Az MTI kifelejtette Trumpot a Trump miatt szerveződött pesti tudóstüntetésből
March for Science Hungary – Séta a Tudományért címmel rendeztek felvonulást szombaton Budapesten: a kezdeményezéssel a magyar főváros is csatlakozott ahhoz a több mint 400 helyszínhez világszerte, ahol tudósok, tudománypártolók, tanárok és érdeklődők vonultak az utcára a tudomány melletti kiállás jegyében a Föld napján - írja a 24.hu.
Fotó: AFP PHOTO / Mark RALSTON / 24.hu
Az MTI szerint ennyi a világszerte megtartott March for Science háttere, pedig valójában Donald Trump amerikai elnök tudománytalan és tudományellenes kormányzati fellépései ellen szervezték az Egyesült Államokbeli ötletgazdák.
A 24.hu is beszámolt róla, Washingtonban kifejezetten egy másik korábbi Trump-ellenes megmozdulás, a March of Women példáját alapul véve szervezték meg a felvonulást, a főszervezők pedig telekürtölték a világsajtót azzal, hogy Trump hozzáállása a tudományhoz rosszabb még, George W. Bushénál is, pedig ő a kiotói egyezménnyel szembeni fellépéssel kezdte hivatali működését.
A magyar hírügynökség beszámolójából azonban Trump teljesen kimaradt.
Az MTI szerint rendezvény kiindulóhelyszínén, a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt tartott beszédében Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója elmondta, hogy a meghirdetett séta nem politikai rendezvény abban a tekintetben, hogy a témájának nincs köze a pártpolitikához, hiszen a
tudomány a pártok felett áll, a tudomány pártoktól független és annak is kell maradnia.
Mint hangsúlyozta: a tudomány, annak minden részével együtt az emberiség közös kincse.
A kutató rámutatott arra, hogy a felvonulás ugyanakkor politikai rendezvény is egyben, méghozzá tudománypolitikai rendezvény, amely “arról szól, hogy kiállunk a tudomány függetlensége mellett”.
A tudomány megkérdőjelez, kísérletez, bizonyít, érveket sorakoztat fel és mérlegel. Dönteni próbál a saját szabályrendszerének betartásával
– emelte ki Györgyey János. Kifejtette: a tudomány nem demokrácia, de mégis demokratikus, hiszen mindenkinek joga van művelni, belemélyedni, az már másik kérdés, hogy esélyt, lehetőséget kap-e rá a társadalomtól, de a tudományos közösség nem zár ki senkit abból, hogy a tudományt művelje, gyarapítsa és vitassa is.
A kutató hozzátette, hogy a tudomány nem demokrácia abban az értelemben, hogy többségi szavazással döntse el tételei igazságát. “A tudományos gondolkodásnak egyszerre eleme a vita és a konszenzuskeresés” – fogalmazott a kutató, aki beszédében a felsőoktatási törvény megváltoztatása elleni tiltakozáshullámról is szót ejtett.
