Mi lesz az angliai magyarokkal a brexit után? Szijjártó bizakodik
Miközben szinte semmit nem tudni arról, hogy milyen kapcsolatokat őriz meg az Európai Unió és az Egyesült Királyság a brexit után, a szigetországban élő magyarokról is tárgyalt Szijjártó Péter és David Davis a brexit-tárgyalások irányításáért felelős brit miniszter budapesti látogatásán. - írja az mno.hu.
Szijjártó Péter fogadta David Davist Fotó: Kovács Attila / MTI Forrás: mno.hu
Nem tud engedni a magyar kormány abból a szándékából, hogy megvédje az Egyesült Királyságban élő magyar munkavállalók jogait
– erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azután, hogy fogadta csütörtökön David Davis-t, a brexit-tárgyalások irányításáért felelős brit minisztert. Azzal ugyanis, hogy az Egyesült Királyság a tervek szerint az évtized végén elhagyja az Európai Uniót, valamint hogy továbbra sincs egyértelmű, kompromisszumos álláspont az unió és a britek között az európai munkavállalók sorsáról, több millió ember egzisztenciája vált bizonytalanná.
Lengyelek, csehek, magyarok – csak néhány népcsoport, mely legalább százezres nagyságrendben képviselteti magát a szigetországban. Szijjártó közlése alapján Nagy-Britanniában a hivatalos brit statisztika szerint 55 ezer, becslések szerint akár 200 ezer honfitársunk is él, dolgozik, tanul.
Az ottani magyarok évente fejenként átlagosan 6300 eurót utalnak haza, ami az ötödik legmagasabb érték az unióban.
A munkavállalók maradása azonban közös érdeknek tűnik, azzal ugyanis mind a magyar, mind a brit gazdaság jól jár. Nem igaz ugyanis, amit egyes populista brit politikusok hangoztatnak, azaz hogy az uniós munkavállalók rosszat tennének a szigetország gazdaságának, ezt a tévhitet már kutatások is cáfolták.
A bevándorlók nem nyomják le a hazai dolgozók bérét, sőt, munkájukkal a növekedést segítik. Ennek oka, hogy az őshonos britekhez képest fiatalabbak, sokszor jobban képzettek, és a helyieknél statisztikailag nagyobb valószínűséggel is vállalnak munkát.
Mindebből következik az is, hogy összességében több pénzt fizetnek be adó formájában, mint amennyit kivesznek a közösből szociális juttatások útján. A Munkaerő-piaci tükör 2015-ös kiadványának szerzői az elérhető adatokat összegezve egyébként arra jutottak, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok közül kirívóan magas azok aránya, akik felsőfokú végzettséggel végeznek betanított munkát.
Kérdés azonban, hogy London hajlandó-e hinni a számoknak, valamint hogy a brexit-tárgyalásokon mit akarnak kezdeni a témával az Európai Unió vezetői, továbbá a legjelentősebb, legnagyobb beleszólással rendelkező tagállamok. Most gyakorlatilag minden attól függ, hogy a kontinens vezető hatalmai egy, az unióhoz ezer szállal, akár vámunió szintjén is kötődő, vagy attól elkülönülő Egyesült Királyságban érdekeltek.
Szijjártó egyébként csütörtökön optimista hangot ütött meg, szerinte a munkavállalók kérdésében a kölcsönös megállapodás lehetősége „kifejezetten jó”.
Ő maga úgy látja, tisztességes megállapodást kell kötni Nagy-Britannia uniós kilépéséről, olyat, amely megfelelően figyelembe veszi és érvényesíti az európai és a brit érdekeket is.
Szijjártó hangsúlyozta:
az EU-nak minél átfogóbb szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie a kilépő Nagy-Britanniával,
és el kell érni, hogy a britek továbbra is részt vegyenek az európai biztonsági és védelmi rendszerben.
Emellett a közös költségvetéshez történő brit hozzájárulás ügyében is olyan megállapodást kell létrehozni, amely a kilépés utáni jogokat és kötelezettségeket egyensúlyban tudja tartani.
