Eddig élhet az ember és nem tovább
A nyugati típusú étrend és a mozgásszegény, kényelmes életmód megrövidítheti az emberek életét - írja a napi.hu.
Fotó: Europress / Napi.hu
Az előrejelzések szerint 2025-re a mai 250 millió cukorbeteg helyett 500 millió cukorbeteg lesz a világon - mondta az InfoRádiónak Karádi István belgyógyász, az MTA levelező tagja.
"A vizsgálatok alapján 120 év körülire taksálják a leghosszabb garantált emberi élethosszt, de természetesen vannak, akik ennél idealistábbak és azt mondják, hogy akár 130-140 évet is élhet az ember. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a 120 évet nehezen haladhatná meg az emberi élet" - mondta. Az élet meghosszabbodása nagyon sok körülménynek köszönhető. Az egyik az orvostudomány fejlődése, de az emberi élethossz függ a szociális helyzettől és a társadalom állapotától is. Az emberek közvetlenül az öregségtől nem halnak meg, a konkrét halálok mindig valamilyen betegség, szervi vagy szöveti elégtelenség.
"Ez minden ember esetben különböző lehet. A leggyakoribb halálok természetesen a szív- és érrendszeri megbetegedés, amely széles skálát ölel fel: legtöbbször koszorúér-megbetegedés, vagy stroke, tehát az agyi erek valamilyen betegsége fordul elő. A kor előrehaladtával érelmeszesedés is sokkal nagyobb eséllyel lép fel". Karádi István szerint vannak, akikben ez sokkal kisebb mértékű, az ő génállományuk és a környezeti hatásokra való reakciójuk ideális és ezért nem alakul ki érbetegség.
"Számtalan olyan rizikótényezőt ismerünk, amelyek érelmeszesedést okozhatnak. A leggyakoribb mindenekelőtt a magasvérnyomás-betegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint, és egyre inkább a diabétesz vagyis a cukorbetegség, amelynek kiterjedése fokozódik. Az előrejelzések szerint 2025-re a mai 250 millió cukorbeteg helyett 500 millió cukorbeteg lesz a világon". Ez rendkívüli módon összefügg a kényelmes nyugati életmóddal, a nyugati táplálkozással, az inaktivitással és az elhízással.
"Ezek mind elősegítik a cukorbetegség, sőt a daganatos betegségek létrejöttét is. Mindkét betegség sokkal kevésbé fordul elő, ha valaki sportos életmódot él, nem fogyaszt túl sok szénhidrátot, rostos ételeket eszik és nem hízik el. Teljesen egyértelmű, hogy az elhízás során a zsírszövet növekedése segíti elő a daganatos betegségekre való hajlam növekedését".
