h i r d e t é s

Marokkó – a nyugati iszlám központja, ahol a Nyugat és a Kelet összeér

Olvasási idő
11perc
Eddig olvastam
a- a+

Marokkó – a nyugati iszlám központja, ahol a Nyugat és a Kelet összeér

2016. június 14. - 09:19
0 komment

Mohamed próféta leszármazottjaitól II. Szilveszter pápán át az USA függetlenségéig

Egykoron a mai Marokkó és Spanyolország egy közös birodalomba tartozott, csak míg a spanyolországi részen a katolikusok hódításai miatt 800 év után teljesen eltűnt az egykori muszlim civilizáció, addig a marokkói részen a mai napig megmaradt. Spanyolországban és Portugáliában a katolikus rekonkvisztát csak néhány épület élte túl, mint pl. a cordobai nagymecset, vagy a granadai Alhambra palota. Marokkóban viszont megmaradtak a régi épületek, és így azt lehet látni ott, hogy milyen is volt Spanyolország és Portugália (akkoriban Andalúzia) 8 évszázadon keresztül a mórok uralma idején.

Marokkóban van Fez, ahol a világ legrégibb mai napig működő egyeteme található, ahová még a mi István királyunknak a koronát is adó II. Szilveszter pápa is járt egyetemre. De itt van Afrika egyik legnagyobb metropolisza is, ahol a legnagyobb afrikai mecset is található, és amely városról egy híres filmet is elneveztek, a filmtörténelem egyik klasszikusa: Casablanca. Meg itt van Marrakech is, az 1001 éjszaka meséinek varázslatos hangulatát idéző város.

A múlt és a jelen, a modernitás és a tradíciók a mai Marokkóban egyszerre vannak jelen. A Kelet és a Nyugat évszázadok óta itt találkozik egymással és összeolvadva egy csodálatos civilizációt hoz létre.

Marokkó arab neve al-Mamlakah al-Maghribiyah, vagyis a Nyugati Királyság. A maghreb arabul nyugatot jelent. A nyugati királyság, amely a fél évezredig fennálló Abbaszida kalifátusnak csupán pár évtizedig volt a része, a 6 évszázadon át fennálló Oszmán Birodalomnak pedig egyetlen évig sem. Ehelyett inkább önálló királyság volt, amely a legnagyobb kiterjedése idején magába foglalta északon (Európában) Toledót ugyanúgy, mint délen (fekete Afrikában) Timbuktut. Ez a korszak mindkét városnak a virágkora volt, amikor a tudományok központjaivá váltak. Timbuktuból 600 ezer arab nyelvű könyv maradt fent ebből az időszakból. Toledóban pedig arabról latinra fordították le nemcsak a görög műveket, hanem az arab tudományos munkákat is (és Toledo bukása után még évszázadokig, 1580-ig használták az arab nyelvet).  

Történelmi kapcsolódások Európa és Marokkó között:

Marokkó területén már több mint 20 ezer évvel ezelőtt letelepedtek a berberek, majd évezredekkel később a vaskorszakban Mauretania néven alapították meg a királyságukat, és akkoriban mauriknak nevezték őket. A maurinak a latinosított változatából származik a mór kifejezés, amelyet a középkori Európában is használtak egészen az újkorbeli gyarmatosokig. A berber királyságok után a főniciak (punok) vették át a terület feletti uralmat. A főniciaiak után pedig a rómaiak hódították meg.  Így az ókorban a mai Marokkó területe a Római Birodalomhoz tartozott Mauretania Tingitana néven, miután a rómaiak legyőzték a főnicaiakat és elfoglalták tőlük. A rómaiak megtartották a Mauretania nevet, csak kiegészítették két jelzővel: Mauretania Tingitana lett a mai Marokkó területe, és Mauretania Caesariensis pedig a mai Algériáé (Algéria és Tunézia  a rómaiak előtt Numidia volt).  Mauretania Tingitana római városaiban nagyon hamar, már az isz. 2. sz-ban elterjedt a kereszténység (felváltva a korábbi politeista pogány vallásokat) a rabszolgák és a berber farmerek között. Az isz. 5-6. sz-ban Európából átkelve a germán törzsek közül először a vandálok majd a vizigótok igázták le a mai Marokkó területét.

középkorban (isz. 711-től kezdve) Spanyolország és Portugália évszázadokon keresztül (Andalúzia vagy al-Andalus néven) Marokkóval egy birodalomba tartoztak, amelyet hol Fezből, hol Marrakechből, hol pedig Cordobából majd legvégül Granadából irányítottak (az Ibériai-félsziget, vagyis al-Andalus legutolsó muszlim emirátusa Granada és környéke 8 évszázad után 1492-ben esett el). Ekkor alakultak ki azok a művészeti stílusok, amelyeket ma mór stílusoknak nevezünk. Ekkor épült meg Fezben a világ első mai napig működő egyeteme, majd ezt követték az olyan városok mint Cordoba, Sevilla vagy Toledo. A mi István királyunknak a szent koronát adó II. Szilveszter pápa fiatalkorában (Gerbert d'Aurillac néven) Fezben tanult, és onnan vette át az arab tudományokat, és ő hozta be a keresztény Európába az arab számokat (de a római számok teljes lecserélését Európában az arab számokra már nem élte meg). Marokkón keresztül kerültek a középkorban nemcsak az arab tudományok, hanem klasszikus ókori görög és római tudományok, művészetek és filozófiák is Spanyolországba, és onnan terjedtek szét a reneszánsz idején egész EurópábanFez, Cordoba, Sevilla és Toledo nemcsak az ókori meg a muszlim civilizáció tudásának Európába való közvetítésében töltöttek be fontos szerepet, hanem a középkor legjelentősebb tudományos központjaivá váltak, és Bagdad, Damaszkusz, Kairó nyugati konkurenciái voltak.

Marokkó és Andalúzia olyan tudósokat adott a világnak, mint ibn Hazm, Averröes (ibn Rusd), Avempace (ibn Bajjah), Alpetragius (Nur ad-Din al-Betrugi), Alzarchel (al-Zarqali), Abubacer (ibn Tufail), Abulcasis (al-Zahrawi), Avenzoar (ibn Zuhr), ibn al-Baitaribn al-Kammadibn al‐Haim al‐IshbiliAbu al-Qasim al-Zayyaniibn Battutaibn Khaldun, vagy a zsidó Maimonides (Moses Ben-Maimon), stb...

Igaz ugyan, hogy az arabok 670-ben hódítják meg a mai Marokkó területét, de csak 711-ben mennek át az Európát Afrikától elválasztó 14 km széles Gibraltári-szoroson. Egyébként Gibraltár a nevét az Omajjád kalifátus (isz. 750-ig Marokkó és Andalúzia is az Omajjád kalifátus része) berber származású tábornokáról (Tariq ibn Ziyad) kapta, aki sikeresen átkelt az Európát és Afrikát elválasztó szoroson és meghódította az Ibériai-félszigetet: Dzsebel Tarik = Tarik hegye = ennek spanyolos torzulása a gibr-al-tar vagyis Gibraltár, és a "hegy" a gibraltári magas sziklákra utal. 

Marokkó igazi története, hogy nagyhatalommá váljon isz. 788-ban kezdődik, amikor Idrisz ibn Adballah omajjád herceg, és egyben Mohamed próféta vejének, Alinak az ükunokája, a bagdadi abbaszidák elől Marokkó területére menekült és megalapította a saját dinasztiáját az Idriszid dinasztiát. A legnagyobb területüket a mórok azonban az isz. 11-13. sz. között az Almoravida és az Almohád dinasztiák alatt (mindkettő berber dinasztia) érték el, amikor a területük É-D irányban a mai Spanyolország közepétől a mai Malit magában fogalva, K-Ny irányban pedig az Atlanti-óceántól a mai Líbiát magában foglalva. Az Almoravidák tették meg a korábbi Fez helyet Marrakest a fővárosuknak, és a város latinosított nevéből (Marruecos) származik a Marokkó elnevezés (egyéb európaiasított változatok: Marrocos, Maroc, Marokko). Az Almoravidák óta hívják Marokkót Marokkónak (perzsa és urdu nyelveken a mai napig az eredeti Marrakes néven hívják az országot, ugyanúgy mint magát a várost). A jelenlegi főváros Rabat, ami először az Almohádok alatt vált fővárossá, majd legutóbb 1955-ben, Marokkó gyarmaturalom alóli függetlenedésekor tette meg V. Mohamed fővárosnak. A jelenlegi Alavita dinasztia (17. sz-óta uralja az országot) az Idrisz és Szádi dinasztiákhoz hasonlóan szintén Mohamed próféta leszármazottja: a próféta lányának Fatimának és férjének Alinak a vérvonala.

Később, az újkorban (15-16. századtól) fordult a helyzet és a keresztény portugálok, spanyolok és franciák uralták a gyarmatosítás idején Marokkót (vagyis akkor is egy birodalomba tartoztak, csak már nem a marokkóiak uralták az európaiakat, hanem az európaiak a marokkóiakat). Spanyolország a mai napig megtartott két marokkói várost gyarmatként: Ceulla és Melilla. Marokkó volt a világon az első ország, amely elismerte az USA függetlenségét 1777-ban. És jelenleg is az USA egyik legfőbb nem NATO tag szövetségese. És 2004-ben aláírták az USA-Marokkó szabadkereskedelmi egyezményt. Ennek ellenére a külföldi tőkebefektetések több mint 70%-a az EU-ból jön. Afrikai ország létére Marokkó 2x is részt vett az Eurovíziós Dalfesztiválon (Eurovision Song Contest) 1980-ban és 2004-ben.  Sőt, Marokkó az egyetlen afrikai ország, amely nem tagja az Afrikai Uniónak. Marokkó 1987-ben beadta a csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez (az EU elődje), de elutasították mivel másik kontinensen fekszik. Habár a csatlakozás el lett utasítva, de számos kereskedelmi és gazdasági egyezmény született az EU és Marokkó között. A francia gyarmati örökségnek köszönhetően a lakosság jelentős része az arab mellett franciát második anyanyelvként beszéli. Marokkónak nincsen olaja, viszont a Ouarzazate melletti sivatagban épülő naperőmű farm (Ouarzazate Solar Power Station - OSPS) nemcsak a világ egyik legnagyobb megújuló energián alapuló "erőműje" lesz, amikor elkészül, hanem a Gibraltári-szoroson keresztül összekötve Európát is ellátja.

Manapság már a korabeli elnevezések új jelentést kaptak: a mai Mauritánia nem azonos az ókori Mauretaniával. Amit manapság Mauritánia néven nevezünk országot, az a francia gyarmaturalom alatt kapta az elnevezését. Az igaz, hogy egykoron ezt a területet is a mórok uralták, és mai a lakosság 70%-a berber, de ez mindig is csak periféria volt számukra (több marokkói dinasztia területe is kiterjedt egészen Maliig). A mórok központi területe mindig is a mai Marokkó, vagyis az ókori Mauretania volt. A másik ilyen megtévesztő elnevezés a spanyolországi Andalúzia, amely ma egy tartomány neve. De a mór időszakban a teljes Ibériai-félszigetet értették alatta (aztán ahogy szorultak ki a mórok onnan, úgy egyre inkább leszűkölt a mór uralom alatti területekre, de a mórok kiűzése után az egyik spanyol tartomány megtartotta az elnevezést).

A marokkói építészet egész Európában érezteti hatását. Amikor egy épületre vagy díszítésre azt mondjuk, hogy mór stílusú, vagy mór elemeket tartalmaz, akkor az a középkori marokkói stílust jelenti. Itt nálunk Magyarországon a legjelentősebb mór stílusú épület a budapesti Dohány utcai Nagy Zsinagóga (de az ország legtöbb zsinagógája mór stílusban épült, vagy legalábbis nagyon sok mór építészeti elemet tartalmaz). Visszafelé is igaz az építészeti hatás, mert a római kori építészet (azoknak már csak a romjai vannak meg) vagy a gyarmati időkben az Art Deco, vagy az elmúlt évtizedekben a modern építészet Európából került be Marokkóba.

És, ha már a zsinagógák révén a zsidók szóba kerültek, akkor meg kell említeni azt is, hogy a szefárd zsidók Izrael állam 1948-as megalapításáig a Maghrebban, valamint a 16- sz-ig Andalúziában laktak (a katolikus spanyol uralom üldözte el őket, és a többségük a Maghrebba költözött vissza, más részük pedig az Oszmán Birodalomba). Marokkóban most is láthatóak és messziről felismerhetőek a zsidó negyedek (a mellahok) az eltérő építészetük miatt: míg az arabok lakásai befelé fordulóak voltak, kívül kicsi ablakokkal, belül viszont udvarokkal, addig a zsidó lakóépületek kifelé néztek nagy ablakokkal és erkélyekkel.

Vagyis Marokkó nemcsak egy afrikai ország, nemcsak egy muszlim ország, nemcsak egy arab ország, hanem a saját európai történelmünknek és művészetünknek és ezek megértésének fontos pontja, amely nélkül az európai történelem és művészetek máshogyan alakultak volna. És ugyan kisebb mértékben mint 1000 évvel ezelőtt, de azért még a jelenben is érezteti Marokkó a hatását, amikor nyugati művészek tucatjait ihletik meg a marokkói városok. épületek, díszítések.

Casablanca és Marrakech

Egyetlen város sem kapcsolódott össze a világon annyira egy hálivúdi filmmel mint Casablanca, a város, amelyről hálivúdban egy filmet neveztek el, és amely film is ott játszódott. Sőt, maga a film a filmtörténelem egyik alapfilmjévé vált (Oscar-díjra jelölték, de nem kapta meg, viszont 3 Akadémia-díjat kapott, 1997-ben a Los Angeles Daily News olvasói a legjobb filmnek szavazták meg, Leonard Maltin's Movie Guide pedig minden idők legjobb hálivúdi filmjének tartja, 2006-ban a Writers' Guild of America a legjobban megírt eljátszott filmnek nevezte ki): egyszerre 2. világháborús kémtörténet és romantikus szerelmi dráma Michael Curtiz rendezésében az Oszkár-díjas Humhprey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével.

De nemcsak Casablanca ragadta meg a 20. sz-i nyugati művészeket, hanem az ország egyik legszebb városa Marrakech is. Az 1980-as években diszkó bandák énekelték meg a várost a dalaikban. De más korszakok és stílusok zenészei is szívesen daloltak Marrakechről.

Vagyis Marokkó nemcsak a történelem révén kapcsolódik össze a Nyugattal, hanem napjainkban is a művészeteknek köszönhetően.

Nemcsak Casablanca neve fonódott össze a mozizással, hanem Ouarzazate filmstúdiói és Ait Benhaddou kasbája is, amely számos európai és amerikai filmnek adta a hátteret. A teljesség igénye nélkül a legsikeresebbeket említem: Trónok harca, Perzsia hercege, Arábiai Lawrence, Múmia, Gladiátor, James Bond: Halálos rémületben, A Nílus gyöngye, Az üzenet, Nagy Sándor, Mennyei Királyság és még sok más híres film. Sőt, a Jézusról szóló filmek közül az 1977-es A názáreti Jézus, az 1988-as Krisztus utolsó megkísértése és a 2014-es Isten fia is itt lett felvéve.

Habár nem Casablanca Marokkó legszebb városa, de azért ez a város is nagyon sok látnivalót tartogat, a középkori medinától a századfordulós gyarmatin és Art-Decon át a modernig.

Casablanca az ország gazdasági központja, és egyben Afrikának is az egyik gazdasági központja. És itt van Afrika legnagyobb mecsete, amely egyben egy hi-tech épület is, de történelmi stílusban épült - így a modernet a tradicionálissal tökéletesen keresztezi. A kinézete alapján senki nem mondaná meg a II. Hassan mecsetről, hogy 1993-ban adták át és nem 1093-ban (hogy lepipálja a cordobai meg a damaszkuszi nagymecseteket).

Casablanca és Tangier (Tanger) Afrika legnagyobb és legjelentősebb kikötői közé tartoznak, "Afrika kapujának" is nevezik őket. Az ország az ezredforduló után az új király (VI. Mohamed király) alatt rohamosan kezdett el fejlődni. Afrika minta országa akar lenni, példa más afrikai országok számára, hogy legyen mit másolniuk, ha sikeresek akarnak lenni

Alkotások, amelyekben Casablanca szerepel:

* Casablanca c. Oszkár-díjas film (1942, Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével)
* Dreamfall videójátékban: Casablanca az egyik fő helyszín (2006)
* Raymond Benson: Doubleshot c. James Bond regény (2000)
* Hardy Boys sorozat 54-es száma: The city is featured in The Mysterious Caravan

* A Night in Casablanca (1946, the twelfth Marx Brothers' movie, Groucho Marx, Chico Marx, és Harpo Marx főszereplésével)

Híres casablancai születésűek:

Jean Reno - francia hollywoodi színész
Nawal El Moutawakel - olimpiai bajnok
Jean-Charles de Castelbajac - francia divattervező
Maurice Ohana - francia zeneszerző
Alain Souchon - francia dalszerző
Gad Elmaleh - marokkói-francia "one man show" humorista/színész
Richard Virenque - francia kerékpáros
Jean-Paul Bertrand-Demanes - francia futballista
Salaheddine Bassir - marokkói futballista
Larbi Benbarek - marokkói futballista
Merieme Chadid - marokkói csillagász
Shatha Hassoun - marokkói/iraki énekes
Hicham Mesbahi - marokkói boxoló
Mostafa Nissaboury - marokkói költő
Abdallah Zrika - marokkói költő
Hakim Noury - marokkói filmrendező
Sidney Taurel - Eli Lilly and Company honosított vezérigazgatója 1998-2008 között

Dalok Casablancáról és Marrakechről:

Bertie Higgins - Casablanca

Ugyanez a szám dalszöveggel:

Bertie Higgins - Casablanca (Lyrics)

És ugyanennek a számnak a modern feldolgozása (Jessica Jay: Casablanca), a videón pedig a modern Casablancán utazunk keresztül:

Casablanca 2015

Ez szintén ugyanennek a számnak egy ázsiai feldolgozása (Tracy: Casablanca)

黃露儀Tracy~Casablanca

Casablanca - [Low Deep T] with lyrics

Low Deep T - Casablanca (Official Video HD)

alabina - casablanca (ishtar ft los niños de sarah)

Goombay Dance Band - Marrakesh

Capuccino Marrakesh

BZN - Marrakesh

Crosby, Stills & Nash - Marrakesh Express

ATB | Trance - Marrakech

Loreena McKennitt Marrakesh Night Market

Marracash - Niente Canzoni D'Amore ft. Federica Abbate

Last night in Marrakech (Original mix)

O.B - This Is Marrakesh (Original Mix)

Incognito - Marrakech

Lounge Music (Magic Marrakech) - Hobbi Lak

Shakira koncertet tartott Rabatban a fővárosban, de előtte bejárta Marrakech  óvárosát:

Shakira Tour Blog: Morocco