h i r d e t é s

A kóros selfie-zés hivatalosan is mentális zavarnak minősül

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

A kóros selfie-zés hivatalosan is mentális zavarnak minősül

2015. február 24. - 11:58
0 komment

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság megerősítette azt, amit már többen is feltételeztek a témakörben érintett pszichológusok és pszichiáterek közül: a selfie-zés nem csupán egy idióta hóbort, de olyan jelenség, mely súlyosan negatív hatással lehet a tinédzserek mentális működésére.

A legerősebb hatást a hangulati- illetve a testképpel kapcsolatos problémák felerősítésében fejti ki a mára globálisan elterjedt selfie- mánia. Egy idő után a fiatalok egy része (elsősorban azok, akik hajlamosabbak a függésre) kényszeres vágyat érez az önmagáról készített felvételek közösségi oldalakon történő megosztására, s egyúttal szorongva várja ismerőseinek visszajelzéseit a képekkel kapcsolatban.

A kutatók szerint a selfie eredetileg az hiányzó önbecsülést volna hivatott visszaszerezni (természetesen ez nem tudatos azoknál, akik művelik az önfényképezést), ám rendre fordítva sül el a dolog és éppen hogy még mélyebbre süllyeszti magát (önmagán belül) a képeket megosztó fiatal, ha nem kap pozitív visszajelzést képeivel kapcsolatban.

Három altípusát diagnosztizálták az időközben selfietisnek elnevezett mentális zavarnak: a borderline selfietisben szenvedő naponta legfeljebb három alkalommal fotózza magát, de nem minden felvételt tölt fel az internetes közösségi oldalakra. Az akut selfietises naponta legalább három fotót készít magáról, s ezeket egytől egyig fel is tölti kedvelt oldalairra.
A zavar legsúlyosabb formája az úgynevezett krónikus selfietis. A krónikus selfietisben szenvedő lényegében az egész életét (szó szerint) önfotózással tölti, s az elkészült képeket rendre posztolja is valahol.

A jelenség elsősorban arra hívhatja fel a figyelmet, hogy a végtelen, határok nélküli internethasználat interaktivitása kifejezetten rossz hatással lehet a tinédzserekre. Az internetezés a tudás és az információk kiapadhatatlan forrásbiztosítása, de egyben a fiatalok lelki fejlődésének mára egyik legerőteljesebb rizikófaktora is.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a mai 9-14 éves gyerekek és szüleik között olyan hatalmas szakadék tátong a számítógép használat terén, hogy a szülő általános hozzá nem értéséből fakadóan  képtelen ellenőrizni, hogy gyermeke mit csinál a világhálón egész pontosan, amikor elvonul a szobájába és egész nap elő se jön.
De vajon kizárólag az internet a felelős a kialakult helyzetért?