Komoly esély van arra, hogy a Fidesz elhódítja a képviselői helyet.

Azért fontos dátum Zuglóban 2017. január 21., mert 2016-ban ezen a napon tartották az első olyan testületi ülést, amelyen az MSZP-s Sápi Attila nem jelent meg. A törvény szerint amennyiben egy képviselő egy évig nem megy el az ülésekre, megszűnik a mandátuma. Az időközi választást a mandátum megszűnését követő százhúsz napon belül kell kiírni. A pártok arra számítanak, hogy március-április környékén lehet majd újra szavazni a zuglói 3-as választókörzetben. Az új képviselő mandátuma 2019 októberéig szól majd.

Ismeretes, Sápi 2016 januárja óta semmilyen életjelet nem ad magáról, a rendőrség eltűntként keresi. Az MSZP-s politikust január 5-én látták utoljára a XV. kerületi otthonához közeli kocsmában. Sajtóinformá­ciók szerint azonban a férfi nem először tűnt el, korábban napokig nem látta senki, és az utcán találtak rá. Az Origo szerint Sápinak zavaros üzleti ügyei voltak, tulajdonosként vezette a Toro Security System Vagyonvédelmi Kft.-t, amely ellen százmilliós értékű, száznyolcvan napot meghaladó adótartozás miatt felszámolási eljárás indult 2015 októberében. Egy másik cégben kisebbségi tulajdonos Sápi, és további furcsaság, hogy a legutóbbi két vagyonnyilatkozata szerint a Duck Traktive Kft.-nél volt ügyintéző-alkalmazott, noha ilyen nevű vállalkozás a cégtár szerint nem is létezik.

A helyi képviselő nagyon jól keresett, hiszen bizottsági munkájával együtt 425 ezer forintos havi tiszteletdíjban részesült. Ezt a pénzt januárig biztosan megkapja a számlájára az önkormányzattól, úgy is, hogy egy bizottsági és testületi ülésen sem vesz részt. Sápit halk szavú, visszahúzódó emberként írták le önkormányzati forrásaink. Azt is mondták, láthatóan kiváló kapcsolatot ápolt Tóth Csabával, a zuglói MSZP vezetőjével, a kerület egyéni országgyűlési képviselőjével. Tóthnak nagy befolyása van a helyi önkormányzati ügyekre, minden testületi ülésen jelen van, és informátoraink szerint a háttérből ő irányítja a helyi frakciót.

Sápi eltűnése egyáltalán nem jött jól az MSZP-nek, bár képviselői forrásaink nem vették észre a bizottsági és a testületi munka során, hogy a szocialistáknál nagy megrendülést okozott volna a hiánya. „Biztos csak optimisták, hogy egyszer majd visszatér közéjük” – jegyezte meg lapunknak az egyik képviselő.

Sápi eltűnése után ugyanakkor az önkormányzati erővonalak átalakultak. A 2014-es választások után ugyanis tíz baloldali, kilenc Fidesz-KDNP-s, egy-egy jobbikos és LMP-s, valamint egy civil képviselő került a testületbe. A kis pártok és a civil politikus miatt így is törékeny volt a Karácsony Gergely polgármester mögötti baloldali többség. Ehhez képest azonban a bizottsági struktúrában az MSZP–Együtt–DK–PM–Összefogás Zugló alkotta szövetség felülreprezentált volt, ami sem a Fidesz–KDNP-nek (amely egy alpolgármestert ad az önkormányzati vezetésbe), sem a kis pártok képviselőinek nem tetszett. Sápi eltűnése miatt kilencfősre fogyatkozott a baloldal, így a jobboldalnak – összefogva a jobbikos, az LMP-s képviselővel és a CivilZugló Egyesület tagjával – lehetősége nyílt átalakítani a bizottsági szerkezetet, a baloldal elveszítette a többségét ezekben a testületekben.

A párbeszédes polgármester késhegyre menő vitát folytatott több ügyben is az MSZP-vel, a szocialisták több alkalommal nem álltak ki Karácsony mellett. A politikai feszültségek állandósultak a baloldalon, Tóth Csabáék mást gondoltak például a parkolási rendeletről és a Városliget fejlesztéséről is, mint Karácsony.

Fontos körülmény, hogy Sápi a 2014. októberi választáson saját körzetében mindössze hét szavazattal tudta megelőzni a fideszes Jahl Angélát. A kis különbség miatt újraszámolást is tartottak, ezért késett Karácsony polgármesteri beiktatása. Azóta azonban a helyi és az országos politika is változott, a korábbi erőviszonyok egyáltalán nem biztos, hogy most is érvényesek. A pártok fél szemmel máris a 2017-es időközi választásra figyelnek, bár jelöltek még nincsenek. Izgalmas kérdésnek ígérkezik, hogy a baloldal közös aspiránst indít-e, azaz felül tud-e emelkedni a helyi feszültségeken. Amennyiben megosztott lesz, biztosan nem az ő jelöltje nyer.

A Fidesz-KDNP 2014-ben jól szerepelt a Hungária körút menti választókörzetben, és most is ebben bízik. Akkor a harmadik helyet a CivilZugló Egyesület szerezte meg, tizenhárom százalékkal, azt követte a Jobbik kilenc, az LMP 8,46 százalékos eredménnyel, a Munkáspárt pedig 1,62 százaléknyi szavazatot kapott. A körzetben csaknem hatezer-ötszáz választókorú ember él, legutóbb közülük 2125 szavazott. Egy éve őket senki nem képviseli a zuglói önkormányzatban. De csak akkor kell a tavasszal választást tartani, ha 2017 első testületi ülésére nem toppan be Sápi Attila. Ha visszatér, minden folytatódhat a 2016. eleji állapotok szerint.

Szerző: Pindroch Tamás / magyarhirlap.hu