A nyugdíjasok több mint fele a létminimum alatt él

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam

A nyugdíjasok több mint fele a létminimum alatt él

2016. június 05. - 09:04
0 komment

 

Ha nem kezdődik érdemi párbeszéd a kormány és a nyugdíjasokat képviselő szervezet között, akkor pártot alapít a Nyugdíjasok Országos Szövetsége – tudta meg a 168 Óra.

Forrás: 24.hu

Őszig tízezer nyugdíjas kapja meg azt a kérdőívet, amelyben a szervezet életvitelüket, életminőségüket kutatja és a tervezett, jövő évi 0,9 százalékos nyugdíjemeléssel kapcsolatos véleményükre kíváncsi. Ez alapján időspolitikai modellt készítenek, amelyet tárgyalási alapnak szánnak a kormánnyal való egyeztetéshez. Szakértők évek óta figyelmeztetnek: negyedszázad múlva egy kereső tart majd el két nyugdíjast, vagyis a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik.

– Most mondja meg, mire elég az a pár száz forint nyugdíjemelés! – mondja a Lehel piacon egy idős asszony, aki nevét nem árulja el, nevezzük Máriának. Mögötte kockás, kerekes bevásárlótáska, kezében apró cetli, keze remeg, alig tudom kibetűzni: csirke, sárgarépa, krumpli. Azt mondja, különleges nap a mai, vendégek jönnek hozzájuk, majd később kigazdálkodja valahogy azt a drága húst. Mária 22 éve nyugdíjas, a Főgáznál volt osztályadminisztrátor, jól keresett, mégis alacsony, 15 ezres nyugdíjjal lépett ki. Ma csaknem 120 ezer a nyugdíja, férje is ennyit kap, de egyikük járandóságát szinte teljesen elviszi a rezsi: a fűtés, a villany, a telefon, a tévé. Még így is szerencsések, másoknak a gyógyszerre alig jut. Persze ők is takarékoskodnak, ha Mária zsemlét vesz, egy cetlire felírja azt is, oszt-szoroz, nehogy kifussanak a havi keretből.

– Ötszázalékos emeléssel már meg lennék elégedve, de ez a 0,9 százalék semmi – mondja.

Pedig a kormányzat 2017-re ekkora nyugdíjemelést tervez. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint alapvető cél a nyugdíjak reálértékének, azaz vásárlóerejének megőrzése, ezért a jövőre várható inflációval megegyező mértékben kívánják növelni a juttatást. Szerinte azzal, hogy közben öt százalékra csökken a baromfihús, a tej és a tojás általános forgalmi adója (áfa), illetve kilenc százalékkal mérséklődik az internethasználat és az éttermi szolgáltatások áfája, valójában még nőhet is a nyugdíjak vásárlóereje.

Bár a bejelentést pozitív üzenetnek szánta a kormányzat, egy kis matekozás után látszik: az intézkedés korántsem annyira lelkesítő. Egy átlagos, 118 ezer forintos nyugdíj esetében havonta alig több mint ezer forint pluszt jelent majd az emelés. De például azok, akik az öregségi nyugdíjminimumot, azaz havi 28 500 forintot kapják – amely 2010 óta nem emelkedett –, mindösszesen 256 forint plusszal számolhatnak. A nyugdíjasok több mint fele a létminimum alatt él, ami a Policy Agenda legutóbbi számítása szerint egy nyugdíjas esetében havi 80 ezer forint körül van. Ebből 21 300 forint az élelmiszer.

A nyugdíjas létminimumnál jóval kevesebbet, 44 ezer forintot kap a nyugdíjfolyósítótól a hetvenéves Dudás József.

– Kisiparos voltam jó ideig, azokat az időket nem számolták be a nyugdíjamba – magyarázza. Utóbb házkezelőségnél dolgozott, csak az ott eltöltött 19 évet számolták el neki. Ha nem vállalna esztergályos munkát vagy bútorjavítást, nem tudna megélni. 
Most barátaival üldögél a piacon, itt szoktak találkozni. Azt mondja, ha nincs munka, akkor nem fizeti be a villanyt vagy a közös költséget, aztán ha csurran-cseppen pénz valahonnan, rendezi az adósságát.

Harminc négyzetméteren él, egyedül. Felesége elhagyta, a magányban megtanult főzni. Ebédre kelkáposzta- vagy tökfőzeléket készít, az a kedvence, a tökbe tesz kaprot is, mert az úgy finom. Olykor betér egy bisztróba, de csak levest eszik, mert a második fogásra már nem lenne pénze.

– Annak, aki csak hatvanezret kap, az áfacsökkentés sem segít, hiszen mindennek megy fel az ára – szúrja közbe Dudás barátja, Danku József, talpig terepruhában. Nem a maga nevében panaszkodik, ő 150 ezret kap havonta.

Egyedül él, felesége meghalt, eredeti szakmája szerint angol úri divatszabó volt, de hentesként ment nyugdíjba. 67 éves, gyakorta felszáll a vonatra, az neki ingyen van, és nekivág a világnak. Tisza vagy Duna, mindegy, imád horgászni. 
Dudás meg Danku szidják a szocialistákat, de a Fideszt is, egyre megy nekik a két párt, szerintük egyik sem tett igazán a nyugdíjasokért.

Másoknak viszont tetszik a rendszer.

– Legalább ők emeltek – mondja egy férfi, aki a Külügyminisztériumban dolgozott technikusként. Cekkeres nő az elvett 13. haviját fájlalja. Orbánék, mondja, legalább kétszer emeltek, jó lesz az a pár száz forint is.

Tízezer nyugdíjas kapja meg szeptemberig azt a kérdőívet, amelyben a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) a többi között a nyugdíjasok életvitelére, életminőségére, fogyasztási szokásaira vagy éppen a tervezett, jövő évi 0,9 százalékos nyugdíjemeléssel kapcsolatos véleményére kíváncsi. A felmérés alapján a szervezet kutatókkal, közgazdászokkal, szociológusokkal összefogva intergenerációs időspolitikai modellt készít, amelyet tárgyalási alapnak szán ahhoz, hogy végre érdemi egyeztetések kezdődjenek a kormányzat és a nyugdíjasokat képviselő szövetség között.

– Ha semmit sem érünk el, akkor létrehozzuk a nyugdíjasok pártját – mondja lapunknak Némethné Jankovics Györgyi, a NYOSZ elnöke. Hozzáteszi: a 0,9 százalékos nyugdíjemelési javaslattal, illetve a hozzá fűzött magyarázatokkal a kormány túllépett a tűréshatáron.

Április közepén jelentette be a gazdasági miniszter a nyugdíjemelés tervezett mértékét, s azóta több mint kétszáz megkeresés érkezett a NYOSZ-hoz, többségük amellett, hogy a felháborodásról szól, sürgeti a szervezetet és a szakmát, hogy kezdjenek el arról beszélni, egyeztetni: mekkora lenne egy igazságosabb és méltányosabb nyugdíjemelés.

Némethné Jankovics Györgyi szerint valóban el kell kezdeni beszélni, adatokat gyűjteni a nyugdíjasok helyzetéről, ugyanis nincsenek róluk pontos információk. Különösen felháborítónak tartja, hogy a kormányzat nem ismeri a generációs problémákat, s nem érti a nyugdíjasokat. Például úgy tűnik, fogalmuk sincs arról, hogy a nyugdíjas nem csirkehúst és tojást vásárol, hanem kenyeret, tésztát és krumplit. Ezek ára azonban átlagon felül nőtt tavaly is. Internetezés és étterembe járás helyett pedig gyógyszert vesznek az idős emberek. Sokan a rezsicsökkentés hatását sem élvezik, hiszen vidéken jellemzően még mindig szénnel és fával fűtenek.

A Párbeszéd Magyarországért javaslata szerint éppen ezért a nyugdíjemelést a nyugdíjasok által fogyasztott cikkek áremelkedéséhez, s nem az átlagos inflációhoz kellene igazítani. A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen publikálja a fogyasztási kiadások megoszlását, s külön számol nyugdíjaskosarat is. Ebből látszik: miközben egy átlagos fogyasztó kosarában 24,96 százalékot tesznek ki az élelmiszerek, addig a nyugdíjasokéban 26,78 százalékot. A háztartási energia aránya előbbi kör fogyasztói kosárban 7,65 százalék, egy nyugdíjaséban 9,95 százalék. A gyógyszer pedig különösen megnyomja az idősek kiadásait. Ezek részaránya a fogyasztóiár-indexben 3,1 százalék, a nyugdíjasok kiadásainak azonban 6,3 százalékát teszik ki.

Némethné Jankovics Györgyi szerint a kormányzat nem kommunikál a nyugdíjasok szövetségével, nem kíváncsi sem a javaslataira, sem a véleményére. Azt is a sajtóból tudták meg, hogy május elején az Országgyűlés elé terjesztették a Polgári törvénykönyv módosítását, amely kötelezővé teszi a szülőtartást. A NYOSZ elnöke szerint ha ismerné a kormányzat az országban uralkodó állapotokat, tudná, hogy vidéken, a munkanélküliséggel különösen sújtott régiókban, településeken sokszor a nyugdíj az egyetlen jövedelemforrás, azaz éppen az idős emberek tartják el a fiatalokat.

A törvényjavaslat nem vezetne be új szabályt: az öt évvel ezelőtt elfogadott alaptörvény már rendelkezik arról, hogy nagykorú gyermekeknek kötelező eltartaniuk rászoruló szüleiket. Az Országgyűlés előtt lévő indítvány szerint, ha egy idős ember szociális ellátásáról állami vagy egyházi intézmények gondoskodnak, és a költségeket az illető nem, vagy csak részben tudja fizetni, akkor a díjat a nagykorú gyermektől is lehet majd követelni. Sőt, a járási hivatal pert is indíthat, ha a behajtás nem jár sikerrel. Az állam így lerázhatja magáról a terhet, és a rászoruló nyugdíjasok gyermekeire háríthatja a költségek egy részét. Már ha ez ilyen egyszerű lenne.

Ráadásul nemrégiben a Magyar Idők arról számolt be, hogy a kórházak ápolási osztályai, a köznyelvben elfekvőként is emlegetett részlegei helyett úgynevezett szakápolási otthonokban láthatják el a jövőben azokat, akik nem szorulnak orvosi ellátásra, csupán szakápolásra. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár úgy nyilatkozott a lapnak: „Ma rengeteg kórházi ágyon fekszenek olyan, főként idős emberek, akik nem szorulnak aktív ellátásra, a krónikus ágyak nagyobbik részén konkrétan szociális ellátás folyik.”

Ha valóban változik a rendszer, és az így fizetőssé válik – amit eddig senki nem cáfolt –, akkor nehéz helyzetbe kerülhetnek a rászoruló nyugdíjasok gyermekei: ha van munkájuk, fizetik az államnak a társadalombiztosítási járulékot, s emellett az államtól részben átvállalják a nyugdíjasok eltartását is. Sokak szerint a tervezett intézkedés annak beismerése, hogy a kormány nem tudja a megfelelő mértékű nyugdíjakat biztosítani.


Nagyobb méretért kattintson a képre!

Miközben a gyermekeknek kötelező segíteni a szülőkön, a Policy Agenda arra figyelmeztet: „2015-ben a társadalom 41,5 százaléka olyan háztartásban lakott, ahol a létminimum alatt volt a család jövedelme. Ez a nyugdíjas háztartások esetében csak 16 százalék volt. Azaz, ha a háztartásban csak nyugdíjasok élnek, ők a többiekhez képest nagyobb valószínűséggel élnek a létminimum felett. A helyzetük relatív jobb.”

Próbáltunk az Igazságügyi Minisztériumtól tájékoztatást kapni a tervezett intézkedésről, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Így nem tudhatjuk, hogy a járási hivatalok mely feltételek fennállása esetén indíthatnak pert a hozzátartozó ellen szülőtartási kötelezettségei elmulasztása miatt. És azt sem, hogy a szaktárcának vannak-e becslései, felmérései arról, hány egyedülálló vagy családja által magára hagyott idős ember szorul állami, vagy civil segítségre.

A VS.hu által kiperelt Századvég-tanulmányok szerint kormányközeli szakértők is problémásnak tartják, hogy a kormány csak átmenetileg köteleződik el egy adott nyugdíjmodell mellett. Egyszer úgy tűnik, hogy az egyéni számlás rendszer lesz a favorit, majd egy másik vitaanyag a vállalt gyerekek számát a nyugdíjak mértékében érvényesítő rendszert favorizálja.

Szakértők évek óta azt mondják, „ketyeg a nyugdíjbomba”, 2040-ben súlyos gondok várhatók: a becslések szerint addigra egy aktív kereső két nyugdíjast fog eltartani. Az úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, mert a befizetők száma folyamatosan csökken, a jövő nyugdíjasai nem számíthatnak ugyanannyi nyugdíjra, mint a maiak. Öngondoskodásra lenne szükség, de sokan erre nem képesek, hiszen egyik napról a másikra élnek.

 

Szabó Brigitta és Pungor András írása / 168ora.hu


;