Április 24-ére ismét egységes sztrájknapot hirdetett a köznevelési és szakképzési intézményekben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezzel együtt az érdekképviselet hálózatépítésbe is kezdett – nyilatkozta lapunknak Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője. Céljuk, hogy minél több tankerületben jöjjenek létre olyan csoportok, amelyek nemcsak a sztrájk szervezésében aktívak, hanem a tájékoztatást, információáramlást is elősegítik például az új pedagógus státusztörvénnyel kapcsolatban, Nagy Erzsébet szerint ugyanis sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, mi vár rájuk, ha a kormány idén nyártól megszünteti a pedagógusok közalkalmazotti státuszát.

Nagy Erzsébet abban bízik, végre kiderül, milyen szakmai javaslatokat fogadott el a kormány a tervezetekkel kapcsolatban, szerinte ugyanis az eddigi találkozókat nem lehet egyeztetésnek tekinteni:  a köznevelési államtitkárság részéről csak meghallgatták és “nyugtázták” az észrevételeket, kritikákat, de semmilyen párbeszéd, szakmai vita nem alakult ki.

Az új jogállási törvény szerint idén június 1-jétől már nem közalkalmazotti, hanem “köznevelési foglalkoztatotti” jogviszony keretében foglalkoztatnák a pedagógusokat. A jogállásváltást ráadásul elfogadni, aláírni sem kell, a váltás automatikus. Ugyanakkor az új kinevezés közlésétől számított öt munkanapon belül kérheti a felmentését, aki nem szeretne az új jogviszonyban tovább dolgozni. Ám a kormány tett arról, hogy ez a lehetőség ne legyen annyira vonzó: akik így járnak el, mindössze egyhavi, a januári illetményüknek megfelelő végkielégítésre lesznek jogosultak akkor is, ha több évtizede közalkalmazottak.

Az új státusztörvény, ha a jelenlegi formájában vezetik be, több más hátrányos intézkedést is tartalmaz - a nevelés oktatással lekötött heti munkaidő maximum 32 óráról akár 48 órára emelése, elrendelhető lesz a vasárnapi munkavégzés, korlátozzák a pedagógusok szólásszabadságát (munkaidőn kívül sem lesz szabad a közoktatásról negatívan nyilatkozni) -, valamint a törvényes, a külvilág számára is érzékelhető sztrájk lehetőségeit is tovább szűkíti. Jelenleg például nem lehet sztrájk miatt diákokat más intézményekbe átvezényelni, az új törvény viszont már erre is, valamint az előírtnál magasabb létszámú (magyarán: túlzsúfolt) osztályok, csoportok létrehozására is lehetőséget ad.

A mostani szabályok szerint a sztrájk miatt elmaradt tanórákat csak abban az esetben kell pótolni, ha jelentős tananyaglemaradás történik, az új törvény viszont már előírná, hogy minden kieső tanítási napot pótolni kell, akkor is, ha tananyag szempontjából nincs lemaradás. Ennek érdekében a belügyminiszter akár azt is elrendelheti, hogy július 15-éig meghosszabbítsák a tanévet.

A státusztörvény bevezetése ellen nemrég tiltakozó petíció is indult az aHang felületén, amit kedd délutánig mintegy 19 700-an írtak alá. (Népszava)