Megosztott a pedagógustársadalom, többek között abban, hogy milyen eszközökkel érhetik el az ágazati célokat. Míg az egyik érdekvédelmi szervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkolna, addig a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tagsága az egyeztetéses utat választotta.

Utóbbi szervezetet korábban arra hatalmazták fel a tagok, hogy tüntetéssel és sztrájkkal érjen el eredményt, ennek következménye volt az „esernyős tüntetés" néven elhíresült demonstráció, vagy a 2016. április 20-ai egész napos munkabeszüntetés. Most viszont a tárgyalásos utat szorgalmazták.

A PSZ már el is kezdte az egyeztetést

"A Pedagógusok Szakszervezete, mint reprezentatív szervezet jogosultak tárgyalni a legmagasabb szintű, jogszabályban rögzített fórumon, a Köznevelései Érdekegyeztető Tanács ülésén" - nyilatkozta Szabó Zsuzsanna. Hozzátette: szeptemberi kezdeményezésük után végül decemberben hívták össze a Köznevelési Érdekegyeztető Tanácsot, ahol a „Küzdjünk az ötösért!" címmel megfogalmazott ötpontos követeléseikre vártak választ.

Az „ötös" első pontja a 2019. szeptemberi béremelést szorgalmazza, a PSZ ragaszkodna ahhoz, hogy a minimálbér legyen a számítási alap (ez jelenleg közel ötvenezer forinttal több, mint a pedagógus számítási alapja), de „első körben" megelégednének egy 30 százalékos fizetésemeléssel.

A második ponttal, a pedagógus óraszámok csökkentésével kapcsolatban az elnök elmondta, mivel 22-26 órában határozták meg a tanárok tanteremben töltendő óráinak számát, a mozgó számok miatt nem lehet pontosan meghatározni, mi is az a túlóra, a PSZ mindenképpen egy fix számot szeretne. Minimálbérhez kötött vetítési alapot! – ez a harmadik pont, amely tulajdonképpen az elsőhöz kapcsolódik.

A pedagógusok szeretnék még, ha csökkennének a többletterheik, hisz a tanítás mellett nyári táborokban, osztálykirándulásokon, orvosi vizsgálatokon is a tanulók mellett kell lenniük, de a különböző versenyekre is ők készítik fel a diákokat – ezt a problémát a Többletterhek csökkentését! pontban fogalmazták meg. 

Szintén fontosnak tartják az ötödikként szereplő kiszámítható jogalkotást is.

„Egy éven belül többször is elmozdul az oktatással kapcsolatos jogszabály, ezért a pedagógusok nem érzik a biztonságot maguk körül, nincs az a stabilitás, amire be lehetne rendelkezni, ami nyugalmat, kiszámíthatóságot adna" - mondta Szabó Zsuzsanna.

A PSZ decemberben abban állapodott meg a kormány képviselőivel, hogy januárig a háttérben folynak a számítások és a kormány elé kerülnek a javaslatok,  január végén pedig  választ kapnak a felvetéseikre.

„Jelenleg a kormány oldalán pattog a labda" - hangsúlyozta a PSZ elnöke, aki hozzátette: ha nem sikerül eredményt elérniük a tárgyalásos úton, sztrájkbizottságot is létrehozhatnak. (atv.hu)