Volt egyszer egy rezsicsökkentés
R.E.Z.S.I.C.S.Ö.K.K.E.N.T.É.S.
"Utóbbi napok hírhadjárata, legalábbis bármelyik pillanatban kapcsol az óvatlan tévénéző az M1, Duna, HírTv és a társcsatornák műsorára, rádiókat is természetesen beleértve, a független és kisszámú kormánymédia, ideszámítva az Origo elfogulatlan hírszolgáltatását – a még nagyobb függetlenség jegyében – a pillanathoz mért töredékidő intervallumán belül fog találkozni a rezsicsökkentés témájával.
Jó téma ez, hálás, viszont mindig alkalmas az ellenség kriminalizálására. Hiszen Gyurcsány és MZP kik lennének mások, ha nem a haza gazdasági bűnözői. Gyurcsányról jót mondani nehéz, ezt elfogadom, ezért tartom hibás lépésnek, hogy MZP túlságosan kiegyezett a DK vezérrel, viszont rezsicsökkentés témában mégis – ha ésszerűen gondolkodok – igazat kell adnom mind Gyurcsánynak, mind pedig MZP-nek. Csakhát a Fidesz sohasem az ésszerűségre apellált, elég megnézni egy tipikus Fidesz szavazót, aki a minden embernek kijáró tisztelet mellett mégsem egy agytröszt, legalábbis közéleti kérdésekben nemhogy nem tud, de nem is akar gondolkodni. Miért is gondolkodna, amikor kényelmesebb a kormánymédia és propaganda szövegeit fel-felböfögni családi körben, templom után vasárnapi ebéd tájékán. Ilyen az érzelem alapú politizálás és a Fidesznek ez bevált.
Ez így jó, ettől lesz olyan rezsicsökkentett ez az ország. Ha már minden beállt, miért ne állna be a rezsiár is. Ez két irányba is jó Orbánéknak, egyrészt így lehet rövid pórázon tartani a multikat és engedni egyre közelebb a gazdaság nemzeti képviselőit vagyis Mészáros Lőrincet ahhoz a lehetőséghez, hogy majdan az energiaszektor nemzeti kézbe kerülése után ott is hazafias érzülettel uralják a piacot, mert az így lesz sajátosan magyar. Másrészt az átlagmagyar így nem ugat annyit, alacsony a rezsiár, a lehető leggulyáskommunistább intézkedése ez a nemzeti kormánynak. Jó kommunikációval könnyed téma, hogy nálunk olcsóbb a villany, a gáz a benzin, mint Európában bárhol máshol. Lássuk be, ez azért nem teljesen igaz, ezen a ponton hadd jöjjön egy kevés bezzegromániázás, merthogy ott még olcsóbb a rezsi, az már más kérdés, hogy ettől még a magyarnál nem magasabb a román életszínvonal, sőt alacsonyabb. MZP-nek valahogy úgy kellene elmondania a rezsicsökkentéssel kapcsolatos üzenetét, hogy az válasz legyen a kormány átverő kommunikációjára. Nem a rezsiárak alacsonyantartásával van itt baj, a lényeg, hogy ennek miért kell így lennie, mert ez szükségszerű és nem ajándék a kormány részéről, ha ez sem lenne, akkor tényleg anyagi válságba kerülne jó pár magyar háztartás. Mivel jelenleg a kormány nem tudja vagy nem akarja ezt a kompenzációs cechet állni, ezért ezt a gazdasági szereplőkkel fizetteti meg, akik ezért nem annyira örülnek és ez a magyar gazdaság szempontjából viszont nem feltétlenül előnyös dolog. Majd ha végre minden „nemzeti kézbe kerül”, akkor nagy a valószínűsége, hogy majd változik ez a struktúra, de addig ez így marad. A rezsicsökkentés sokkal inkább egy szegénységi bizonyítvány, semmint előny, amire aztán csiribi-csiribá eljárással politikai kampányt építenek és bemutatják, hogy milyen jóságos a Fidesz és galád az ellenzék. Az egyszerű és lecsupaszított igazság viszont mégiscsak az, hogy a dübörgő gazdasági teljesítmény valahogy mégsem tudta azt elérni, hogy a magyar átlagbér annyira erős legyen, hogy elbírja a rezsiárakat és szomorú, hogy az egyre gyarapodó NER vagyon mellett a magyarok nettó bére lassan és biztosan elértéktelenedik.
Közismert fideszes gondolatmenet, hogy hétévégenként milyen sok ember tologat az áruházakban a sok jóval roskadásig megpakolt bevásárlókocsikat, hol itt a szegénység? Nos, a látszat ellenére a szegénység mércéje nem feltétlenül a bevásárlókocsik mennyiségi tartalmán mérhető le.
Lássuk, hogy miért:
Egyrészt fogyasztói társadalommá váltunk, ezért a nagybevásárlás kötelező jelleggel hozzátartozik az emberek életviteléhez. Ez ha jó, ha rossz, de így van és rá is vagyunk kényszerülve, az áruház az éléskamra, onnan szerezzük be a mindennapok szükségleteihez elengedhetetlen dolgokat. Ha ez sem lesz így, akkor már érvényes lesz a koldusország kifejezés és valahogy ennek is mutatkoznak a jelei (lsd. ellátás akadozása, vagy a fogyasztás „ésszerüsödése”). Másrészt az áruházi bevásárlókocsikon túl ugyanakkor ott vannak a személyi kölcsönök, a banki tartozások, devizahitelek, az ezzel járó kiszolgáltatottság. Ott vannak a korszerűtlen lakhatási viszonyok, ahol minden környezetbarát megoldás még most is inkább luxuskategória és nem egyéni szabad döntés. Ebből a perspektívából a köztársasági elnök klímaharca számomra egy unatkozó politikus úri hóbortjának tűnik leginkább, amit ebben az országban csak ő engedhet meg magának igazán. Ezen az áldatlan állapoton próbál meg a kormány változtatni az úgynevezett családpolitikájával, ami sajnos kevesek nem sokkal előnyösebb helyzetbe hozatala elég sokak megrövidítésével az ostoba és igazságtalan adópolitikán keresztül. Ezen túlmenően a magyarok legtöbbje még manapság is korszerűtlen járművekkel utazik kátyús utakon és ez alól a tömegközlekedés sem kivétel, főleg ha az ország keleti részében nézünk körül tüzetesebben. A példák sorát még lehetne bővíteni, de az alapvető igazság az, hogy a legtöbb magyar háztartásnak nemhogy tartaléka nincs, de nettó eladósodásban éli mindennapjait és ez nem épp a jólétről árulkodik.
Európában a nagy különbség Kelet és Nyugat között pontosan az, hogy mi látszatra élünk úgy mint a nyugatiak, de valójában közel sem vagyunk olyan anyagi jólétben mint ők és ezen a magyar gazdaság tíz éves sikertörténete sem tudott lényegét tekintve változtatni. A munkaalapú társadalom modelljét sikerült megvalósítani, ez kétségtelen, ma mindenki csinál valamit ebben az országban, ha egyebet nem egy árok partján kapirgál önkormányzati támogatáson. A munka nem szégyen, de ettől még nem igaz az a mese, hogy a magyaroknak lenne a legjobb Európában, vagy hogy a rezsicsökkentés egy sikertörténet lenne.
Ez csak népmese, Orbán meséje leginkább azoknak, akik még csüngenek az ajakán és egyébre nem is hajlandóak figyelni." - írja a MyOP Blog