Vagyis Magyarország is csatlakozott azon tíz tagállamhoz, amelyik egyelőre nem pártolja a lépést. Mindez pedig tovább hátráltathatja az uniós válaszlépést az amerikai protekcionista inflációcsökkentő törvénnyel szemben.

Tizenegy európai uniós ország "nagy körültekintést" kér az Európai Bizottságtól az állami támogatási szabályok enyhítését illetően, amellyel Brüsszel segítené az uniós zöldipari fejlesztéseket. A Magyarország által is aláírt levél szerint a szabályozás enyhítése a blokkon belüli versenyben csak fokozná az egyenlőtlenséget - tudta meg a Reuters. A február 10-én kelt dokumentumot Dánia, Finnország, Írország, Lengyelország, Finnország, Írország, Lengyelország, Svédország, Hollandia, Lettország, Csehország, Szlovákia és Belgium írta alá a magyar kormány mellett.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság - részben válaszul az amerikai inflációcsökkentő törvényre - a megújuló energiába vagy az ipar szén-dioxid-mentesítésébe történő beruházásokra vonatkozó állami támogatásokra vonatkozó uniós korlátozások enyhítését javasolta. Az aláírók azonban aggódnak amiatt, hogy a 27 országot tömörítő blokk gazdagabb országai egyszerűen túllicitálják a kisebb tagállamokat.

Ahogy arról a Portfolio már beszámolt az Európai Bizottságtól megszerzett adatok alapján, Németország és Franciaország szinte visszaélésszerűen használta a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború miatt fellazított állami támogatási keretrendszereket. A két ország fizette ki az Európai Bizottság által engedélyezett ösztönzők 80 százalékát. Magyarország ugyan aktív költekező volt a képességeihez képest, de jóval kevesebb támogatást tudott kifizetni:

AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ HATÁSAI MIATT FIZETETT ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK TELJES ÖSSZEGE 6,48 MILLIÁRD EURÓ (2 522,33 MILLIÁRD FORINT) VOLT, AMI A 2022. ÉVI MAGYAR GDP 4,01 SZÁZALÉKÁNAK FELEL MEG. AMI ELTÖRPÜL A NÉMET-FRANCIA 432 MILLIÁRD EURÓS KIFIZETÉSEK MELLETT.

Ezért is volt érdekes, hogy a magyar kormány eddig nem volt a tiltakozók között, és bár hivatalos álláspontot nem ismertetett, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy véleménycikkben fejtette ki, hogy fokozni kell az állami támogatásokat, hogy Európa és Magyarország versenyben maradt a zöldátállás során. „Nekünk sem marad más választásunk, mint elsők között beszállni a támogatási versenybe, megtöbbszörözve a források értékét azzal, hogy másokat megelőzve, könnyen, jól célzottan jutnak el a vállalatokhoz" - írta a miniszter.

Most viszont a magyar kormány által is aláírt levél inkább azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy ne támogassa ezt a közöspiacot veszélyeztető javaslatot, hanem dolgozzon ki új szabályokat. Ez visszaigazolja azt a hírt, hogy a magyar kormány konzervatívabb gazdaságpolitikát szorgalmazó fele felismerte, hogy a költségvetés méretei miatt óvatosabb lenne a támogatási politikával a magyar költségvetés lehetőségei miatt.

"A tömegtermeléshez és kereskedelmi tevékenységekhez nyújtott állami támogatások jelentős negatív hatásokat eredményezhetnek, többek között a belső piac széttöredezését, káros támogatási versenyeket és a regionális fejlődés gyengülését okozhatják" - olvasható a közös állásfoglalásban, amelyet a Reuters látott.

Ezek a károk nagyobbak lehetnek, mint a pozitív hatások. Mi, a társaláíró tagállamok arra kérjük a Bizottságot, hogy tanúsítson nagy körültekintést

- szól a hivatalos feljegyzés.

A 11 ország a fentiek mellett sürgette a Bizottságot, hogy mérlegelje, hogy más szakpolitikákkal nem lehetne-e jobban elérni a zöld beruházások ösztönzésének célját, valamint hogy alaposan elemezze a kockázatokat, mielőtt bármilyen alapvető változtatást eszközölne.

"Az uniós állami támogatási szabályokat az EU egészének szintjén jelentkező hozzáadott érték figyelembevételével kell kialakítani. Az uniós állami támogatási szabályoknak védeniük kell az egyenlő versenyfeltételeket az EU belső piacán" - fogalmazott a közlemény.

Az EU 27 tagállamának vezetői a múlt héten Brüsszelben tárgyaltak a kérdésről, remélve, hogy a március 23-24-én esedékes következő csúcstalálkozó előtt sikerül rendezniük a támogatásokkal kapcsolatos nézeteltéréseiket. Viszont az már most látszik, hogy komoly a megosztottság a tagállamok között, még ha a sokat kritizált berlini kormány sem elkötelezett a támogatási szabályok lazítása mellett.

Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.

Az uniós pénzügyminiszterek keddi brüsszeli találkozóján például Christian Lindner német államfő külön beszélt: "A német kormány nem érdekelt a kiadások növelésében és a támogatások bővítésében... Biztosíthatom az összes tagállamot, hogy Németország meg fogja őrizni a tisztességes, egyenlő feltételeket". Szerinte a 390 milliárd dolláros támogatási kerettel működő amerikai inflációcsökkentő törvénnyel szemben olyan lépéseket sürgetett, amelyek képesek úgy javítani az EU-s versenyképességet, hogy nem "költenek el egyre több pénzt". Úgy fogalmazott, hogy

nem harcolhatunk az Egyesült Államokkal, amely képes és megengedheti magának, hogy több támogatást fizessen.

Viszont ez patthelyzetet is teremt: Németország például ellenezte az Európai Bizottság eredeti tervét, amely egy külön alap létrehozását is javasolta, amely a szegényebb uniós országoknak hivatott segíteni abban, hogy több állami támogatást osszanak ki. A helyreállítási és ellenállóképességi eszközhöz (RRF) hasonló újabb közös adósságkibocsátást javasoltak, valamint ebbe belevették volna annak le nem kötött részeit, amelyet tisztatechnológiás beruházásokra lehetett volna költeni. Ebből a közös adósság 225 milliárd eurót fedezett volna, míg a 20 milliárd eurós támogatás a nem elköltött RRF pénzeket használta volna fel.

Magyarország esetében fokozza a versenyhátrányt, hogy egyelőre sem a helyreállítási alap, sem kohéziós források lehívása nem indulhatott meg. A mintegy 22 milliárd eurónyi kohéziós forrás, valamint 5,8 milliárd eurónyi RRF-támogatás csak a horizontális feltételek teljesítése és a jogállamiság eljárás legalább részleges lezárásával indulhatna meg, amelyhez a magyar kormány egyelőre még nem teljesítette az Európai Bizottság által elvárt igazságügyi reformokat, bár ennek tervezetét már bemutatta. Azonban úgy tudni, egyelőre még Brüsszel nem tartja kielégítőnek a javaslatcsomagot. (Portfolio)