Ebből sem lesz semmi: Sokkal többe kerül a százhalombattai vasút, mint amennyi EU-s támogatást kapnánk rá
Az európai uniós támogatás és a kivitelezői árajánlatok között jelentős a különbség, a kormány nem ad több pénzt a felújításra - írja a Magyar Hírlap.
Egyelőre nem újul meg a Százhalombattára vezető vasútvonal, ugyanis, mint kiderült, lényegesen több pénzbe kerül annál, mint amennyi támogatást kapnánk az Európai Uniótól.
„Elmeszelte” a kormány a Kelenföld és Százhalombatta közötti vasútvonal felújításának támogatását, ugyanis a projekt több pénzbe kerül az eredetileg tervezettnél, és ezt a különbséget hazai forrásból nem egészítené ki a kabinet – értesült a Magyar Hírlap. Mint arról korábban már beszámoltunk, a 23 kilométer hosszú vasútvonal felújításához az Európai Uniótól igényelt támogatást Magyarország, méghozzá sikeresen. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pályázatán az első fordulóban nyújtotta be Magyarország a támogatási igényt, az unió pedig azt hagyta jóvá, hogy a projekt költségeit 85 százalékos arányban támogatja. Időközben ugyanakkor kiderült, hogy drágább lenne a vasútvonal felújítása, mint ami az eredeti tervekben szerepelt.
A pályázat benyújtásakor az aktuális mérnökár alapján határozták meg az igényelt támogatás. Ezt viszont a közbeszerzési pályázaton a kivitelezők által adott ajánlatok lényegesen meghaladták, mivel a beruházó által meghatározott műszaki tartalom alapján annyi pénzért lehet a projektet megvalósítani. Az unió döntése alapján a CEF 31 milliárd forint támogatást adna a projekthez, a kivitelezők által vállalt ár szerint viszont ehhez 46 milliárd forintra lenne szükség. Ebből adódóan a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kormány számára készített egy előterjesztést, ebben pedig a beruházáshoz szükséges többlettámogatásra tartott igényt. A kormány viszont nem támogatta a javaslatot.
Értesüléseink szerint az unió által meghatározott támogatást Brüsszel ilyen esetben nem vonja vissza, hiszen más beruházáshoz ezt a pénzt Magyarország felhasználhatja. Így most olyan vasútfejlesztés kaphat támogatást, amelynek előkészítettsége ehhez hasonló. Ezzel együtt régóta a tervek között szerepel a 40a vasútvonal ezen szakaszának a felújítása, ugyanis jelentős az elővárosi, illetve a távolsági forgalma. A vonal átépítését a MÁV még a 2000-es évek elején vette tervbe uniós támogatás és hitel felhasználásával, illetve a 2007–2013 közötti pénzügyi ciklus projektjei között is szerepelt a Budapest–Székesfehérvár vasútvonallal együtt. Ez a döntés viszont kérdésessé teszi a második ütemet, a Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti vasútvonal felújítását is, amelyre szintén a CEF programban nyertünk támogatást. Annak ugyanis kevés az értelme, hogy Budapesttől Százhalombattáig sebességkorlátozásokkal teli pályán haladjanak a szerelvények, majd a további 26 kilométer százhatvanas sebességre épüljön át 93 milliárd forintért. Jelenleg Kelenföld és Százhalombatta között nagyrészt óránként nyolcvannal, helyenként negyven-hatvannal közlekedhetnek a szerelvények.
Elmondható, nincs túl rossz állapotban a vasúti építmény, azzal együtt, hogy az eredetileg engedélyezett sebesség száz-százhúsz. A vonalat ugyanis 1988-ban építették át.