A pocsolyákon, tükröződő szellemképek mellett a villamosokon és más, a kultúra közvetítésére csak mérsékelten képes helyszíneken elhangzott diskurzusokat örökít meg. Összességében azt kell mondanunk, hogy az embereket nagyjából három dolog köti le, vagyis inkább csak kettő. Az egyik az alkohol, a másik szex és némileg utóbbi tevékenység elősegítését célzó nárcisztikus hajlamok.

Négyes-hatos, délután, nő telefonba, hangosan, és egyre hangosabban:

„Mert mind csak szexet akar, érted, hiába írja ki azt, hogy tartós kapcsolatot keres, mind csak szexet akar. Persze nem fogja kiírni azt, hogy szexet akar, mert nem is írhatná ki, mert letiltanák, ezért azt írja ki, hogy tartós kapcsolatot keres. De közben meg csak szexet akar. És azok a pasik, akiknek nem áll fel a fütyijük, azok azért találkoznak veled, mert te tényleg tartós kapcsolatot akarsz, nem csak szexet, és nem adod fel elsőre, mert azt mondod, hogy jó, most nem működött, de majd legközelebb, és akkor találkozgattok hetekig, de végső soron ők is csak szexet akarnak, de közben meg nem működik nekik. Én is olyan helyzetbe hoztam, érted, hogy na abban a helyzetben kellett volna működnie, de nem működött.”

Egyes, meglehetősen pesszimista felvetések szerint a világ szemünk láttára esik darabjaira.

Mások úgy vélik, hogy ez a világméretű erózió a kezdetektől fogva tart. A magam részéről igyekszem értelmet adni ezeknek a ködös, baljóslatú kijelentéseknek. Ha hihetünk a tudósok álláspontjának – és mivel jobb elmélettel még találkoztam, én nekik szavazok bizalmat – a világmindenség a Big Bang-nek köszönhetően jött létre. Ez a pillanat, amikor az univerzumban fellelhető minden anyag egyetlen izzó pontba sűrűsödve elérte a kritikus pontot és egy kataklizma folyamán szétszóródott. A tudósok nem álltak meg itt következtetéseikben, abból indultak ki, hogy amennyiben a Nagy Bumm valóban egy ilyen extrém tágulás, úgy ez a folyamat még ezekben a percekben is tart, ha sokkal kevésbé heves folyamat részeként is. Innen a feltételezés, hogy az univerzum folyamatosan tágul.

Ilyenformán a világ valóban szétesik. Azonban vannak az univerzumnak szegmensei, nevezzük jobb szó híján zsebdimenzióknak, ahol kvázi állandó az anyagsűrűség. Ilyen a mi galaxisunk, benne parányi napunk, a Sol és a körötte keringő planétánk is. Ránézésre jellegtelen vizes kődarab, ám a véletlen, pont ezen a nedves kavicson teremtette meg az élet feltételeit. Az évmilliárdok, és a kvázi kedvező környezeti feltételek eredményeképp az ember jelent meg uralkodó fajként. Ám ezzel a kivételezett pozícióval a jelek szerint nem igazán tudott mit kezdeni. Arra azonban rájött, hogy bizonyos ösztönei kielégítésével elejét veheti a lét kérdéseinek megválaszolását sürgető egyéb késztetéseknek.

A természet rafinált szajha, hiszen a szaporodást annak határozottan kellemes, nem ritkán az elmét elbódító hatással párosította. Bár gonosz gondolat, az így kialakult helyzet abszolút csapda-szituáció. Ösztönök, kockázatok és következmények. Ezért sem érthető egészen, hogy a szakóca, és a balta, vagy éppen a kerék megelőzhette a földöntúli gyönyöröket ígérő neon hirdetések feltalálását.

Azonban a világ régen sem volt tökéletes. Bizonyos felvetések szerint egyes egyedek nem élhettek akármikor kedvenc tudatmódosító szenvedélyüknek, vagy azért, mert más kompatibilis egyed éppen nem volt elérhető közelségben, vagy mert a jelenlévő kompatibilis egyedek nem mutatnak érdeklődést ösztöneik közös kielégítésében. A hoppon maradt egyed más tudatmódosítást jelentő tevékenység után kellett, hogy nézzen. Hosszú kutakodást követően rájött, hogy a különféle cukrok erjesztésével biztosíthatja a vágyott bódulatot. Innen már csak egy kis ugrásra van a 21. század, ahol számos technikai újítás csak azért jöhetett létre, hogy az egyre kevésbé motivált egyedek mindennapi bódultságuk nyomába eredhessenek. Így válik érthetővé, hogy a leg gyengébb forgalmú pornóoldalak forgalma is messze felülmúlja a legnagyobb közélettel, tudománnyal foglalkozó lapokét.

Világunk széteséséhez ilyenformán azon egyedek motivációjának hiánya is hozzájárul, akiknek puszta léte a bevitt alkohol és a szexuális aktusok mennyiségétől függ. külön fricska, hogy többségében ezen egyedek panaszkodnak leginkább.

Mert azon egyedek, akiknek kíváncsisága túlmutat ezeken, mindennapi megfeszített tevékenységük miatt túl fáradtak szaporodni és agyuk épsége nem ritkán aszkézissel felérő mértéktartást követel mindenfajta bódítószerrel szemben.

Végső soron arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a Föld veszteglő kikötője a szellem bárkáinak széteső világegyetemünkben. És a világ eróziójától félő egyedek azzal akarják megmenteni magukat, hogy e bárkák kormányát kidobják, a horgony láncait elvágják. Mindezt az emberiség üdve kedvéért.