Ha nem is lihegnek még az infláció nyakába, messziről legalább már elkezdték követni a száguldó inflációt a betétek kamatai, amitől a lakosság is kedvet kapott valamelyest újra lekötni a pénzét. Ezzel egyelőre csak azt érik el a betétesek, hogy a bankban tartott pénzük nem veszít jobban az értékéből, mint eddig. A forintbetétek túlnyomó része azonban továbbra is szinte kamat nélkül értéktelenedik el egyre jobban a bankokban.
A 10 százalékot közelítő infláció nyomában sincs annak, amennyivel egy év alatt a lakáshitelek drágultak. Az újabb kamatemelések hatására egy húszmilliós kölcsönnek már több mint 30 százalékkal magasabb a törlesztőrészlete, mint tavaly májusban – számolta ki a Bank360.hu.
Átalakította a fogyasztási szokásokat a magas infláció, mindössze 27 százalék állította azt, hogy – a KSH márciusi inflációs adatai szerint – a legtöbbet drágult élelmiszerekből nem vásárol kevesebbet, mint korábban – derült ki a Pulzus Kutató reprezentatív felméréséből.
Giles Hurley, az Aldi brit főnöke levélben fordult a vásárlókhoz, amelyben az élelmiszerárak emelkedésével kapcsolatban megerősítette a diszkont korábbi ígéretét, hogy mindig a legalacsonyabb árakat kínálják majd - írja a Grocery Gazette.
Eddig már több mint tíz autóipari munkáltató - főképp multinacionális gyártó és beszállító - jelezte a Vasas Szakszervezet felé, hogy a 2022-es bérmegállapodást követően újra tárgyalóasztalhoz ülne, és rendkívüli, évközi béremelésekről egyeztetne.
A 15 éves csúcsnál is minden bizonnyal magasabbra hágó infláció miatt – de kisebb részben talán a hétfőn a 374 forintos szintet is átlépett euróárfolyam láttán – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén folytatja a kamatemelést.
A legújabb adatközlés szerint az első tavaszi hónap során éves összevetésben 8,5 százalékkal emelkedtek az árak. Különösen az élelmiszerek esetében volt jelentős drágulás, a margarin harmadával drágult, más kategóriákban is bőven két számjegyű áremelkedést mért a statisztikai hivatal. Sovány vigasz gyanánt február óta minimálisan olcsóbb lett a telefon és az internet.
Az áremelkedés a magyarok többsége számára gondot okoz: összesen 56 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy a magas árak miatt valamilyen termékről már le kellett mondaniuk az utóbbi hónapokban. A választópolgárok közel harmadának (31% százalék) ilyen nehéz döntést többször is kellett már hoznia az idei évben.
Régóta nem volt olyan infláció, mint idén februárban. Az áremelkedést a kormányzati osztogatás miatt megélénkült kereslet is szítja, de nem ez az egyetlen oka annak, hogy egyre nagyobbra kell kinyitnunk a pénztárcánkat.