Timothy Garton Ash úgy látja, hogy a nyugat rövidlátó, sőt kontraproduktív politikát folytat, amikor igyekszik megbékíteni a magyar és lengyel nemzeti-populista kormányt, mert fél, hogy a két ország hátat fordít az EU-nak. Az Oxfordi Egyetem professzora emlékeztet arra, hogy mindkét lakosság többsége a tagság mellett van. De a helyzet Magyarországon még súlyosabb, mint a lengyeleknél, mivel már nincs szó demokráciáról. Hibridrendszer jött létre, a jogállam és a tekintélyelvűség között.

Ha megfelelnek a valóságnak a sajtóhírek, akkor Biden joggal nem hívta meg az Orbán-kormányt a washingtoni demokrácia csúcsra – az egyetlen uniós állam, amely kimarad a sorból. Ám a magyaroknál – még inkább, mint Lengyelországban – sok minden Németországtól függ, ezért az elemző azt várja az új német koalíciótól, hogy az világosan fog beszélni. De az egész EU-nak meg kell védenie a saját rendszerét, működésbe kell léptetnie a jogállami rendszert, mert ha pl. a PiS aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, az az unió jogrendjét is fenyegeti, nem beszélve a lengyel demokráciáról.

A politikát ismét közel kell vinni a néphez, mert a hatalmon lévő elitek sokszor a saját elefántcsonttornyukban élnek, ez pedig a demagógok kezére játszik. Az pedig külön veszélyt jelent, hogy erősen összefonódik a pénz és a politika. Egyfajta plutokrácia alakult ki, nagyvállalati oligarchia, főleg az angolszász államokban. Meg kell próbálni változtatni ezen.

A szakértő úgy ítéli meg, hogy a demokrácia működőképessége világszerte vizsgázik. És sajnos, nemrégiben egy nemzetközi felmérés azt tanúsította, hogy a fiatalok 53 %-a szerint a tekintélyuralmi rezsimek képesek jobban megbirkózni a klímaváltással, mint a demokráciák. Ennél fogva Németországnak erős lökést kell adnia, hogy az EU-nak legyen megfelelő stratégiája, különben Oroszország és Kína fel fogja zabálni.

Ehhez távlati gondolkodás szükséges, és össze kell fogniuk az arra hajlandó kormányoknak. Németországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak és Hollandiának. A cél az, hogy egyrészt szoros legyen az együttműködés Kínával, másrészt pedig egyértelmű védelmi politikára van szükség, lásd Tajvant, hiszen jelenleg hidegháború zajlik Pekinggel. Ezen kívül akcióközösséget kell létre hozni a többi közt az USÁ-val, Ausztráliával, Indiával és Japánnal, mivel a kínaiak függnek a demokratikus világtól. (Spiegl)