Miközben az ország egyre biztosabban romlásba dől, minden elhanyagolódik, a közhangulat egyre feszültebb, Mészáros Lőrinc, Orbán első számú malacperselye lassan minden talpalatnyi szabad területet felvásárol. Nem számít, hogy a Balaton partszakaszának tetemes részéről van szó, vagy éppen védett területekről.

A Balaton térsége turisztikai szempontból Magyarországon nyilvánvalóan a legjövedelmezőbb. Itt lép be a képbe Mészáros Lőrinc, aki a Lex CEU ellen szerevezett tüntetések árnyékában gyakorlatilag felvásárolta a magyar tenger partvonalának jó részét. Ezek a területek – így a 250 hektáros, 150 tulajdonossal bíró Brettyó is – ellenben még virágzanak. Nem is lehet másképpen, hiszen a Natura 2000 védettség alá vonta a területet. Amivel egy gond van a tulajok természetvédelmi engedély nélkül nem csinálhatnak semmit tulajdonuk területén.

Mit tudnak hát tenni? Elvégre földterületeik kiadást jelentenek függetlenül természetvédelmi státuszuktól. Kénytelenek eladni azokat. Itt viszont már számít a tájvédelmi státusz. Az árakat keményen lenyomja.

Ekkor jött a nagy „megmentő” Fideszes taktika, akik az Európai Parlament 2017-es LIFE pályázatát kihasználva a helyi önkormányzat megváltsa a tulajdonosoktól a számukra használhatatlanná vált területeket. Négyzetméterenként 100-150 forintos áron (tizenöt évvel korábban ez az érték 3000-3500 forint volt). Indoklásul azt adták, hogy a Natura 2000 védelme alatt álló területek átminősítésére sajnos nincs lehetőség.

És hogy miért lehet vonzó egy, a Natura 2000 védelmét élvező terület? Nos azért, mert körülményesen ugyan, de kiemelt közügyből, de lehet építkezni ezeken a területeken. És Magyarországon a közügy feltűnően gyakran jelent fideszes érdekeltséget.

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a tulajdonosok nem adják el területeiket – ilyen veszteséget nem kockáztatnak – Így Brettyó marad jelenlegi formájában. Tehát a tulajdonosok – számukra legalábbis – nagy értékű tulajdonaik megmaradnak, csak éppen nem tudnak egy fűszálat sem megmozdítani rajtuk.

Mészáros Lőrinc semmilyen módon nem érezte szükségét válaszolni az ügyben feltett kérdésekre.