A CSOK és az 5 százalékos lakásáfa alakíthatja pozitívvá az építőipari teljesítményt
A koronavírus világjárvány kitörése korábban nem tapasztalt kihívások elé állította az építőipart. A pandémia első hullámában bevezetett kijárási korlátozások következtében a gazdaság leállt, majd újra kellett indítani azt, a jelenleg zajló második hullám miatt pedig nagyfokú a bizonytalanság.
Az újHÁZ Centrum hamarosan bemutatásra kerülő őszi Trendriportjából azonban kiderül: a CSOK és az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa átalakíthatja a jelenlegi negatív trendeket.
Az újHÁZ Centrum által elkészített, november elején bemutatásra kerülő Trendriport statisztikai és forgalmi adatok segítségével, valamint nemzetközi kutatásokra támaszkodva vizsgálta a Covid-19 építőiparra gyakorolt hatását.
Trendek az első hullám ideje alatt
A vírushelyzet az élet minden szegmensére hatott, így az ingatlanpiaci igényeket is nagyban átalakította. Ahogyan a szakértők a Trendriportban feltárják majd: azok, akik a kijárási korlátozás időszakát egy panellakásban töltötték el, most minden követ megmozgatnak, hogy egy kis kertes házra, sorházi lakásra vagy nagy teraszos ingatlanra cserélhessék a lakásukat. A kedvező kamatozású hitelek és a családtámogatási intézkedések – köztük a falusi CSOK – szintén a családi házak, vidéki ingatlanok iránti keresletet fokozzák, így egyértelműen kijelenthető, hogy a koronavírus-járvány első hullámának idején is népszerű volt a CSOK.
Ezt támasztják alá az Államkincstári kifizetések is, hiszen míg 2020. január 1. és 2020. június 30. között 63,2 milliárd forintot, addig tavaly ugyanebben az időszakban ennek az összegnek csak a felét, mindössze 31,9 milliárd forintot fizetett ki erre az Államkassza. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a járványhelyzetre tekintettel a bankok egyszerűsítették a CSOK és jelzáloghitel igénylési folyamataikat, az MNB javaslatára pedig törlesztési moratórium került bevezetésre, melyet a veszélyeztett társadalmi csoportok, így a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak és a gyermeket nevelő családok számára további fél évvel meghosszabbítottak.
A második hullámban hozott intézkedések pozitív hatásai
A Trendriport megállapítja azt is, hogy a pandémia hatása több fronton is érezhető marad, az ágazati konszolidáció pedig akár két évet is felölelhet. A szakértők szerint azonban az építőiparnak új lendületet adhat a visszavezetésre kerülő, új építésű ingatlanokra vonatkozó 5 százalékos kedvezményes lakásáfa, amely a CSOK-kal kiegészülve egyszerre adhat segítséget az ágazatnak és a lakosságnak. A kormányzati tájékoztatás szerint ugyanis azok, akik CSOK-kal vásárolnak új építésű ingatlant, januártól annak 5 százalékos áfatartalmát is visszaigényelhetik, ami egy 30 milliós lakásnál a 6,5 milliós megtakarításon túl további 1,5 milliós visszaigénylést jelent a családok számára. Az előnyei azonban vélhetően az építőipart is érinthetik majd, hiszen a jövő évre prognosztizált hiány akár pozitív mérlegbe billenhet át.
„Az ipari termelés bővüléséhez szükséges építőanyaggyártói és építőanyag-kereskedelmi kapacitások rendelkezésre állnak, így minden ok meg van a bizakodásra” – állapítják meg az újHÁZ Centrum szakértői. Különösen igaz ez a legfrissebb kormányzati bejelentések függvényében, melyeket Novák Katalin családokért felelős tárcanélküli miniszter tett október elején
„A CSOK-kal vásárolt ingatlanok illetékmentessége és a maximum 3 millió forintig visszatérítésre kerülő lakásfelújítási beruházások olyan pozitív intézkedések, amelyekkel a gazdaság minden területét érintő Covid hatások az építőiparban ellensúlyozásra kerülhetnek, ráadásul nagymértékben hozzájárulhatnak a családok jólétének fokozásához is” – fűzik hozzá.