Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában eloszlatta azokat a félreértéseket, hogy az egyetemi dolgozók sokalnák az alapítványi kezelésbe adott Mathias Corvinus Collegium alapítvány bérlistáján szereplő összegeket, amit külföldi vendégoktatóknak szánnak. Nem erről van szó, hanem inkább arról, hogy a magyar oktatók is szeretnének több pénzt hazavinni havonta.

Egy egyetemi adjunktus 190 ezer forintot visz haza, ha főiskolai adjunktus, akkor meg csak 170-180 ezer forintot kap havonta - hangzott el a műsorban. A tanársegédek pedig 147 ezer forintért dolgoznak, aminél feltehetően ösztöndíjként is többet kaphattak, mondta a szakszervezeti vezető.

A legutóbb 2018-ban volt béremelés a felsőoktatásban oktatóknál. 2016-ban 15%-ot, majd a következő két évben 5-5%-os emelést kaptak. Ugyanakkor az a béremelés másokat nem érintett: az oktatást, kutatást közvetlenül segítők, a titkárnők, a laboránsok 2008 óta egyáltalán nem kaptak béremelést, leszámítva minimálbér és garantált bérminimum növekedéséből adódó korrekciót, így mára úgy néz ki, hogy "a bértábla 170 egységéből 144 egységében ugyanaz az összeg szerepel". Ha ma 18 évesen, érettségivel valaki bekerül egy egyetemre, ugyanazt fogja keresni, mint aki 30 éve, két diplomával dolgozik a felsőoktatásban.

Nagyon összecsúszott ez a bértábla

- mondta Dráviczki Sándor. Éppen ezért a felsőoktatásban nagyon magas a fluktuáció. A szakszervezeti vezető szerint fordított piramis alakú az életpálya korbeosztása pedagóguspályán, és pár éven belül "kiüresedik a felsőoktatás". Már így is "lasszóval kell tanársegédet fogni. Siralmas állapotok vannak a felsőoktatásban". (Pénzcentrum)