Ciorbea ezt eredetileg nem akarta megtenni arra hivatkozva, hogy nincs illetékessége, illetve csak azt követően emelhet alkotmányossági kifogást, miután a rendelet hatályba lépett. A héten Klaus Iohannis román elnök személyesen is felkereste Ciorbeát, hogy meggyőzze az ellenkezőjéről. Az elnök arra hivatkozott, hogy volt már erre precedens. Ciorbea elmondta, nem ismert minden előzményt és részletet, amikor szerdán úgy nyilatkozott, hogy nincs illetékessége az alkotmánybírósághoz fordulni.

Kifejtette, elsősorban azért emelt alkotmányos kifogást, mert nem indokolt sürgősségi kormányrendelttel módosítani a büntetőtörvénykönyvet és a -perrendtartást, ugyanis nem áll fenn olyan sürgető jogi helyzet, amely indokolttá tenné ezt. Közölte, a kormány egy uniós irányelvre hivatkozik a rendeletben, de annak alkalmazási határideje 2018. április 1., így van elég idő, hogy a parlamentben vitassák meg a módosításokat. Felidézte, az alkotmánybíróság korábbi döntéseiben megállapította: sürgősségi rendelet elfogadása akkor indokolt, ha Románia ellen kötelezettségszegési eljárást indít Brüsszel, de rámutatott, hogy ez a helyzet sem áll fenn.

Ciorbea a rendelet ellen tartalmi kifogásokat is megfogalmazott. Szerinte túl általános az a megfogalmazás, hogy a hivatali visszaélést akkor lehet büntetni, ha 200 ezer lejnél (14 millió forint) nagyobb kár keletkezik, illetve ha egy jogi vagy magánszemély "súlyos kárt" szenved. Mint mondta, a rendelet nem tisztázza, mit ért a törvényalkotó a súlyos kár kifejezés alatt, ami bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot idéz elő.

Emellett a rendelet szerint a hivatali visszaélés csak törvények és sürgősségi kormányrendeletek megsértése esetén válna büntethetővé. Az ombudsman szerint ez azt jelentené, hogy a kormány egyszerű rendeleteinek, a miniszteri rendeleteknek, valamint az önkormányzati határozatoknak a megsértése nem lenne büntethető, ami ellentmond az alkotmánybíróság korábbi döntéseinek - magyarázta Ciorbea. Hozzátette: az alkotmánybíróság korábban leszögezte, a törvény szót a tágabb jelentésében kell értelmezni, aminek ki kell terjednie valamennyi törvényre, rendeletre, önkormányzati határozatra.

Korábban a Legfelső Bírói Tanács is megtámadta az alkotmánybíróságon a kormány rendeletét, és azt kérte a taláros testülettől, állapítsa meg, alkotmányos jellegű jogi konfliktus keletkezett a kormány és az igazságszolgáltatás között, miután a kabinet az igazságszolgáltatás szakmai szervezetének jóváhagyása nélkül fogadta el a vitatott rendeletet.

A rendelet szövegének egy része azonnal hatályba lépett a kedd esti elfogadását és a közlönyben való közzé tételét követően. Egy másik része, amely a hivatali visszaélést is szabályozza, tíz nap múlva, vagyis február 11-én hajnalban lép hatályba. Az alkotmánybíróság várhatóan február 7-én dönt, mikorra tűzi ki a rendelet ellen benyújtott óvások megvitatását.

Forrás: MTI

CIVILHETES szerkesztő: K. Toók László