Még soha nem volt ekkora a bizalmatlanság az intézményvezetés és az ágazat irányítója között mint most: a kórházigazgatók azért vesztették bizalmukat, mert a státuszukat közvetlenül támadó, a kancellária rendszer bevezetéséről szóló javaslatot, az ágazat irányítója nem osztotta meg velük. Ónodi-Szűcs Zoltán pedig azért, mert minderre válaszul a kórházvezetők őt megkerülve Balog Zoltán miniszternél kerestek oltalmat és meghallgatást

A helyzetet pikánssá teszi, hogy a tervezetről maholnap a kormánynak kellene döntenie.

A Magyar Kórházszövetség tárgyalói – Svébis Mihály elnök, két alelnöke: Velkey György és Ficzere Andrea, valamint Rácz Jenő – hétfőn személyesen adták át Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkárnak a kancellária-rendszert elutasító több oldalon részletezett testületi véleményt. Mint emlékezetes: a kórházszövetség az egyeztető tárgyalások előtt valamennyi tagkórházát megszondázta arról támogatják-e a kancellária-rendszerről szóló javaslatot.

Lapunk úgy tudja, az érintettek döntő többsége (mintegy 70 százalékuk) támogatta az elnökség kancellária-rendszert elutasító álláspontját.

Az érdekvédők a szakállamtitkárnak is átadott 16 pontjukban egyebek mellett arra figyelmeztetnek, hogy a javaslat veszélyezteti a betegek biztonságát azzal, hogy az ellátással kapcsolatos döntéseket a kórháztól távoli szervezetre, kancelláriára bízza. Úgy vélik, mindennek politikai kockázata is van, az ellátást érintő valamennyi szakmai panasz, kritika a tervezett új rendszerben közvetlenül az állam felelősségét veti fel. Hangsúlyozzák azt is, hogy az új működtetési forma nem oldja meg az orvos, illetve a szakdolgozó hiányt, sem a finanszírozási gondokat a rendszerben, önmagában nem állítja meg az eladósodást, ellenben fokozza a bizonytalanságot.

Szerintük a koncepcióban az átalakítástól remélt tízmilliárdos megtakarításnak nincs realitása. A háttér tevékenységet végzők kiszervezése is bizonytalanságot és elvándorlást okoz ezen a területen is.

Mint írták: az új, tervezett kancellária-rendszer sikerességét nem segíti az a kormányhatározat sem, amely a háttérintézmények átalakításáról szól, s mely nyomán megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár önállósága. „A két változtatás együttes bevezetése várhatóan „irányítási veszélyhelyzetet" okozhat.

A lapunknak nyilatkozó szakértő azt mondta: kétséges milyen eredményt érhetnek el a Kórházszövetség vezetői a tiltakozással, a kancellária rendszer terve önmagában is a kórházvezetőkkel szembeni kormányzati bizalmatlanság nyílt kifejezése volt.

Nem mondható el, hogy ez az államtitkár egyéni akciója lenne, miközben a kormány amúgy nyitott az egészségügy jobb, bővebb és szakmailag megalapozottabb finanszírozására. Mert nem az.

Mindemellett kicsit elkésettnek is tűnik a mindezidáig nagyon óvatosan lavírozó kórházi vezetők tiltakozása, akiknek a vezetői, noha kerestük őket, tekintettel a „kényes helyzetre" most sem kívánt nyilvánosan megszólalni e konfliktust illetően.

nol.hu