h i r d e t é s

A koronavírus-járvány árnyékában emlékeznek a 25 évvel ezelőtt történt srebrenicai mészárlásra

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A koronavírus-járvány árnyékában emlékeznek a 25 évvel ezelőtt történt srebrenicai mészárlásra

2020. július 11. - 17:40

 

A koronavírus-járvány rányomta a bélyegét az eredetileg nagyszabásúnak szánt megemlékezésre, amelyet a srebrenicai mészárlás 25. évfordulóján szerveztek szombaton a kelet-boszniai városban.

Forrás: Mike Norton / Flickr

A korábbi évekhez képest jóval kevesebben vettek részt rajta. A szervezők ugyanis előzetesen arra kérték a polgárokat, hogy tartsák be a járványügyi előírásokat, és ne vegyenek részt nagy számban a megemlékezésen. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Srebrenica melletti Potocariban létesített emlékparkot és temetőt bármely más napon felkereshetik, hogy leróják a kegyeletüket az áldozatok előtt. A járvány miatt az idén nem voltak szervezett utazások busszal Potocariba, és a külföldi vezetők is csak videóüzenettel rótták le kegyeletüket, külföldi delegációk és diplomatát sem voltak jelen.

A megemlékezés keretében kilenc újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6652-re nőtt az ott eltemetett áldozatok száma.

A kelet-boszniai Srebrenica az 1992-1995-ös boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, majd a következő napokban lemészároltak. A vérengzést, melyet a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartanak, a hágai Nemzetközi Törvényszék több, háborús bűnösök ellen folytatott perben népirtásnak minősített.


A srebrenicai mészárlás (1995. július) A srebrenicai muszlim enklávé 1995. július 11-én került a szerbek kezébe, ezzel megkezdődött a II. világháború óta Európában elkövetett legsúlyosabb vérengzés. A város ostroma idején és az azt követő mészárlásokban több mint 8000 srebrenicai bosnyák lakost öltek meg.

A fő felelősként megnevezett Ratko Mladic hadseregparancsnok és Radovan Karadzic akkori boszniai szerb elnök évekig bujkált, de végül Szerbiában elfogták őket, és kiadták Hágának. Előbbit 40 év letöltendő börtönbüntetésre, utóbbit pedig életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a nemzetközi jogi testület.

Ratko Mladic fellebbezett az ítélet ellen, fellebbviteli eljárását többször elhalasztották az elítélt egészségügyi állapotának romlása, később pedig a koronavírus-járvány miatt. Eredetileg még az idei évben ítéletet hirdettek volna, a járvány miatt azonban várhatóan erre csak jövőre kerül sor.

A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondtak ki, 25 embert ítéltek el, míg Hágában 14 egykori szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek, Szerbiában öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai mészárlás ügyében.

Az áldozatok felkutatása máig folyik, újabb és újabb tömegsírokat fedeznek fel, és a maradványokból DNS-vizsgálattal azonosítják a halottakat. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta része, a Bosznia-hercegovinai Föderáció gyásznappá nyilvánította július 11-ét. (MTI)


 

h i r d e t é s