A kéregbogár Európa csapása volt, több millió lucfenyőt pusztított el, a kormány mégis úgy gondolta, hogy megállíthatja a terjedését az Egyesült Királyságban az importált faanyagok kikötői ellenőrzésével.

De nem ez volt a választott bejutási útvonaluk – a szél egyenesen a La Manche csatorna felett sodorta őket.

Most a brit kormány tudósai visszavágtak egy szokatlan arzenállal, amelyben olyanok szerepelnek, mint a szimatoló kutyák, drónok és nukleáris hulladékmodellek.

Azt állítják, hogy az Egyesült Királyságnak sikerült kiirtania a bogarat a veszélyeztetett keleti és délkeleti területekről. Az éghajlatváltozás azonban a jövőben még nehezebbé teheti a munkát.

A lucfenyő kéregbogár, vagy Ips typographus, évtizedek óta pusztít Európa tűlevelű fái között.

A bogarak lucfenyők kérge alatt nevelik és táplálják fiókáikat bonyolult, egymásba fonódó alagutakból álló hálókban, amelyeket galériáknak neveznek.

Amikor a fákat néhány ezer bogár lepi el, a gyanta segítségével ki tudják öblíteni őket.

Egy stresszes fa esetében azonban csökken a természetes védekezőképessége, és a bogarak elkezdenek szaporodni.

„A populációik olyan mértékben megnőhetnek, hogy leküzdhetik a fák védekező mechanizmusait – milliónyi, milliárdnyi bogár van belőlük” – magyarázta Dr. Max Blake, az Egyesült Királyság kormánya által finanszírozott Erdészeti Kutatóintézet faegészségügyi vezetője.

„Annyi van belőlük, hogy a fa nem tud velük megbirkózni, különösen száraz időben, nincs akkora gyantanyomásuk, hogy átöblítsék a galériákat.”

A Rothamsted Research szerint a bogár több mint egy évtizeddel ezelőtt elterjedt Norvégiában, és azóta 100 millió köbméter lucfenyőt képes kiirtani.

„Az első számú közellenség”

Mivel a sitka lucfenyő a fő faanyag, amelyet az Egyesült Királyságban faanyagként használnak, Dr. Blake és kollégái komoly aggodalommal figyelték a kontinentális Európában zajló fejleményeket.

„Csak 725 000 hektárnyi lucfenyőnk van, és ha hagynánk, hogy ez a bogár megszerezze ezt, a pusztító potenciál azt jelentené, hogy ennek a területnek a nagy része veszélyben van” – mondta Andrea Deol, az Erdészeti Kutatóintézet munkatársa. „Megbecsültük – és ez egy részleges értékelés, ami évi 2,9 milliárd font Nagy-Britanniában.”

Több mint 1400 kártevő és betegség szerepel a kormány növény-egészségügyi kockázati nyilvántartásában, de az Ips-t „első számú közellenségnek” bélyegezték.

Nick Phillips, a The Woodland Trust jótékonysági szervezet munkatársa szerint ezeknek a betegségeknek a száma egyre gyorsul.

„Ennek oka túlnyomórészt a globális kereskedelem, faárukat, ültetésre szánt fákat importálunk, ami néha stopposokat is hoz a kártevők és betegségek tekintetében” – mondta.

Az Erdészeti Kutatóintézet évek óta együttműködött a határőrséggel az ilyen termékek Ips-fertőzéseinek ellenőrzésén, de 2018-ban megdöbbentő felfedezést tett egy kenti erdőben.

„Találtunk egy szaporodó populációt, amely már néhány éve ott volt” – magyarázta Deol asszony.

„Később nagyobb mennyiségű bogarat kezdtünk fogni a csapdáinkban, ami arra utalt, hogy más úton érkeztek. Az eddig elvégzett kutatásaink mind arra utalnak, hogy a szél fújja át őket a kontinensről” – tette hozzá.

Az ipszbogár megtizedelte Dánia és más európai országok lucfenyőerdőit. - Forrás: Daegan Inward/Erdészeti Kutatás

A csapat tudta, hogy gyorsan kell cselekedniük, és olyan technikák keverékét vetették be, amelyek egy katonai műveletben sem tűnnének szokatlannak.

Drónokat küldenek fel, hogy több száz hektárnyi erdőt vizsgáljanak meg, az égből keresve a fertőzés jeleit – ahogy a bogár elterjed, a fa felső lombkoronája nem jut tápanyaghoz és vízhez, és elkezd pusztulni.

De ezután következik az entomológusok fáradságos munkája, akik gyalogosan vizsgálják meg magukat a fákat.

„Tűt keresnek a szénakazalban, néha pedig egyetlen bogarat is megfigyelnek – hogy elkapják az úttörő fajokat, mielőtt megtelepedhetnének” – mondta Andrea Deol.

Egyetlen év alatt csapata 4500 hektárnyi lucfenyőerdőt vizsgált meg az állami birtokon – ami majdnem 7000 futballpályának felel meg.

Az ilyen fizikailag megterhelő munkát nehéz fenntartani, és a csapat segítséget kért mind a természeti, mind a technológiai világból.

A drónok képesek felmérni az erdő nagy területeit, felderítve a potenciálisan fertőzött területeket a közelebbi vizsgálat érdekében. - Forrás: Tony Jolliffe/BBC

Amikor az úttörő lucfenyő kéregbogarak megfelelő gazdafát találnak, feromonokat bocsátanak ki – kémiai jeleket, amelyekkel vonzzák a többi bogarat és kolóniát hoznak létre.

De ez az erős szag, valamint a rovarürülékükhöz – a frasszhoz – kapcsolódó szag teszi őket ideálissá a szimatoló kutyák számára.

Az eddigi korai kísérletek sikeresek voltak. A kutyák különösen hasznosak nagyméretű farakások vizsgálatához, amelyeket vizuálisan nehéz lehet megvizsgálni.

A csapat kamerákat is telepít a poloskacsapdáira, amelyek mostantól naponta képesek keresni a bogarakat, és valós időben azonosítani azokat.

„[Létrehoztunk] egy saját algoritmust a rovarok azonosítására. Körülbelül 20 000 képet készítettünk az ip-bogarakról, más bogarakról és törmelékről, amelyeket entomológusok hivatalosan azonosítottak, és ezeket betápláltuk a modellbe” – mondta Dr. Blake.

Néhány csapda nehezen hozzáférhető helyeken lehet, és korábban csak hetente ellenőrizték őket a terepen dolgozó entomológusok.

E munka eredményeként az Egyesült Királyság lett az első ország, amelyik felszámolta az Ips Typographust az ellenőrzött, Délkelet- és Kelet-Angliát felölelő, fertőzés szempontjából veszélyeztetettnek ítélt területein.

„Amit teszünk, pozitív hatást gyakorol, és létfontosságú, hogy továbbra is folytassuk ezt az erőfeszítést, mert ha leengedjük a résünket, akkor tudjuk, hogy évről évre behatolási kockázatokkal nézünk szembe” – mondta Deol asszony.

Szimatoló kutyákat vezényelnek a lucfenyőkéreg-szú szimatolására egy kísérleti területen a hampshire-i Alice Holt erdőben. - Forrás: Tony Jolliffe/BBC

És ezek a kockázatok egyre nőnek. Európában az ipszek populációja növekszik, mivel kihasználják a változó éghajlat által károsított fákat.

Európában télen több szélsőséges esőzés és enyhébb hőmérséklet tapasztalható, ami azt jelenti, hogy kevesebb a fagy, így a fák telítetté válnak.

Ez a szárazabb nyarakkal párosulva stresszessé teszi őket, és viharos időben hajlamosak az elesésre, és ilyenkor tud az Ips elterjedni.

Az európai populációk növekedésével megnő az Ips kolóniák Egyesült Királyságba való behurcolásának kockázata.

Az Erdészeti Kutatóintézet csapata keményen dolgozott azon, hogy pontosan megjósolja, mikor történhetnek ezek a behatolások.

„Modellezést végeztünk a Cambridge-i Egyetem és a Meteorológiai Szolgálat kollégáival, akik egy nukleáris légköri diszperziós modellt adaptáltak az Ips-hez” – magyarázta Dr. Blake. „Tehát [a modellt] eredetileg a nukleáris kihullás és a szél által okozott károk vizsgálatára használtuk, ehelyett mi arra használjuk, hogy megvizsgáljuk, milyen messzire terjed az Ips.”

Nick Phillips a The Woodland Trustnál határozottan támogatja a kormány munkáját, de aggódik az ősi erdők – az erdő legrégebbi és biológiailag leggazdagabb területeinek – elvesztése miatt.

Az ilyen erdők mellé régóta ültetnek kereskedelmi célú lucfenyőket, és minden alkalommal, amikor egy lucfenyőbogarat befogadó fát találnak, azt és a szomszédos, néha ősi fákat el kell távolítani.

„Azt szeretnénk, ha a kormány a lehető legtöbb fát megőrizné, különösen azokat, amelyeket nem érint a fa, és amikor a fákat kivágják, akkor is támogatná a földtulajdonosokat abban, hogy lépéseket tegyenek a meglévő fák helyreállításában” – mondta. „Így például támogatásokat kaphatnak az erdős területek helyreállításához.”

A kormány az elmúlt években növelte az erdőgazdálkodásra szánt forrásokat, de ez az új fák ültetésére összpontosított.

„Ha csak egy fa életének első néhány évére van finanszírozásunk és támogatásunk, de a 100 vagy évszázados erdők számára nem, akkor nem leszünk képesek a természet helyreállítására és a szén-dioxid-megkötésre” – mondta. (BBC)

Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images