Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Quaestor Károsultak Közössége egy négygyermekes család ügyével fordul Önhöz. Ön is nagycsaládos, ezért gondoltunk, hogy a sok nullás kárrendezési határozat közül ezzel keressük meg Önt.

A családfő a Quaestor Értékpapír Zrt-nél vezetett számláján 2 260 602 Ft. értékű Quaestor Hruria kötvénnyel rendelkezett. A Kárrendezési-Alaptól ez év ápr. 1-én kapott értesítést, hogy az Alaptól semmilyen kárrendezést nem kap. Felesége azt írta nekünk: tudja, hogy az összeg nem túl nagy, amit veszítenek, legalábbis másokhoz képest, de nekik rengeteg. Négy gyermekük van, ezek közül a legnagyobbnak gyűjtötték, mert neki még nincs "babakötvénye". Gondolták, ha tovább akar tanulni, akkor ez az összeg egy kis segítség lesz.

Azt már mi adjuk hozzá, hogy nagycsaládosként nyilván tudja, mennyibe kerül egy gyermek egyetemi taníttatása. Rengeteg mindenre kell pénz, többek között a felsőoktatási tandíjra, amit ellenzékben vehemensen ellenzett, majd kormányra kerülve bevezettetett.

A család két nappal a Quaestor kamu csődbejelentése után kezdett el reménykedni, mert ekkor jelent meg először a sajtóban olyan vélemény, hogy a Befektető Védelmi Alapnak fizetnie kell. Utána tavaly április elején Rogán Antal bejelentette, hogy benyújt egy törvényjavaslatot, ami a Quaestor károsultakat 30 millióig teljes mértékben kártalanítaná. A családfő a megadott határidőn belül benyújtotta a kárrendezési kérvényét, és első Quaestor Kárrendezés Alap meg is állapította a jogosultságát, és erről határozatban értesítette őt. Majd a magyar jogrendben páratlan esetként egy folyamatban lévő, tehát nem elbírált alkotmányjogi panaszra hivatkozva felfüggesztették a törvény végrehajtását. Példátlan volt az eset a magyar jogtörténetben, azóta tanult is belőle a kormányzat, mert pl. a földárverések ügyében hiába fordult az AB-hez az ellenzék, és kürtöli tele a "földmutyival" a médiát, azon törvény végrehajtását már nem függesztették fel. Sajtóhírek szerint az Ön családjának is sikerült így kisebb földterületet vásárolnia, így nem kellett megismerkednie azzal az érzéssel, hogy milyen az, ha jogszerűtlenül felfüggesztik egy törvény végrehajtását, ami miatt Önt anyagi kár éri.

Ezek után az AB alaptörvény-ellenesnek találta az első Quaestor törvény egyes rendelkezéseit, de Lenkovics Barnabás AB elnök a döntés utáni sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy "lehet alkotmányos a kárrendezés". Ezek után a FIDESZ Kormány Igazságügyi Minisztériuma ismét nekifogott a kodifikációs munkának, és nem a meglévő törvényt javította ki, hanem egy újat hozott, ami a levonásokat tekintve jóval túlmutatott az AB iránymutatásán. Ettől függetlenül a család reménykedett, mert 3 millió alatti kötvényköveteléssel rendelkeztek, így még a 11%-os levonással sem kellett szembenézniük. Egészen 2016. ápr. 1-ig, amikor megkapták az új Kárrendezési Alap határozatát, hogy nem jár nekik semmi.

Nem április 1-i tréfáról van szó, kb. 12 000 ilyen nullás határozatot postázott az új Alap. 32 000-ből 12 000 ilyen határozat született az információink szerint. A károsultak valamivel több, mint egyharmada! Ők nem kapnak semmit! Ráadásul az Alap fel is hívta az érintettek figyelmét, hogy 2016. márc. 10-én megindult a Hruria felszámolása, és a kárrendezésből kihagyottak oda fordulhatnak az igényükkel. Amihez be kell fizetni a követelés 1%-át, vagyis a nullás károsultak nemhogy a kárrendezésben nem kapnak semmit, hanem rögtön egy nem tervezett kiadással szembesülnek, miközben pedig a követelés teljes nagyságát figyelembe véve szép summához jut a költségvetés. Magyarország jobban teljesít!

Azonban ne csak a számoszlop alján szereplő egyetlen nullás számra figyeljünk, van itt még további érdekesség. Ön az AB határozata után arról beszélt, hogy pontos, tételes elszámolásra lesz szükség a fair elszámoláshoz, és ez időbe telik. Az időszükségletet látjuk is, pl. a márc. 24-én kelt határozatot csupán márc. 31-én sikerült postára adni. Minden határozat márc. 24-i, az Alap mégis kivárt a törvényben biztosított legvégső határideig, és csak a törvényben meghatározott legutolsó napon, márc. 31-én adta fel a határozatokat. Nyilván 23:59-kor, mert csak másnap érkeztek meg a legjobb postai szolgáltatással büszkélkedő budapesti kerületekben is. Az a Kárrendezési Alap késleltette a határozatok kiküldését a törvényben biztosított utolsó pillanatig, amit a Befektető védelmi Alap működtet, és aminek már a nevéből következően is a befektetők védelmét kellene ellátnia, nem pedig a kifizetéseik halogatását. Ez a
kivárás ugyan nem törvénytelen, de maximálisan erkölcstelen.

Ideje tehát volt a BEVA-nak, az Ön által említett tételes elszámolást mégsem sikerült elkészítenie. Nézze meg az elszámolás második sorát, egyetlen 683 079 Ft-s nettó hozamlevonást sikerült beböknie az Alapnak. Ön mit szólna, ha a bankja a havi kártyahasználatának "részletes, tételes elszámolásaként" csak egy totál összeget közölne? Különösen akkor, ha tudná, hogy a bankja egy meghamisított nyilvántartást használ a havi számlakivonata elkészítéséhez! Mert a Quaestor egy a károsultak által meg nem ismerhető módon meghamisított számítástechnikai rendszert használt, így tudta a felügyeletet is hamis információkkal ellátni. Talán Önben is felmerülne az igény, hogy ilyen esetekben leellenőrizze a kapott elszámolás helyességét.

A Quaestor Károsultak Közösségénél megkeresések ezreit kapjuk, hogy sokkal kisebb levonással kalkulált az adott károsult, hogyan tudná a számítását leellenőrizni? A válasz pedig az, hogy ezen határozatok alapján sehogy. Az Alap odalök elé egy alamizsnát, és azt vagy elfogadja, vagy nem.

Van olyan is több, aki konkrét szerződéseket mutat, megvan neki a teljes számlatörténete. Ha valaki egyszer vett csak kötényt, és arra csak egyszer kapott kamatot, akkor az esetet nem olyan nehéz végigszámolni. A levont nettó hozam pedig több, sokszor nem is kevéssel. Tudunk ilyenkor segíteni a károsultnak? Nem, hiszen nem tudjuk, hogy az Alap milyen tételekkel számolt! Nem tudjuk, hogy az adott károsult kifelejtett-e valamit, vagy az Alap számolt nem létező tételekkel. Tapasztalatunk szerint gyakorlatilag majdnem minden károsult vitatja a levont nettó hozam
összegét. Ez is a hitelezői igény 1%-os regisztrációs díjához hasonló trükk lenne, hogy a 32 000 károsult nagyobb része bírósághoz kényszerüljön fordulni, hogy tisztázza a valódi nettó levonásának nagyságát az Alappal? Immár a vagyoni perek 6%-os illetékével. A magyar reformok működnek! Azok is, amik a költségvetést extra illetékbevételhez juttatják!

Miniszterenök Úr! Papírsárkány lesz, és hagyja, hogy a részletes, tételes elszámolási ígéretét alsóbb szintű hivatalnokok elszabotálják, vagy utasítja az illetékeseket, hogy adjanak az ígéretének megfelelően részletes, tételes elszámolást minden érintettnek? Legfőképpen pedig lesz-e Önben politikai bátorság kimondani azt, hogy egy a károsultak egyharmadát a kárrendezésből kizáró törvény minden csak nem fair, az ilyen törvény diszkriminatív, és utasítja-e a kormányát egy valóban fair törvénymódosítás kidolgozására, viszont a lassan meginduló kárrendezések
kifizetésének felfüggesztése nélkül? Azért, hogy egy 2.2 milliós követeléssel rendelkező kiskárosult családapa ne legyen kénytelen szembenézni azzal, hogy ő nem kap egyáltalán semmilyen kárrendezést.

Budapest, 2016. ápr. 3.
Quaestor Károsultak Közössége