Tisztelt Szijjártó Péter Miniszter Úr!

Ön segítségét egy olyan esetben kérjük, ami igazi pénzügyi csemege. Ennek megértéséhez már egy T. Csaba szintű pénzügyi mágus segítségére lenne szükségünk. Ön ugyan az utóbbi egy évben ritkábban büszkélkedik a T. Csabához fűződő kapcsolatával, ezért mellékeltünk néhány közös árulkodó fotót. szeretnénk megjegyezni, hogy ezeket mi fűztük a levelünkhöz, azok a Kárrendezési Alap eredeti határozatában nem szerepelnek. A Google keresője kegyetlen, csak úgy ontja Önről a közös fotókat az egykor még meg nem tagadott baráttal. Mindenképpen szeretnénk az Ön kiváló kapcsolatait felhasználva eljutni T. Csabához, mert az Önhöz eljuttatott kárrendezési határozat maga a pénzügyi csoda, amire talán egy az ő szintjén álló pénzügy mágustól magyarázatot tudunk kapni. Mi ugyanis csak kapkodjuk a fejünket egy ilyen határozat kapcsán.

Van tehát egy 7 356 018 Ft. kárral rendelkező társunk. Ez pedig úgy jött össze, hogy 17 549 744 Ft. hozamot kapott az eredetileg -10 193 726 Ft-s betétre a határozat szerint. Tehát tulajdonképpen hitelből indult, nem is betétből, arra kapott pozitív hozamokat, és az évek alatt a tartozás szépen átfordult pozitívba, betét lett belőle. Ez a pénzügyi zsenialitás már túlmutat a Quaestor károsultakon, ez akár még a devizahiteleseket is érdekelheti! Ők is ezt szeretnék valahogy elérni, negatív hitelekből átfordulni pozitív megtakarításba. És mi is ezt szeretnénk megismételni, hiszen ez a határozat is nullás, vagyis nekünk is ismét a semmiből kéne vagyont teremtenünk. Kérjük, mindenképpen forduljon T. Csabához az ügyben tanácsért, és a válaszát juttassa el hozzánk!

Lenne egy további témakörünk is az Ön számára. Ehhez azonban miután nem jogász végzettségű, mellékelném a Btk. egy rövid paragrafusát.

Btk. 372. § (1) "Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el."

A külügyhöz érdekköréhez tartozik a Magyar Nemzeti Kereskedőház. 3.8 milliárdot tartott állampapírban a Quaestornál, de azt az utolsó napon, 2015. márc. 9-én sikerült kivennie részben, készpénzben. Részben, mert csak a tőkét kapta vissza, a kamatokat nem. Vagyis egyrészt nem igaz, hogy a Külügy háttércégét nem érte veszteség. 3.8 milliárd éves kamata állampapírban nagyságrendileg 200 millió Ft. Csak a kivét napját ismerjük, azt nem, hogy mikor került oda ez az összeg, de egy ekkora összegnél már a kamatveszteség is jelentős tétel. A Külügy közpénzből gazdálkodik, a Külügy alapította a kereskedőházat, vagyis oda közpénz került, és ebből a közpénzből eltűnt egy jókora tétel, eltűntek a kamatok.

A kamatok hiánya viszont hiteltelenné teszi az egész eddig nyilvánosságra hozott történetet, hogy nincs is ott semmilyen sztori, emiatt nem érte a Quaestor károsultakat semmilyen veszteség. Ha a Kereskedőház állampapírjait a visszaszolgáltatási kérést tévesen értelmezve a Quaestor 2015. márc. 9-én eladta tőzsdén, akkor azért meg kellett volna kapnia az addig esedékes hozamokat is, mert az állampapírok hozama úgy emelkedik a tőzsdén, ahogy gyarapszik bennük a felhalmozott kamattartalom. Van persze egy tőzsdei ármozgás is, de az életszerűtlen, hogy a kérdéses napon az egyenleg pont nullán állt volna. Ráadásul utólag visszaellenőrizhető, hogy mi volt az állampapírok aktuális napi tőzsdei árfolyama.

Ha viszont ez a szkenárió életszerűtlen, állítsunk fel egy alternatív szkenáriót pusztán logikai kísérletként. Valaki rendelkezik 3.8 milliárd Ft. állampapír felett, ami nem az övé, de eladja azt, az árán Quaestor Hruria kötvényeket vesz, majd a Hruria kötvények eladásakor ismét ugyanannyi állampapírt kíván venni. A Quaestor kötvények hozama az állampapírok hozamához volt kötve, azoknál 1.5%-al volt magasabb. Ha tehát valaki eljátsza ezt az ügyletet, az az 1.5% kamatkülönbség okán évi 58 millió haszonra tesz szert, és az egész ügyletre sem derül fény, mert a végén a tőzsdén ugyanolyan állampapírokat vesz, mint amilyennek eredetileg rendelkezett. Ezzel szépen lehet gyarapodni, évi 58 millió plusszal a normál jövedelem felett már valahogy csak ki lehet fizetni az ember rezsijét, mégha az átlagosnál némileg nagyobb lábon él is. Ez egy biztos jövedelemforrás, az egyetlen kockázat az, ha a Quaestor csődbe jut. A fizetésképtelenség egyik lehetséges útja az, ha a 3.8 milliárdot elhelyező fél pánikba esik, Quaestorhoz hasonló sikkasztásokra derül fény, mint ahogy történt a Buda-cash és Hungária ügyek esetén, még a Quaestor bedőlése előtt. Azonnal ki akarja tehát vonni a pénzét, amit készpénzben meg is kap a baráti cégtől, de a teljes elszámolásra már nincs idő, így csak a névértéket kapja meg. Amitől be is dől a Quaestor, mert egy 5 milliárdos likviditási alappal rendelkező pénzügyi cég bedől, ha egy ideges piaci helyzetben valaki egyetlen tételben majd 4 milliárdot vesz ki.

Ez a szkenárió sokkal több mindenre ad választ, mint a váltig ismételgetett álláspont, hogy minden rendben a Kereskedőház 3.8 milliárdja körül, visszakapták, igaz készpénzben és kamatok nélkül, és kész. Nem tudjuk, hogy a Kereskedőház esetében ez történt-e, de Ibolya Tibor fővárosi főügyész beszélt arról, hogy volt 11 olyan ügyfél jónéhány milliárdos követeléssel, akinek állampapírja volt a Quaestornál, amit a Quaestor eladott, de a végén a botránytól félve inkább kifizette őket. Vajon ezek egyike lenne a Kereskedőház?

Ennek az állampapír – Hruria csereügyletnek viszont van egy másik vetülete. Mindenképpen fennáll a sikkasztás azon tényállása, hogy valaki rábízott idegen dolgot sajátjaként kezel, hiszen azt saját hasznára, az éves mintegy 58 milliós haszonért teszi. Ezzel a Kereskedőháznak már 2015. márc. 9-én tisztában kellett lennie, hiszen készpénzt kapott vissza, míg eladásra vonatkozó utasítás nem lehetett. Két lehetőség van. Vagy a Quaestornál értékesítették saját szakállukra a kötvényeket, vagyis akkor a Quaestornál sikkasztott valaki, vagy informális csatornán baráti utasításként a Kersekedőháztól vagy a Külügytől adott erre utasítást valaki, amely esetben ez a személy követett el sikkasztást. Vagy így, vagy úgy viszont valaki sikkasztást követett el, és ezzel a Kereskedőháznál már márc. 9-én tudniuk kellett a készpénz megérkezésekor, mert az Állampapír helyett készpénz érkezése önmagában erre utalt. Mégsem tettek semmit egészen addig, amíg tavaly márc. 25-én már a sajtóban is megjelent az ügy, és így nem volt mást tenni, muszáj volt az ügyben feljelentést tenni. Külügyminiszter Úr! Tud már valamit arról, hogy mi lett a nyomozóhatóság ez ügyben hozott vizsgálatának az eredménye? Indíttatott Ön belső vizsgálatot a külügynél és a Kereskedőháznál, hogy kiderülhessen, ha adott esetben ezen intézményekhez tartozó valamely tisztségviselő követte-e el a sikkasztást? Mikor tette ezt meg? Ha máig nem tette meg, miért nem tartotta szükségesnek ennek a logikusnak tűnő eseménysornak a kivizsgálását? Sokkal logikusabbnak hangzik, mint hogy valaki véletlenül a Kereskedőház készpénzszámláját adta meg az értékpapírszámlája helyett, ezután a Quaestor hibázik, eladja az államkötvényeket, majd elutalja a tőkét, de kamatok nélkül. Az előző hipotetikus szkenárióban viszont ígérheti sürgősséggel a tőkét saját kasszából, ami után majd menne a kamat is, ha az Orbán Viktornak írt Tarsoly levél után a miniszterelnök úgy döntene, hogy a kormányközeli botrány elkerülése érdekében kisegíti a Quaestort szorult helyzetéből.

Van még egy kérdésünk Önhöz. Ha egyrészt nyilvánvaló, hogy a Kereskedőház pénze is érintett a nyilvánvaló sikkasztásban, aminek csak a helye nem ismert (Quaestornál, Kereskedőháznál vagy a Külügynél vélhető potenciális elkövetők), akkor miért válaszolt úgy az Ön államtitkára, Magyar Levente dr. Szakács László napirend előtti hozzászólására a Parlament múlt heti ülésén, hogy a Kereskedőház pénze körül nincs semmi gyanús, a pénz megtérült. Nem térült meg, hiányzik a kamat. Ráadásul még ha meg is térült volna a teljes összeg, az is csak enyhítő körülmény a sikkasztásos bűncselekmény bírósági tárgyalása során, a sikkasztás tényállása ettől még megáll.

A bűnpártolás fogalmát a Btk. 282. § paragrafusa definiálja. Ha valaki "anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában" (pl. hogy megtarthassa a Kereskedőház a visszakapott 3.8 milliárdját akkor is, ha az is bebizonyosodna, hogy a Kereskedőház is azon 11 ügyfél között volt, akik állampapírját eladták, de soron kívül mégis visszakapta a pénzét az utolsó napon, ami csődbűncselekmény). Külügyminiszter Úr! Magyar Levente az Ön gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára. Ez szorosan kapcsolódik a külföldi kereskedőházak működtetéséhez, és ezen külföldi kereskedőházak egy részét a Quaestor üzemeltette. Vagyis kapcsolatban kellett lennie az államtitkárnak a Quaestorral, valamilyen szinten ismernie kéne a Quaestor ügyet. Ha nem ismeri, és úgy adta dr. Szakács László múlt heti napirend előtti felszólalására a válaszát, akkor minimum alkalmatlan a pozíciója betöltésére. Ha pedig tisztában van az ott illetve a Kereskedőháznál történtekkel, akkor az Államtitkár Úr szerepe kapcsán az alkalmatlanságnál csupán sokkal rosszabb feltételezéseink lehetnek. Ezek után az a minimum, amit Öntől kérünk, hogy kezdeményezze államtitkára, Magyar Levente leváltását.

Budapest, 2016. ápr. 3.
Quaestor Károsultak Közössége