Válságmegelőző üzemmódba kapcsolhat a magyar gazdaságpolitika a következő évben, ha az uniós gazdaság lassulása miatt valódi fenyegetéssé válik a magyar növekedés lelassulása is - vetítette előre Orbán Viktor  tusnádfürdői beszédében. A miniszterelnök  a részletek említése nélkül arról beszélt, hogy 2020-ben akár két újabb gazdaságvédelmi akciótervet – magyarul gazdaságösztönző csomagot - is kidolgozhat a kormány. Egy-egy ilyen intézkedéscsomag kerete a 100-300 milliárd forintot is elérheti annak érdekében, hogy érzékelhető lökést adjon a gazdaság számára.   

Mindeközben a kormány az év első hét hónapjában az elmúlt évek költségvetési maradványaiból már úgy költött el 304 milliárd forintot, hogy az eredetileg nem is szerepelt a kiadási tervekben. Vagyis mondhatni: a kormány már az idén elköltött egy komolyabb gazdaságélénkítő csomagnyi pénzt úgy, hogy annak nem csapott különösebb hírverést. A döntések a kormányhatározatokból is csak apránként derülnek ki. A kommunikáció hiánya persze nem meglepő, a költekezések mögött komolyabb koncepciót ugyanis nehéz felfedezni.

A költségvetési gazdálkodás velejárója, hogy az évi 18-20 ezer milliárd forintos kiadási főösszegből pár száz milliárd megmarad – például, mert kiderül, hogy nem kell annyi pénz az adott projektre, mint amennyit terveztek –, vagy teljes mértékben törlik az adott tételt. Az ilyen maradványpénzeket a tárcáknak be kell fizetniük az erre létrehozott maradványalapba: ezzel a kormány szabadon rendelkezik. A maradványok legkézenfekvőbb elköltése az államadósság azonnali csökkentése lenne. Főleg olyan években is, mint az idei, amikor még erőteljesen nő a gazdaság. Ám úgy tűnik, a kormány számára az államadósság elleni harc már nem kiemelt fontosságú. 

A maradványpénzeket így a kormány előszeretettel költi olyan célokra, amelyek nem szerepelnek a költségvetési törvényben. Részint azért, mert az igények annak elfogadása után merülnek fel. Vagy azért, mert olyan célokra megy a pénz, amit a kormány nem szeret nagy dobra verni. Ez utóbbiak közé tartoznak például az „ideológia” kiadások, amelyekre eddig 10 milliárd forint jutott. Ide soroltuk a kormányzati kommunikációt, illetve a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért-, illetve a Batthyány alapítványoknak fizetett további öt-öt milliárd forintot.

A legtöbb pénz – 139 milliárd forint - gazdaságfejlesztésre ment az idén, ezek közül is messze kiemelkedik a debreceni BMW gyár előkészítésére megítélt 33 milliárd forint, vagy a Magyar Falu program 29 milliárdja. A kormány előszeretettel költ az a maradványokból az állami vagyon kistafírozásra is: erre a célra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő több lépésben 37 milliárd forintos plusztámogatást kapott. 

A második legnagyobb összeget a - 28 milliárdot - kormány oktatásra költötte a maradványokból. A pénz nagy részét azonban  két, a kormánynak kedves egyetem nyelte el: 24 milliárd forint jutott a Corvinus Egyetem alapítványának feltőkésítésre, illetve további 1,5 milliárd forintot kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztésekre. Így a maradványokból a közoktatás alig három milliárd forinttal részesedett. De még ez is nagyon szép eredmény az egészségügy egymilliárd forintos részesedéshez képest.

Ehhez képest a kormányzati látványberuházásokra 19 milliárdot költöttek, közel annyit, mint a bürokrácia működtetésre vagy épp a rendőrség plusztámogatásra. A látványberuházások 19 milliárdjából egy milliárd kivételével mindegyik a Budai Várba vándorolt, az egyetlen maradék milliárdocska pedig a Steindl Imre programra – ez a Kossuth téri állami épületek felújításnak fedőneve. Meglepő módon a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb súllyal részesednek a költésekből a sport és egyházi támogatások, de még határon túli támogatások is alig haladják meg a 10 milliárd forintot. 

Mintegy 48 milliárd forintnyi maradványpénzt éppen a múlt héten osztott újra a kormány: ezekben is visszaköszön a korábbi költési mintázat. A legtöbb pénzt - 11 milliárd forintot - most a Rogán Antal felügyelete alatt működő Miniszterelnöki Kabinetiroda kapta turisztikai támogatásokra, amihez még öt milliárdot hozzácsaptak. Ez utóbbit Rogánék kormányzati kommunikációra költhetik el, így az idén 42,5 milliárdot fordíthatnak kormánypropagandára. A múlt heti döntésből a Budai Vár felújításra kilenc milliárd, míg sport és szabadidős célokra három milliárd forintot adott a kormány. Jutott 2,5 milliárd forint a Magyar Államkincstár működtetésre is – a jelek szerint nem sikerült az intézmény költségvetését megtervezni, ezért kapott plusztámogatást. Budapesti fejlesztések támogatásra 2,2 milliárd forint jutott.

Papp Zsolt / nepszava.hu