A koronavírus következményei a kkv-kra: elbocsátások, a beruházások visszavágása
Alig három héttel a koronavírus hivatalos magyarországi megjelenése után a magyar kkv-k egyre borúsabban vélekednek vállalkozásuk idei kilátásairól – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb eredményéből.
Csökkenő árbevétel és profitvárakozások, már megvalósult és további tervezett elbocsátások, valamint visszafogott beruházási hajlandóság jelzi a járvány eddigi hatását.
A K&H kkv bizalmi index kutatás első negyedéves felmérésének jelentősebb része még a járvány magyarországi eszkalációja előtt, míg kisebb része már a veszélyhelyzet kihirdetése után készült. Annak érdekében, hogy a kkv vezetők véleménye nyomon követhető legyen, március 23-24-én egy extra gyorsfelméréssel szondáztuk a kialakult helyzet további hatását. Az eredmények alapján elmondható, hogy a két felmérés között eltelt 10 nap alatt jelentősen, negatív irányba változott a vállalkozások véleménye több, a cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezőben
– mondta el Kökény Roland, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.
Tovább csökkenő pénzügyi várakozások
A pénzügyi várakozásokat tekintve tovább romlott a kkv vezetők véleménye. Míg március 11-e előtt még 57 százalékuk várt növekvő árbevételt, addig március 24-re ez az arány 11 százalékra zuhant, miközben az árbevétel csökkenést várók aránya 11-ről 30 százalékra nőtt. Jelenleg legnagyobb arányban az árbevétel szinten maradását remélők vannak, így a növekvő árbevételt várókkal együtt a kkv-k kétharmada (70%) még mindig bízik benne, hogy legalább a tavalyi árbevételét képes lesz produkálni az előttünk álló egy évben.
A romló hangulat a profitvárakozásoknál is megfigyelhető. Míg március 11-ig tízből nyolc kkv legalább a tavalyival megegyező profitot várt, addig a legfrissebb felmérés alapján most már csak minden harmadik cég volt ennyire optimista, miközben 67 százalék már csökkenő profitra számít.
Létszámleépítés és csökkenő beruházási kedv
A csökkenő profitvárakozások következtében a kkv-k költségoldalon próbálnak javítani a vállalkozás pénzügyein. Ezt mutatja, hogy a vállalkozások 10 százaléka bocsátott már el alkalmazottat a járvány hatására megváltozó piaci viszonyok miatt. Emellett jelenleg 16 százalék tervez az év folyamán további létszámcsökkentéssel, ami a március 11-e előtti 4%-kal összevetve szintén jelentős változás.
A legdrámaibb különbség egyértelműen a beruházások visszafogása terén mutatkozik. Míg 3 hete csak a kkv-k negyede nem tervezett semmilyen beruházást az idei évre, addig ez az arány rövid idő leforgása alatt több mint duplájára, 59 százalékra ugrott fel. A visszafogás nincs tekintettel a beruházás jellegére sem, hasonló arányban csökkent a termelő, az informatikai és a gépjármű beruházásokat tervező cégek aránya is.
Segítségre számítanak
A vállalkozások vezetői a problémák megoldását növekvő állami segítségnyújtással képzelik el: 39 százalékuk vár csökkenő közterheket az elkövetkező 1 évben, ami közel kétszerese az előző negyedévi arányhoz képest. Ha nem is ilyen mértékben, de szintén nőtt a csökkenő vállalati hitelkamat környezetet prognosztizálók aránya 5 százalékról 16 százalékra. Mindezek mögött feltehetően a nemrég bejelentett gazdasági mentőcsomag állhat.
Rövid magyarországi járványkrónika:
A K&H kkv bizalmi indexről
A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés során 2020. február 26. – március 11. között 351 cég, március 12-13-án 49 cég, majd ezt kiegészítve március 23-24-én további 100 cég pénzügyi döntéshozója válaszolt.
A kutatásban megkérdezett vállalkozások méret és árbevétel-kategória szerint:
- mikrovállalkozások (20 - 100 millió Ft)
- kisvállalkozások (101 - 300 millió Ft)
- középvállalkozások (301 millió Ft - 2 milliárd Ft)
* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint