Verssel üzentek Orbánnak a háza előtt a diákok, kemény költeményt került az aszfaltra
Mikorra fog vajon eltűnni? - írja a nyugatifeny.hu.
Egy Weöres Sándor-verssel üzentek a diákok a miniszterelnöknek a költészet napján
– vette észre a Népszava.
Egy éve Arany János A walesi bárdok című versét írták föl színes krétákkal az aszfaltra Orbán Viktor Cinege utcai háza előtt, most Weöres Sándor Merülő Saturnus című verse került az útra.
Annyi változás volt, hogy a Cinege utcába most csak a vers címe került, a többi már a Kútvölgyi úton folytatódik, az olvasás irányát nyilakkal adták meg. A T. S. Eliot emlékének szentelt vers
a zsarnokság átvészelésének egyik lehetséges módozatáról és az értelmiség felelősségéről szól.
A lap szerint a rendőrök megjelentek fél 9 körül a helyszínen, töprengve nézték egy ideig, majd beavatkozás nélkül továbbmentek.
Weöres Sándor: Merülő Saturnus
/T. S. Eliot emlékének/
Elvették nyájamat. Bánjam-e? Többé semmi dolgom,
nincs felelősség, menhelyen könnyű az aggnak élete.
Legelőbb a papot kergették el, az agancsos félrebeszélőt
deszkájáról, ahonnan égbe röppent naponta — bolond! —
és okosabb papokat válogattak; később a királyt, a védő
végtelent, és kardos királyokat fogadtak; aztán a bölcset,
hiszen van tudósunk elegendő; végül a költőt,
minek számlálja ujjait gagyogva? tódulnak helyébe
a kivánalmak célszerű dalnokai megbízás szerint.
Így állok, arccal falnak fordítva, törött pásztorbotommal.
Csordám a vályunál tolong: mennyi vidám vadonatúj
nagyszerűség úszkál benne! Orr orr mellett, orr az orrot
kitúrja — bánjam-e? — már nem hivatásom,
agyarat döfnek belém, ha látom: mi lesz a roppant
szaporulatból, a kapart anyaméhből, falánk
bódulatban, gyorsuló iramban, a gyilkos sugarakból,
a kapuba rakott robbanásból —
Mint ha sínén a vonat
rohan a szakadékba melynek túlsó partja nincs —
bánjam-e? — lehet, megállítják a végső percben;
vagy a szakadék felett is pálya visz, csak vak vagyok;
talán a meredély szélén szárnyat bont, felröpül:
ők tudják, nem én. Bajuk, ha ők se tudják.
Nekem már mindegy: pásztorbotom eltört,
könnyű szalmán heverni évezredek
fáradalmát kipihenni. Nem látnak, fejük a vályuban,
én is csak farukat s lobogó füleiket látom.