Pofon Merkelnek – bebuktatják az amerikai szankciók a német-orosz gázvezetéket

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Pofon Merkelnek – bebuktatják az amerikai szankciók a német-orosz gázvezetéket

2017. szeptember 20. - 14:25

 

Az új amerikai szankciók óta elutasítóak lettek az európai intézmények a német-orosz Északi Áramlat 2 projekttel kapcsolatban. - írja a privatbankar.hu.

Angela Merkel német kancellár Forrás:MTI/EPA/Felipe Trueba/privatbankar.hu

Több közép-európai ország – köztük hazánk – már eddig is ellenezte a projektet ellátásbiztonsági érvekre hivatkozva. A nagyfokú politikai nyomás miatt elbizonytalanodtak a megaprojekt nyugati, piaci befektetői.

Mint korábban már beszámoltunk róla, Berlint és Moszkvát elválasztó biztonságpolitikai és energetikai folyosót hoz létre térségünkben Washington. 

Ennek részeként június 12-én az amerikai Szenátus vezetői megegyeztek az Oroszország elleni új szankciókról, mivel álláspontjuk szerint elfogadhatatlan Moszkva beavatkozása a 2016-os amerikai választásokba, valamint lépései Ukrajnában és Szíriában.

Átkaroló hadművelet

Június 15-én aztán a német külügyminisztérium éles hangú sajtóközleményben támadta meg Washington kül- és gazdaságpolitikáját. A német külügyminiszter és az osztrák kancellár által jegyzett közlemény figyelmeztet, hogy „a politikai szankciók eszközeit nem szabad összekapcsolni a gazdasági érdekekkel.

” Európai cégeket „fenyegetni az amerikai piacon büntetéssel”, ha azok olyan projektekben vesznek részt Oroszországgal, mint az Északi Áramlat II., „egy teljesen új és rendkívül negatív minőséget vinne az európai-amerikai kapcsolatokba.”

Az Északi Áramlat 2 (NS2) valóban javítja Nyugat-Európa, azon belül is főleg Németország energiaellátását és versenyképességét, ugyanakkor korlátozza a kelet-európai régió hozzáférését a likvid piacokhoz, nem beszélve a törékeny orosz-ukrán kapcsolatoknak való kitettség növekedéséről.

 A lengyelek és a baltiak szerint az NS2 a Kreml kinyújtott karjaként geopolitikai súlyt ad a projektnek és átkaroló hadműveletként helyezné fojtásba Ukrajnát. Több közép-európai ország – köztük hazánk – írásban is jelezte kifogását ellátásbiztonsági érvekre hivatkozva.

Állításuk szerint a NS2 megépülésével az európai gázpiaci integráció eddig kedvező folyamata megtörne, és a közép-európai régió kiszolgáltatottá válna az orosz-ukrán kapcsolatok alakulásának, ezért a projekt leállítását követelik.

Moszkva jelen állás szerint leállítaná 2019-től gázszállításait Ukrajnán keresztül, amely Kijevet megfosztaná évi 2 milliárd dollár tranzitdíjtól. Ez bizony komoly érvágást jelent, mert ez nagyságrendileg az ukrán GDP két százalékát teszi ki. Több, mint például a teljes ukrán honvédelmi költségvetés.

Te is fiam, Weber?

De az európai intézményekben uralkodó politikai hangulat jelentős eltolódását jelzi, hogy a napokban a néppárti Manfred Weber, az Európai Parlament legnagyobb frakciójának német vezetője az NS2 projekt leállítására szólított fel.

Mindez egybeesik egy 10 oldalas titkosított Európai Bizottság által készített terv kiszivárgásával, amely számos lépéssel akadályozná meg Moszkva stratégiai térnyerését.

A tervezet szerint a Gazpromnak az NS2 működtetését meg kell nyitnia egy független operátor előtt. A Gazprom már hasonló követelések miatt három éve feladta a Déli Áramlat nevű projektjét.

A nagyfokú politikai nyomás miatt viszont elbizonytalanodtak az NS2 nyugati, piaci befektetői.

A 9,5 milliárd eurós projekt finanszírozásában az orosz Gazprom mellett ugyanis több európai vállalat vesz részt, így a német Uniper és Wintershall, a brit Royal Dutch Shell, az osztrák OMV és a francia Engie. Reiner Seele, az OMV vezetője szerint a szankciók miatt „szinte lehetetlenné” vált a projekt fianszírozása.

Ezt már Moszkva is látja, ezért a Vedomosti nevű orosz pénzügyi lap már az NS2 finanszírozásának újragondolására szólított föl.

privatbankar.hu



h i r d e t é s


;