Az előtte-utána műholdfelvételek a 2018 és 2023 között Németországban, Törökországban és Portugáliában elveszett zöldterületek mértékét mutatják.

Európa olyan zöldterületeket veszít, amelyek egykor élővilágnak adtak otthont, megkötötték a szén-dioxidot és napi 600 futballpálya kapacitásának megfelelő mennyiségű élelmiszert biztosítottak – derült ki a Guardian és partnerei által végzett vizsgálatból.

Az Egyesült Királyság és az európai kontinens ötéves időszakának műholdképeinek elemzése azt mutatja, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben szürkül el a zöld terület, amelyet az aszfalt utakká, a tégla és a habarcs pedig luxus golfpályákká és lakótelepekké nyel el.

Az amazonasi esőerdők pusztulását évek óta mérik műholdképek és helyszíni megfigyelések segítségével, de eddig soha nem sikerült ilyen módon felmérni az Európában elveszett zöldterületek mértékét.

Az első ilyen jellegű európai szintű vizsgálatban a Green to Grey projekt, amely a Norvég Természetkutató Intézet (Nina) tudósaival együttműködve méri fel a természet pusztulását, feltárja az emberi beavatkozások által elárasztott természet és mezőgazdasági területek mértékét.

A Guardian, az Arena for Journalism in Europe (Arena), a Nina, a norvég NRK műsorszolgáltató és 11 ország más hírügynökségeinek határokon átnyúló projektje megállapította, hogy Európa évente körülbelül 1500 négyzetkilométert veszít az építkezések miatt. Az adatok szerint körülbelül 9000 négyzetkilométernyi földterület – egy Ciprus méretű terület – zölddé változott szürkévé 2018 és 2023 között. Ez heti közel 30 négyzetkilométernek, vagy napi 600 futballpályának felel meg.

A veszteségek nagy részéért a természet a felelős, évi mintegy 900 négyzetkilométerrel, de a kutatások azt mutatják, hogy mi is mezőgazdasági területeken építkezünk, évi mintegy 600 négyzetkilométernyi területen, ami súlyos következményekkel jár a kontinens élelmezésbiztonságára és egészségére nézve.

Steve Carver, a Leedsi Egyetem vadonprofesszora szerint: „A fejlesztések miatt elvesztett földterületek a vadon elvesztésének és a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő oka. De termőföldeket és termőföldeket is veszítünk, ahogy városaink a zöldövezetbe és a mezőgazdasági területekre terjeszkednek.”

A leggyakoribb fejlesztések, az összes eset negyedét tették ki, a lakásépítések és az utak építése volt. De a természetet és a termőföldeket is elpusztítják a gazdagok luxuscikkei, a turizmus, a fogyasztás és az ipar számára.

Az Arena bejelentette, hogy Portugáliában a Lisszabontól egy órányira délre fekvő Melides közelében található Galé Beach védett homokdűnéinek közel 300 hektárját (740 holdját) veszítették el egy új golfpálya létrehozása érdekében a CostaTerra Golf and Ocean Clubban, ahol az ingatlanok körülbelül 5,6 millió fontért kelnek el.

Az építés alatt álló üdülőhely Eugénia hercegnő és férje, Jack Brooksbank második otthona, aki a fejlesztésen dolgozik. Natura 2000 területen épül, amelyet az uniós előírások védenek.

Műholdfelvételek mutatják a CostaTerra Golf and Ocean Club által Dél-Portugáliában elvesztett védett dűneterületeket.

A üdülőhely „az európai élet egyszerű luxusát” ígéri „Dél-Európa utolsó érintetlen atlanti partján”. A 75 hektáros golfpályán a becslések szerint napi 800 000 liter vizet fogyasztanak a greenek karbantartása.

A Natura 2000 területeken történő fejlesztés alól kivételt képezhetnek a nyomós közérdek. A portugál hatóságok gazdasági előnyökre hivatkozva hagyták jóvá az amerikai Discovery Land Company ingatlancég tulajdonában lévő üdülőhelyet.

Ioannis Agapakis, a ClientEarth környezetvédelmi jogi nem kormányzati szervezet ügyvédje szerint egy golfpálya nem felel meg ezeknek a követelményeknek. „Nyilvánvalóan nem minősül kiemelt közérdeknek” – mondta. „Az a tény, hogy egy projekt gazdasági előnyökkel jár, vagy valamilyen gazdasági fejlődést eredményez, még nem teszi azt kiemelt közérdekűvé.”

A Discovery Land Company egy nyilatkozatban azt mondta: „A CostaTerrát úgy fejlesztjük, hogy a környezettudatosság és a fenntarthatóság modellje legyen a régióban.”

„Az ingatlan minden aspektusát – a golfpálya tervezésétől kezdve az esővíz- és hulladékkezelési gyakorlatokon át a vadon élő állatok élőhelyeinek és folyosóinak fejlesztéséig és megőrzéséig – úgy tervezték, hogy megfeleljen vagy meghaladja az uniós szabványokat, beleértve a Natura 2000 keretrendszert is.”

„Továbbra is újítunk és megoldásokat keresünk, hogy a CostaTerra a maga nemében a legfelelősségteljesebb ingatlan legyen.”

A Guardian megkereste a Brooksbankot, de nem nyilatkozott az ügyben.

Törökországban, az Égei-tenger partján fekvő İzmir tartományban található Çaltılıdere vizes élőhelyet több mint egy négyzetkilométernyi betonalapzat temette el egy luxusjachtok javítására és építésére szolgáló kikötő számára – derül ki a vizsgálatból.

A Törökország által hivatalosan vizes élőhelynek nyilvánított Çaltılıdere flamingóknak, pelikánoknak, kormoránoknak, tengeri sügéreknek és tengeri sügéreknek adott otthont. Emellett létfontosságú szénraktárként és természetes árvízvédelmi rendszerként is szolgált.

A helyi hatóságok azonban 2017-ben egy feszült és ellentmondásos helyi bizottsági ülés után feloldották a védett státuszát. A műholdfelvételek azt mutatják, hogyan emésztették fel a vándormadarak létfontosságú megállóhelyét a betonalapok.

Műholdfelvételek mutatják a törökországi Çaltılıdere kikötőfejlesztése során elveszett vizes élőhelyet.

A kikötőprojektet fejlesztő Yatek ipari szövetkezet szerint a projekt hatalmas gazdasági növekedést és több ezer munkahelyet hoz majd a térségbe. „Törökország és a világ leggazdagabb emberei idehozzák majd nagy jachtjaikat, és megjavítják vagy építtetik őket” – mondta a Yatek korábbi igazgatója egy 2021-es interjúban. A szövetkezet évi 132 luxusjacht gyártását tervezi.

A Yatek egy közleményben azt írta, hogy projektjük „egy teljes mértékben a jogszabályoknak megfelelő kezdeményezés, amely szigorúan követi az összes jogi eljárást, beleértve a környezeti hatásvizsgálati (KHV) jelentés beszerzését is”, amely dokumentum részletezi a projekt hatásait az uniós jog szerinti engedélyezéshez.

„A projekt környezeti hatásait és egyéb ökológiai vonatkozásait hazánk illetékes hatóságai alaposan megvizsgálták, és pozitív KHV-határozatot adtak. Ennek megfelelően a teljes projektfolyamat jogszerűen és a vonatkozó jogszabályokkal összhangban folytatódik” – áll a közleményben.

Törökország, az elemzésben szereplő legnagyobb ország, a 2018 és 2023 között elvesztett zöldterületek mennyiségét tekintve a legmagasabb helyen végzett. 1860 négyzetkilométernyi természeti és termőföldön építkezett, ami az európai teljes veszteség több mint egyötödét teszi ki.

De a fejlesztések egész Európára kiterjednek. Az észak-görögországi Vermio-hegységben, amelyet a görög törvények út nélküli vadonként határoznak meg, egy nagy szélerőműparkot építenek Nyugat- és Közép-Macedónia régióiban.

A dublini székhelyű Aer Soléir, a Vermio szélerőműparkok végső tulajdonosa szerint a tervek teljes mértékben összhangban vannak a vonatkozó görög és uniós szabályozási keretekkel. A cég kijelentette, hogy a fejlesztés „egy hosszú, igényes tervezési és engedélyezési folyamat során megszerezte az összes szükséges engedélyt és jóváhagyást”, és hozzátette: „A projektet kétszer is felülvizsgálta a legfelsőbb közigazgatási bíróság. Mindkét esetben elutasították a vonatkozó megsemmisítési kereseteket, és a bíróság megerősítette, hogy a projekt teljes mértékben megfelel a környezetvédelmi és szabályozási kereteknek.”

A cég azt is közölte, hogy az építkezéssel párhuzamosan számos erdőtelepítési munkálatot is végeznek.

Németországban félmillió fát vágtak ki Berlin közelében egy Tesla gigagyár építése érdekében, miután a kormány jóváhagyta a gyár bővítésének tervét, amelynek célja a termelés megduplázása évi 1 millió autóra. A Teslát megkeresték, hogy nyilatkozzanak az ügyben.

Műholdfelvételek mutatják, hogy az erdőt kiirtották, hogy helyet adjon a Tesla gyárnak.

A Green to Grey vizsgálatban alkalmazott módszertan eltér az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által használt hivatalos módszertől, amely kizárja az 50 000 négyzetméternél kisebb területeket, ami körülbelül öt futballpályának felel meg. A vizsgálat kismértékű, szakaszos természeti veszteségeket, valamint városi zöldterületeken történő építkezéseket azonosított, ami az EEA számításainál 1,5-szer nagyobb becsléseket eredményezett, és a kumulatív kisléptékű veszteségek teljes hatását mutatja.

„Ez egy lassan megoldódó probléma” – mondta Jan-Erik Petersen, az EEA munkatársa. „Idővel csak felhalmozódik.”

Lena Schilling, a Zöldek Európai Parlamentjének képviselője elmondta: „Az EU évek óta ígérgeti, hogy vezető szerepet tölt be az éghajlat- és természetvédelem terén, de ez a vizsgálat azt mutatja, hogy szó szerint a saját jövőnket szilárdítjuk meg.”

„Minden rövid távú haszonszerzés érdekében elpusztított erdő, termékeny mező és biodiverzitási gócpont a fiataloknak tett ígéreteink elárulása.”

A Tesla gigagyárának építkezése Berlin közelében, 2020 szeptemberében. - Fotó: Odd Andersen/AFP/Getty Images

Azt mondta, hogy ha a természetet továbbra is feláldozhatónak tekintik, Európa nemcsak az éghajlatvédelmi céljait veszíti el, hanem az élelmezésbiztonságát, az egészségét és azokat a helyeket is, amelyek miatt érdemes volt élni a kontinensen.

Az elemzés 30 országot érintett, ami az EEA 39 országból álló területének 96%-át fedi le. Minden vizsgált ország veszít természeti és mezőgazdasági területekből, de egyesek rosszabbul teljesítenek, mint mások. Az öt legnagyobb zöldterület-veszteséggel küzdő ország Törökország volt, ahol több mint 1800 négyzetkilométer természeti és termőföld veszett el 2018 és 2023 között, Lengyelország (több mint 1000 négyzetkilométer), Franciaország (950 négyzetkilométer), Németország (720 négyzetkilométer) és az Egyesült Királyság (604 négyzetkilométer). (The Guardian)