h i r d e t é s

Carter Page külpolitikai tanácsadóként Budapesten járt, de nem emlékszik kikkel találkozott a kormányból

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

Carter Page külpolitikai tanácsadóként Budapesten járt, de nem emlékszik kikkel találkozott a kormányból

2017. november 23. - 09:27

Milyen ügyben járt Carter Page Budapesten? 243 oldalas átirat készült az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságával folytatott meghallgatásáról, amely Page 2016-os augusztusi budapesti kirándulását vizsgálta.

Trump és Carter Page - Forrás: Free West Media

Magyar tisztviselőkkel találkozott, köztük az amerikai magyar nagykövettel és egy másik magyar kormányzati tisztségviselővel, aki Page beismerése szerint, nem kizárt, hogy kém volt.

Page, egy kevéssé ismert energiaügyi tanácsadó, akit Donald Trump kampánya alatt külpolitikai tanácsadónak neveztek ki, és az múlt évet főként azzal töltötte, hogy cáfolta a vádakat, miszerint belekeveredett bárminemű együttműködésbe az oroszokkal, Trump választási kampánya idején. Eközben hagyta, hogy köd burkolja, pontosan milyen kapcsolatokat ápol az orosz tisztviselőkkel.

Állítólag az amerikai hírszerzés már figyelemmel kísérte kommunikációs forrásait, feltehetően azért, mert kapcsolatba lépett az orosz tisztviselőkkel. Valóban kijelentette, hogy amerikai megfigyelés alatt áll, amikor Budapestre jött.

Még ha az utazás ártatlan is volt, mint ahogy azt Page állítja, budapesti kapcsolatainak bizottsági vizsgálata kiemeli, miként próbálta Orbán Viktor, magyar miniszterelnök, szélsőjobboldali kormánya, behízelegni magát Trumpnál - vegyes, de jelentős eredményt hozott a látogatás, a széles körben elítélt autokrata és reakciós magyar kormánynak.

Page azt mondta a hírszerzési bizottságnak, hogy augusztus végén utazott Budapestre egy „hosszú hétvégére”, amely során találkozott, az akkori washingtoni magyar nagykövettel, Szemerkényi Rékával. Elmondása szerint elfogadtaSzemerkényi meghívását Magyarországra, mikor az előző hónapban összefutottak, a Republikánus Nemzeti Konvent rendezvényén.

Page Budapesten találkozott Szemerkényivel és beszámolt arról, hogy más “magyar kormányzati képviselők” is jelen voltak.

A bizottság előtt azt fejtette ki, hogy nem emlékszik a többi kormányzati tisztviselő nevére, vagy részletekbe menően a beszélgetéseikre, ezért gyanút ébresztett Adam Schiff (kaliforniai demokrata), demokrata bizottsági főilletékeseben, aki “rendkívül homályosnak” találta az ilyen válaszadást.

“Azt tervezi Budapestre látogat és miután beszélget a magyar nagykövettel, semmi konkrétra nem emlékszik vagy arra, hogy miért akart egyáltalán találkozni vele? – kérdezte Schiff.

Page azt nyilatkozta, más magyar külügyi tisztviselővel is tartotta a kapcsolatot a látogatást követően, de még egy nevet vagy beosztást sem tudott felidézni.

“Van tudomása arról, hogy a magyar titkosszolgálatnak dolgozott-e?” – faggatta Schiff.

Most Page vágott vissza, Paul Manfort, Trump egykori kampánymenedzserének hírhedt válaszaira utalva, akinek orosz titkoszolgálati ügynökökkel való esetleges összejátszást vizsgálták.

“Az emberek nem viselnek jelvényeket“- elmélkedett Page, majd hozzátette, hogy tudomása szerint nem volt titkosszolgálati ügynök.

Függetlenül attól, hogy Page utazása titkos célt szolgált-e vagy sem, budapesti tartózkodása, egy nyílt, magyar befolyásolási törekvés elemét képezte. 2016. július 23-án, Trump az első napját töltötte frissen felavatott republikánus elnöki jelöltként, amikor Orbán egyértelműen beállt Trump mögé. Ez rendkívüli lépés egy külföldi államfő részéről.

Az államfőkjellemzően kerülik a kiszemelt elnökjelölt pártfogolását, amíg a választás zajlik. Tehát aminiszterelnök, aki összecsapott az Európai Unió közösségével azért, hogy megakadályozhassa a menekültek beáramlását Magyarországra (a határkerítés építésével bezárólag), azt állította, Trump bevándorló-ellenes retorikája és Magyarország lépéseinek támogatása, az amire „Európának szüksége van.”

Az elmúlt években Orbán nemzetközi elítélést váltott kia menekültek jogait tipró intézkedéseivel, mint például a tranzitzónában való fogvatartással, a könnygáz és vízágyúk bevetésével a bevándorlók, köztük a belépésre váró gyermekek, ellen is.

Kirobbantotta Európa és az Egyesült Államok bírálatát, miutánmegpróbált leszámolni a civil szervezetekkel és a milliárdos, budapesti születésű Soros György által támogatott egyetemmel, valamint egyéb független intézményekkel.

2011-ben, Hillary Clinton, mint államtitkár hangoztatott amerikai aggodalmakat az Orbán-kormányban létrehozott korrupció, illetve a sajtó és a bíróság függetlensége ellen irányuló támadásokat miatt. Orbán nyilatkozataiban kiállt Trump mellett, azt mondta, hogy a republikánus jelölt várhatóan majd megkíméli az ilyen prédikációktól.

Szemerkényi, később azzal dicsekedett, hogy találkozott Trumppal a beiktatása előtt és után is, 2016 nyarán úgy tűnik Page összeköttetést jelentett aTrump-adminisztrációval.Page vonakodva bevallotta, részben a Trump kampányhoz fűződő szálai vezettek a meghíváshoz Magyarországra. Közölte a bizottsággal, hogy Szemerkényivel “általános perspektívákat osztottak meg egymással, Európáról,nemzetközi kapcsolatokról és a külpolitikáról”. Magyarország azonban elég konkrétreményekkel tekintett a Trump-adminisztrációra.

A magyar külpolitikai stratégia egy hozzáértője szerint, az Orbán-kormány legfőképptiszteletre vágyik az Egyesült Államoktól.

Ez véget vetne a kritikának, amely Orbán hatalmi központosításra tett törekvéseit célozza és valamilyen formában személyes találkozót biztosíthatna Trumppal.

Orbán kabinetje megtartotta az egykori republikánust, Connie Macket (floridai republikánus), aki lobbistaként gyűjt támogatást Washingtonban.Két korlátolt felelősségű társaságba fektetettek be, Mackkel az élen, aki mintegy 70.000 dollárból gazdálkodik havonta együttvéve. Mack népszerűsítette, hogy Orbán kiáll Trump mellett az üléseken, több tucat képviselőházi republikánus és tanácsadó előtt.

Előszörnevezetesen a magyar szülők gyermekeként született Sebastian Gorkán át érintkezett a végrehajtó hatalommal, aki akkoriban a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója volt és magyar jobboldali politikai csoportokkal állt kapcsolatban. Macknek több közös ismerőse is akadt Matt Mowerssel, Chris Christie egykori tanácsadójával, aki a külügyminisztériumban dolgozott, és februárban küldött egy e-mailes megkeresést Mike Pence alelnöknek is. Pence hivatala, Gorka, és a külügyminisztérium nem méltatták válaszra az állásfoglalás-kéréseket.

Mack többször is elküldött egy dokumentumot akongresszusi republikánusoknak és a közigazgatási tisztviselőknek, amelyben kiemelte, hogy Orbán volt „az első és egyetlen európai államfő, aki nyíltan Donald Trump mögé állt”. Hangsúlyt fektetett arra, hogy Orbán rendszeresen ideológiai rokonságot fogalmazott meg az amerikai elnökkel, különösen ha a bevándorlási politikáról van szó.

Februárban Mack terjesztett egy nyilatkozatot, amelyben Orbán “neurotikusnak” nevezteTrump azon rendeletének európai bírálatát, amellyel a muszlim többségű ország állampolgáraira beutazási tilalmat vetett ki.A magyar miniszterelnök nem tágított véleményétől, miszerint az Egyesült Államoknak „jogavan dönteni saját határairól, külföldi és migrációs politikájáról”.

Orbán közeledése Trumphoz egyelőre azonban nem járt érdemi előrelépéssel. Még nem vezetett egy Orbán-Trump találkozóhoz, márpedig miután Trumpot 2016-ban megválasztották, Orbán telefonon gratulált neki, majd azt állította, meghívást kapott egy hivatalos látogatásra a Fehér Házba.Továbbá kudarcként könyvelte el az ország, hogy Trump júniusban Klaus Johannis romániai elnököt fogadta, tehát Magyarország szomszédját és régi riválisát, Romániátrészesítette előnyben.

Júniusban az amerikai külügy kritizálta a CEU-törvényt,amely célba vette a Soros által szponzorált egyetemet.Ez keresztülhúzta Orbán számításait, hiszenépp abban reménykedett, hogy ezt a fajta nyilvános megdorgálást elkerülheti, ha szorosabbra fűzi a szálakat Trumppal.

A magyar stratégia egy hozzáértőjének elmondása szerint, az amerikai külügyminisztérium szemrehányását elintézték egy vállrándítással, mivel kedvezőbb feltételeket reméltek az újonnan megválasztott Trump-adminisztrációtól.

Fontos megemlíteni, hogy Trump már illette dícsérettel Orbánt és nem adott hangot ellenvetésnek, amikor Magyarország a civil szervezetek elnyomására tett kísérletet. Magyar kritikák szerint, az elnök hallgatása agresszívabb fellépésre bátorította a szélsőjobb vezetőt.

Homály fedi, hogy gyümölcsözőnek bizonyult-e Orbán számára Page budapesti látogatása, mivel sok tisztázatlan körülmény marad.A magyar kormány mindenesetre folytatja a lobbizást a Trump adminisztrációnál és a kongresszusnál, hogy megőrizhesse autoriter jellegét.

 

Fordítás: Nagy Ági (motherjones.com)