Az ágazat 3,9 millió dolgozójának érdekeit képviselő IG Metall és a munkaadók keddi megállapodása szerint 2019-től a munkavállalók külön indoklás nélkül heti 35 óráról 28 órára csökkenthetik munkaidejüket két évi időtartamra.

A 2020 áprilisáig érvényes új bérmegállapodás alapján a dolgozók az idén áprilistól 4,3 százalékos fizetésemelést kapnak, és egy évente járó külön juttatást, amely a havi fizetés 27,5 százalékának felel meg. A gyermeket nevelő, hozzátartozót ápoló vagy váltott műszakban dolgozó munkavállalók szabadnapokra is beválthatják a juttatást. 

Egyszeri juttatásként havi 100 euró (31 ezer forint) is jár még a 2018 január-márciusi időszakra, és további 400 euró, amit legkésőbb 2019 júliusában utal át a munkaadó. 

A megállapodás egyelőre Baden-Württemberg tartományra vonatkozik, de mintaként szolgál az IG Metall többi körzetében, és várhatóan mindenütt át is veszik a munkaadói érdekképviseletek.

Az IG Metall közleménye szerint a megállapodás révén a munkavállalók méltányos részesedéshez jutnak a kiváló helyzetben lévő ágazat sikereiből, reáljövedelmük így jelentősen emelkedik. A munkaidő beosztásában pedig sikerült fordulatot elérni, ezentúl nem a munkaadó kiváltsága, hogy rugalmasan rendelkezzen a munkaidővel, mert a munkavállalóknak is lesz lehetőségük arra, hogy kevesebbet dolgozzanak, ha ezt kívánja meg az egészségük vagy a család.

Az IG Metall felhívására január eleje óta több hullámban sztrájkoltak az ágazat dolgozói. A legnagyobb szabású akciót az előző héten hajtották végre, akkor nagyjából félmillióan függesztették fel a munkát 24 órára. 

A munkabeszüntetés elsősorban autógyárakat és autóipari beszállítókat sújtott, sztrájkoltak a többi között a BMW, a Daimler, a Ford és a Volkswagen, a beszállítók közül pedig például a Bosch, a Magma és a Schaeffler egy vagy több üzemében.

A tiltakozó akció jelentőségét mutatja, hogy az autóipar állítja elő az Európai Unió legnagyobb gazdaságát működtető Németország hazai össztermékének (GDP) nagyjából 10 százalékát.

Németországban megszokottak a kollektív bértárgyalásokra szervezett ágazati sztrájkok, 2016-ban és 2015-ben is tartottak országos munkabeszüntetéseket.

(MTI)