a korábban 160 forintos svájcifrank-árfolyam 250 forint fölé emelkedett, a bank fokozatosan 66 ezer forintra emelte a havi törlesztőt. A végtörleszteni nem tudó devizahitelesek számára a kormány előbb 2013. márciusi, majd május végi határidővel kitalálta az árfolyamgátat és a gyűjtőhitelt.
Veronika is a védőernyő alá bújt, havi befizetnivalója 47 ezerre csökkent. 2015. február 1-jével jött a devizahitelek teljes kivezetése, a forintosítás: ezzel azonban a tőketartozása 7 millióról 10 millió 200 ezerre nőtt. A svájci frankot ekkor 256 forinton váltották át, a havi fizetnivaló pedig 45 ezer forint lett.
– Idén újabb fordulópont következett be: a bankom értesített, hogy visszafizettem a kamatot, a jövőben már csak a tőkét kell megadnom, ezért 54 ezer forintra emelték a törlesztőrészletemet – közölte Veronika. – Lejárt a lakáskasszám, az összegyűjtött 1 millió 300 ezerrel csökkent a tőketartozás, a megmaradt 8 millió 900 ezer forintot 2038-ig, még 22 évig fizethetem. A lakásom jelenleg 6 millió forintot ér. Mivel körülbelül 30 millió forintot fizetek ki 2038-ig, gyakorlatilag ötször veszem meg.
