Tavaly ősz óta csökken az alkalmazottak reálkeresete, vagyis a jelentős, és sok esetben pótlólagos béremelések ellenére a magas infláció miatt egyre kevesebbet ér dolgozók jövedelme. A KSH meglehetős késéssel közli a vonatkozó kereseti adatokat, így szerdán a tavaly októberi átlagbérszámítását tette közzé.

Eszerint a legalább 5 fős munkahelyeken, teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete immár 510 500 forintra rúgott: ez az adókedvezmények nélkül számolva nettó 339 500 forintot jelentett. Ez mindkét esetben 18,4 százalékos bérnövekedés. A KSH gyorstájékoztatója tavaly január óta igyekszik ugyan az adókedvezményekkel számolt nettó összeget kiemelve szépíteni a képet – így októberre valamivel magasabb 352 ezer forintos nettó összeg, és 19,1 százalékos nettó növekedés jön ki -, ám adókedvezményt egyrészt nem mindenki kaphat, másrészt ez még így nézve is reálbércsökkenést jelent. 

Az általános infláció ugyanis tavaly októberben immár 21,1 százalékra nőtt, a reálkereset így összességében 2,2 százalékkal csökkent – jelezte a KSH. A reálbércsökkenés egyébként már szeptemberben elkezdődött: az ősz első hónapjára számolt 17,8 százalékos keresetemelkedés már elmaradt az akkor mért 20,1 százalékos pénzromlási ütemtől. Így már szeptemberre is 1,9 százalékos reálbércsökkenést mutatott ki a statisztikai hivatal.

Az idei év az elemzői előrejelzések szerint még rosszabb lesz a reálbérek szempontjából. A várakozások szerint az év első felében tovább emelkedik az infláció, a keresetek növekedése viszont nem követi majd ezt az ütemet, így a fizetések elértéktelenedése folytatódik. 

A minimálbér például az idén január 1-jétől 16, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal emelkedett. Utóbbi esetében ez biztos reálbércsökkenést jelent, akár a kormány, akár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése valósul meg.

A jegybank a decemberi inflációs jelentésében 15-19,5 százalékos pénzromlási ütemet vázolt fel az idei évre. Ha ennek alsó sávja válik valóra, akkor a minimálbéresek még épp a pénzüknél maradnak, a garantált bérminimumot keresők fizetése viszont ebben az esetben is veszít értékéből. Ha viszont inkább a 20 százalékhoz közelít a pénzromlás üteme, akkor a legkisebb bérek reálértéke is csökken. Az MNB mindeközben az idei évre csak 9,8-10,8 százalékos átlagbérnövekedést vár. A jegybank előrejelzése alapján a versenyszférában a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 11,8-12,7 százalékkal nőnek majd a keresetek, ami egyben azt is jelenti, hogy az állami szférában dolgozók még az átlagnál is alacsonyabb bérnövekedései ütemre számíthatnak. 

Ugyanakkor, miközben az átlagos munkaerőköltség mintegy 12 százalékkal nő az idén a versenyszférában, addig a reálbér 4 százalékkal csökken – olvasható ki a jegybank ábráiból.

A kormány viszont másként számol, és úgy alakította prognózisát, hogy az alapján még az idei évre is látszik egy minimális reálbérnövekedés. A tavaly december 30-án a kormany.hu oldalon közzétett előrejelzés alapján a kormány az idei évben 15,8 százalékos átlagkeresetnövekedést és 15 százalékos inflációt vár.

A piaci elemzők valahol a kettő között várják a számokat: a kormány által jelzettnél magasabb inflációval, 18-20 százalékos pénzromlási ütemmel számolnak, miközben a jegybank előrejelzésénél gyorsabb, 14-16 százalék körüli átlagbérnövekedésre számítanak. Ez azonban együttvéve reálbércsökkenést eredményez. (Népszava)