Jó eséllyel Szent István korában, az 1030-as években épülhetett az a templom, amelyre a Kovácsi városrészben – a vasúti töltéstől északra – bukkantak rá a napokban a közös vasúti pályaudvar és autóbusz-állomás építkezésekor. A portál információi szerint a falak több méter magasságig épségben megmaradtak, a feltárást nehezíti, hogy a templom részben az évtizedekkel korábban megépült vasúti töltés alatt fekszik.

A térképen piros csíkozással van jelölve a templom helye, illetve a régészeti lelőhely.
A térkép olyan nyilvános dokumentumból származik, amelyet azóta töröltek az esztergom.hu oldalról, de ide kattintva letöltheti >>

Kovácsi templomrom

(2500 Esztergom, vasútállomás alatt, hrsz: 18159, törzsszám 2371)

Az infoesztergom.hu úgy tudja, a beruházó, a kivitelező, a régészek és Esztergom önkormányzata közösen dolgozik azon, hogy a Magyarországon páratlan lelet bemutatható legyen a közönségnek.

1912-ben a vasútállomás bővítése során a töltés nyugati oldalán kerültek elő az egykori templom vastag alapfalai. Sinka Ferenc feltárása alapján egy kéttornyos, három hajós románkori templom romjai bontakoztak ki a délről hozzáépített rendház maradványaival. A templom hajójának nagy része és szentélye a vasúti töltések alá nyúlik, ez feltáratlan maradt. Sinka a romokat a johanniták Szt. István protomártírról nevezett templomával és ispotályával azonosította. 1925-ben Wollanka József és Balogh Albin végeztek újabb feltárást a helyszínen. Miután1954 őszén a környékbeli lakosok a romok szétbontását kezdték meg, ennek megakadályozására 1954-55-ben Zolnay László vezetésével a romterület kitisztítása után újabb ásatásokat kezdtek, melynek során rengeteg sírt tártak fel. Zolnay elvetett Balogh elméleteit, a templom melletti épületromot a parókiával, a templomot pedig Kovácsi városrész Szt. Kozma és Damján templomával azonosította. A régészeti topográfia szerint azonban okleveles adatok alapján az egykori város Szt. János evangélistáról nevezett temploma található itt. A templomot 1270-ben említik először és a XVI. században pusztult el.

Amennyiben az ásatások során bizonyosságot nyer, hogy a templom István király korában épült, Esztergom egy, akár a Várhegyhez hasonló jelentőségű értékkel gazdagodik. A Várhegy és környékét idén nyilvánították Nemzeti Emlékhellyé.

Kovácsi templomrom felmérési alaprajza (MRT 5. 177. o. alapján)
Forrás: arch.et.bme.hu

A romok nagy része jelenleg a töltés alatt található, a feltárt rész alapfalai kb. 1 m magasságban szabadon állnak. Mivel az ásatások nem terjedtek ki nagy területre, egy esetleges kiterjedt ásatás során várható értékes kőanyag előkerülése.

Egyel több érv amelett, hogy nem volt szerencsés a helyszínválasztás.