h i r d e t é s
Magyarországon augusztusban már négy hónapja tartott az üzleti és fogyasztói várakozások romlása. A fogyasztói várakozások esetében ez szeptemberben is folytatódott, az üzleti bizalmi index viszont kis mértékben emelkedett, bár érezhetően elmaradt júliusi szintjétől.
Sorra zárnak be az éttermek és az üzletek, mert nem tudják kitermelni a magas rezsi mellett azt a bevételt, amivel átvészelhetnék a következő hónapokat. Ez pedig ahhoz vezet, hogy napról napra nő a munkanélküliek száma.
Nem csak otthonaink, szociális intézményeink, irodáink energiaszámlái nőhetnek meg markánsan az ősszel és télen, de nagy kérdés az is, mi lesz az üzletek, bevásárlóközpontok fűtésével. Ha a bérbeadók az emelkedő költségek miatt felemelik a bérleti díjakat, azt vajon a vevők fogják megfizetni, vagy létezik más megoldás is? Ilyen infláció mellett lesz egyáltalán pénze az embereknek plázákban vásárolni?
Az energiakrízis miatt idén télen a korábbinál jóval többen fűthetnek tűzifával. Emiatt a kormány többek között kiszélesítette azoknak az erdőknek a körét, ahol ilyen célból tarvágást lehet végrehajtani, valamint múlt héten bejelentette, hogy ársapkát vezetnek be a tűzifa árára, illetve mindenkinek biztosítják 10 köbméter fűtésre való megvásárlását. Ugyan Magyarország területének ötödét erdők borítják, attól még egyáltalán nem biztos, hogy bővelkedni fogunk tűzifában a télen. Utánajártunk, milyen akadályai lehetnek a fakitermelés növelésének.
Várhatóan augusztusban is tovább emelkedett az infláció, az év végére pedig akár a 20 százalékot is elérheti a drágulás üteme, amire 1996 óta nem volt példa – vélekednek a Portfolio által megkérdezett elemzők. A szakértők többsége szerint továbbra is az árstopok fenntartásától függ, mikor tetőzik az infláció, de az igazi kérdés már inkább az, mennyivel emelkedik 20 százalék fölé a ráta.
A rezsiköltségek emelkedése miatt a magyar önkormányzatok túlnyomó többsége legkésőbb novembertől bezárni kényszerül a nem létfontosságú intézményeit, például múzeumokat, sportcsarnokokat – mondta az Inforádió érdeklődésére a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
"Az ársapkák betöltötték a szerepüket, de mivel az energiaválság még tart, és az árak egyre emelkednek," előbb-utóbb ki kell vezetni őket, mondta a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az Inforádió Aréna című műsorában.
Kettészakad az ingatlanpiac az energetikai besorolás mentén. És felborul a jól megszokott status quo is: ezentúl lépéskényszerbe kerülhetnek az eladók. Mindez afelé halad, hogy akár csökkenhetnek is az átlagos árak, bár nem minden ingatlantípusnál.
A koronavírus-járvány hatására hónapokig csökkentek a tarifák, idén azonban változás történt a kötelező biztosítások díjai körül, ugyanis az év első felében már több baleset történt, drágultak az alkatrészek és a javíttatás is, ez pedig a biztosítás drágulását is hozza magával.
Az élelmiszerárak drágulása miatt rengeteg magyar háztartás kényszerül arra, hogy faragjon a kiadásain a boltokban. A nehéz gazdasági helyzet és az infláció miatt további áremelkedésre lehet számítani, a Portfolio most előrevetítette, hogy változhat a vásárlási attitűd idehaza.
Mikor és miért kezdődött a világméretű áremelkedés, s hogyan járult ehhez hozzá a covid meg a chiphiány? Kiválthatja-e a belsőégésű motorokat a villanyautó, jól teszi-e Magyarország, hogy akkugyártásban utazna? Mi történik, ha felemelik az üzemanyagár-korlátozásokat?
Az alacsony adók jelentette versenyelőny bürokratikus módon történő elvétele a kommunizmusra emlékeztetne, a globális társaságiadó-minimum bevezetése ilyen szempontból is tisztességtelen lenne - hangoztatta a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban.
