Öt fia van: egy iker- és egy hármasiker pár.

A Marson szeretne meghalni, de előtte még internetet vinne a bolygóra. Csoki-vanília jégkrémet küldött a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó asztronautáknak. Világra szóló sajtóbotrányt robbantott ki, amikor a New York Times újságírója lesújtó kritikával illette hibrid és elektromos autókat gyártó cége egyik modelljét. Képes volt biztosítás nélkül vezetni – ráadásul össze is törni – egy 1,2 millió dollárba kerülő McLaren F1-et, ami a leggyorsabb közútra hitelesített autó a világon, hogy egy barátja előtt villogjon. Dollárkötegekben fürödhetne, de heti 80-100 órát dolgozik. Róla mintázták a Vasember karakterét.

A fenti állítások nem egy Zs-kategóriás amerikai film valamelyik elnagyolt karakteréről szólnak, hanem Elon Muskról. A Tesla alapítójáról, akit a Business Insider már 2012-ben a világ leginspirálóbb vállalkozójának nevezett, aki 1,5 milliárd dollárért (bő 400 milliárd forintnyi vagyonért) adta el az EBay-nek a PayPal internetes fizetőrendszert, magánűrhajói ma már dollármilliárdos állami megrendeléseket teljesítenek, és körülbelül négy naponta kerül be valamivel az üzleti, technológiai vagy celebsajtóba. Nincs még 44 éves, de vagyonát a Forbes 7,7, a Bloomberg 9,8 milliárd dollárra becsüli.

Csak januárban négy dolog miatt került a címlapokra. 1. Az év első napján kiderült: másodszor is elvált. 2. Bejelentette, hogy űrhajós cége, a SpaceX hétszáz mikroműhold segítségével bármely kábelszolgáltatónál gyorsabb és olcsóbb internetet biztosítana a Föld legritkábban lakott zugaiban is, sőt, elérhetővé tenné a világhálót a Marson, hiszen most már ideje számolni a vörös bolygóra települő kolóniákkal. 3. Történelmi jelentőségű rakétakísérletet hajtott végre, amikor ripityára tört egy hordozórakétát, amelyet előtte visszanavigált egy, az óceánon lebegő kis platóra. 4. A minap a Simpson-család legfrissebb epizódjának a vendégszereplője volt: a 26. évadját taposó sitcomban Homerral együtt forradalmasítják a város atomerőművét.

KIVÁNDOROLT A FELSŐBBRENDŰSÉG ELŐL

Elon Musk 1971-ben a dél-afrikai Pretoriában született. Édesanyja, a kanadai származású Maye Musk modell volt, édesapja, Errol pedig mérnök. Szülei 8 éves korában elváltak, a kis Elon pedig gyerekkora nagy részét apjával töltötte Dél-Afrikában. Autodidakta módon tanult meg programozni, és egyik videojátékával már 12 éves korában 500 dollárt keresett. Ha egy-egy családi séta alkalmával nyoma veszett, a szülők állítólag pontosan tudták, hogy a legközelebbi könyvesboltban kell keresni.

A sorozás elől 17 évesen Kanadába költözött, kihasználva édesanyja révén kapott állampolgárságát. Saját bevallása szerint nem elsősorban a katonaság intézményével, hanem a fehérek felsőbbrendűségét hirdető dél-afrikai rendszerrel volt képtelen azonosulni.

Két évet töltött a kingstoni Queen’s University-n, majd Pennsylvaniában tanult fizikát és közgazdaságtant. Barátai, iskolatársai szerint olykor rendkívül idegesítően viselkedett, minden pontatlan kijelentést azonnal kijavított, és bárhol képes volt kiselőadásba kezdeni valamilyen fizikai probléma lehetséges megoldásáról. Úgy hírlik, dohányzóasztalát otthon ma is a periódusos rendszer díszíti.

Miután mindkét diplomáját megszerezte, felvételizett a kaliforniai Stanford doktori képzésére, de mindössze két napot töltött a világ egyik legjobbjának tartott egyetemén. Évekkel később egy interjúban azt mondta, fontosabb, az emberiség jövőjét befolyásoló problémákkal akart foglalkozni: az internetet, a megújuló energia világát és az űrkutatást vette célba.

Vagyonát huszonévesen a testvérével, Kimballel közösen létrehozott céggel alapozta meg: a Zip2 helyi híreket és hirdetéseket szolgáltatott olyan nagy híroldalaknak, mint a New York Times vagy a Chicago Tribune. Az 1995-ben alakult Zip2-t négy évvel később a Compaq vásárolta meg, több mint 300 millió dollárért. Ekkor Elon újabb internetes bizniszbe fogott, és Peter Thiellel karöltve, aki titkosítási technikákkal foglalkozott, létrehozta a PayPalt. Ez a rendszer máig meghatározó szereplője az online fizetési piacnak, nem véletlenül vetett rá szemet az Ebay, és vette meg 2002-ben 1,5 milliárd dollárért.

Fotó: AFP / ROBYN BECK

ŰRODÜSSZEIA

Elon Musk előtt így végre megnyílt az út, hogy bármelyik – mások által őrültnek vagy kivitelezhetetlennek gondolt – álmát valóra váltsa. És pontosan ezt tette: bár az űrhajózás lényegében állami monopólium volt az Egyesült Államokban, ő SpaceX néven rakéta- és űrkapszula-fejlesztő céget alapított. A legtöbben csak csóválták a fejüket és egy játékos kedvű, a gyerekmesék világába visszavágyó milliárdos hobbijának fogták fel az egészet.

Csakhogy a SpaceX Dragon nevű űrhajója 2008-ban eljutott a nemzetközi űrállomásig, sikeresen dokkolt, letette 450 kilós szállítmányát, és vissza is tért a Földre – mindezt éppen abban az időszakban, amikor a költségvetési megszorítások miatt az amerikai NASA (a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) a korábbiaknál szorosabb együttműködésre kényszerült a magán-űrcégekkel. A SpaceX ráadásul gyorsan és sikerrel fejlesztett: Falcon rakétái 1,6 milliárd dollár megrendeléshez juttatták a céget csupán a Nemzetközi Űrállomás (ISS) utánpótlás-ellátására, de az egyéb állami és kereskedelmi szerződésekkel ma már a 4 milliárd dollárt is meghaladja a megrendelések összege.

Az első sikeres dokkolás után egyébként az asztronauták nagy örömmel bontogatták a nekik küldött csokoládé-vanília fagylaltot. Az űrállomáson dolgozó Sunita Williams azt üzente a Földre: „Mindenkinek köszönjük a SpaceX-nél és a NASA-nál is, hogy a kapszulát eljuttatták hozzánk, és kösz a fagyit is!”

Az, hogy Elon Musk az űriparban is megelőzte legtöbb versenytársát, korántsem véletlen. Bár egyesek szerint kreativitása látnoki képességekkel párosul, a valóságban inkább vezetői attitűdje és munkamániája a kulcs. Erről ő maga egyszer azt mondta:

Pokoli sokat kell dolgozni. Úgy értem, ha 80-100 órát dolgozol egy héten, jelentősen javulnak az esélyeid a sikerre. Ha mások 40 órát dolgoznak, de te százat, még akkor is, ha nem vagy jobb náluk, eléred pár hónap alatt azt, amit ők egy év alatt fognak összehozni.

Nem elégszik meg azzal, amit eddig elért az űrben. Hisz abban, hogy belátható idő belül emberek tízezrei fognak élni a Marson vagy a Holdon. Ha megtaláljuk a megoldást a Földön kívüli élet biztosítására, kiküszöbölhető annak a veszélye, hogy az emberiség úgy jár, mint a dinoszauruszok, amelyek egyébként sikeres fajnak számítottak – egészen addig, amíg egy váratlan meteorbecsapódás el nem lehetetlenítette az életkörülményeiket. Musk úgy véli, ugyanez bármikor megeshet az emberiséggel is, ezért ostobaság sci-fiként kezelni bármilyen, az űrrel kapcsolatos elképzelést.

„A Marson szeretnék meghalni, és nem feltétlenül úgy, hogy lezuhanok" –jelentette ki. Kedvenc könyve egyébként Douglas Adams kultuszregénye, a Galaxis útikalauz stopposoknak. „Megtanít arra, hogy az igazán nehéz dolog a megfelelő kérdéseket feltenni. Ha az megvan, a többi már gyerekjáték."

ROMHALMAZT HAGY MAGA UTÁN

Elon Musk életritmusa persze minden, csak nem családbarát. Első felesége, Justine elmesélte, hogy bár a kaliforniai Bel Airben egy több ezer négyzetméteres, Csendes-óceánra néző luxusvillában éltek, és öt alkalmazott szolgálta ki őket, férje még otthon is csak a munkával foglalkozott. Hiába jártak rendszeresen össze az Egyesült Államok krémjével – színészekkel, sportolókkal, politikusokkal –, Elon gondolatai szinte mindig máshol jártak.

A nő akkor döntött a válás mellett, amikor 2008-ban autóbalesetet szenvedett, és miután valamelyest összeszedte magát, az első gondolata az volt, hogy férje rettentő dühös lesz, amiért összetörte drága autójukat. A szakítás viharos volt: Justine a Marie Claire hasábjain pakolt ki kapcsolatukról, a többi között azt állítva, hogy Elon már az esküvőjük napján kijelentette, kapcsolatuknak ő az Alfája. És bár a nő nem vette komolyan, később rá kellett jönnie, hogy ez hiba volt.

Gyakran mondtam neki, hogy a felesége vagyok, nem az alkalmazottja, mire azt válaszolta, hogy ha az alkalmazottja lennék, már kirúgott volna.

A házaspárnak egyébként öt fia született – Griffin, Xavier, Damian, Saxon és Kai –, egy iker és egy hármasiker pár. Elon Musk 2010-ben újranősült: Talulah Riley-t vette el, aki kvantumfizikusból lett színésznő, és játszott a többi között a Büszkeség és balítélet, valamint az Eredet című filmben. Ez a házasság sem működött azonban 4 évnél tovább. Muskot azóta a bulvársajtó összeboronálta már Cameron Diazzal és Olivia Wilde-dal is.

Fotó: AFP / ADRIAN SANCHEZ-GONZALEZ
Második feleségétől, Talulah Riley-tól pár hete vált el.

Imádja a sebességet, a gyors járműveket, van például egy L39 Albatros vadászrepülője. Egyszer pedig, amikor a világ leggyorsabb közútra hitelesített autójának, egy 1,2 millió dollárba kerülő McLaren F1-nek a határait próbálgatta, hogy egy barátja előtt villogjon, rommá törte az autót, és utána még azzal is kérkedett, hogy nem volt biztosítása.

A TESLA-SZTORI

Ahogy a magán-, úgy az üzleti életben sem koronázza mindig siker próbálkozásait – legalábbis nem azonnal. Egy évvel a SpaceX után megalapította a Tesla Motors nevű vállalatot, hogy elektromos sportautókat és luxus szedánokat gyártson. Musk tinédzserkorától rajongott Nikola Tesláért. A horvát-szerb-amerikai agytröszt egyszerre volt fizikus, villamos- és gépészmérnök, filozófus és feltaláló, munkássága pedig jelentős szerepet játszott a második ipari forradalom hozta gazdasági-társadalmi átalakulásban.

Musk elektromos autókkal kapcsolatos terve azért tűnt biztos kudarcra ítélt őrültségnek, mert még azok a cégek is, amelyek ebben a technológiában látták a jövőt, minél kisebb méretű autók fejlesztésében gondolkodtak, hogy a széles vásárlóközönséghez juttathassák el őket. Erre jött Elon Musk, aki a prémium kategóriás vevők szűk rétegét célozta meg.

A Tesla tíz évig küszködött – a fejlesztések ráadásul az akkor még szintén nem túl sikeres űrhajó-projekttel párhuzamosan zajlottak, irtózatos pénzeket felemésztve. „A türelem rózsát terem, és én megtanultam türelmesnek lenni. Kemény lecke volt” – mondja Musk. Az idő azonban ismét őt igazolta: bár 2008-ra a Tesla a csőd szélére jutott, elkészült első luxus elektromos autójuk, amelyből több mint 30 országban 2500 darab kelt el. Idáig persze nem jutottak volna el, ha a Dell nem ad mintegy 120 millió dollárt Musk Everdream nevű szoftvercégéért. Az üzletember a 2009 elején érkezett vételárat átcsoportosíthatta a Tesla életben tartására, és lassacskán számára megfelelően változott a széljárás: a Toyota patba hozta a környezettudatos autókat a Prius-szal, és egyre több autógyárnál látták be, hogy a jövő egyik útja mindenképpen az elektromos technológiák felé vezet. Így a Tesla – mivel nem csupán kész autókat, hanem elektromos hajtásrendszereket is értékesített – már a gazdasági válság miatt óvatos befektetők pénze nélkül is megállt a lábán. Még a Boeing is a Tesla szakembereinek segítségét kérte, amikor egyik utasszállítójának akkumulátorai túlmelegedtek és kigyulladtak.

Az S modell.

2012-ben bemutatták a négyajtós Model S-t, amely megnyerte a létező összes Év Autója díjat, a sikeres tőzsdére lépésnek köszönhetően pedig 230 millió dollárt zsebeltek be. A vállalat részvényeinek árfolyama 2013 tavaszán 2 hónap alatt csaknem megháromszorozódott, amivel piaci értéke megelőzte a Fiatét és a Peugeot-Citroen konszernét. Mindazonáltal az elemzők rendszeresen felhívják a figyelmet arra: a Tesla-részvények rendkívül kockázatosak, túlárazottak. Persze nincs kizárva, hogy a nagyszabású víziók egyszer itt is beérnek: Musk ugyanis a töredékére csökkentené az autóárakat, részben a gyártási technológia költségeinek a mérséklésével, részben meg úgy, hogy teljesen kiiktatná az autókereskedéseket a vásárlási láncból. Ezen felül a Tesla belekezdett az amerikai nyugati partot lefedő elektromos töltőállomás-hálózat kiépítésébe, amit – ha egyszer megvalósul – majd mindenki ingyen használhat.

Mindenesetre a milliárdos feltaláló foggal-körömmel védi az eddigi eredményeket. Miután 2013 februárjában a New York Times egyik autós újságírója lesújtó kritikákat írt a Tesla Model S-ről – a többi között azt, hogy a kelleténél korábban fogyott ki a töltés és a luxusautót még ócska furgonok is megelőzték –, Musk blogposztban válaszolt, és részletesen elemezte, hol hibázott, sőt hazudott a szerző. A konfliktust követően Tesla-tulajdonosok tucatjai igyekeztek bizonyítani Musk vagy éppen a NYT igazát azzal, hogy megismételték a tesztet. Összeesküvés elméletek születtek az elektromos autók elterjedését meggátolni akaró cégekről és azok sajtólobbijáról, ahogy arról is, hogy Musk a végtelenségig hype-olt akcióval csak ingyenreklámot akart generálni a Teslának.

Az üzletember egyébként – aki a BBC közismert autós műsorát, a Top Geart is beperelte egy hasonlóan negatív teszt után – a Bloombergnek azt mondta, a NYT cikke több mint 100 millió dollár kárt okozott a Teslának.

Fotó: AFP / ROBYN BECK

INSPIRÁLÓ, DE KŐKEMÉNY VEZETŐ

Bár akadt munkatársa, aki becsületsértésért beperelte, a többség egyetért abban, hogy Elon Musk inspiráló, elképesztő tempót diktáló vezető – és ezt elvárja kollégáitól is. A Business Insider 2012 júliusában eltöltött egy napot a milliárdossal, amelynek során kiderült: Musk folyamatosan ingázik a SpaceX és a Tesla központja között, hétfőn és szerdán az előbbinél, kedden és csütörtökön az utóbbinál dolgozik, pénteken mindkét cégnél. Természetesen egy Teslával közlekedik, általában csirkét és salátát eszik ebédre, miközben a munkatársai beszámolóját hallgatja a fejlesztésekről, tervekről.

“ Azt hiszem, az a legnagyobb hibám, hogy nálam túl nagy súllyal esik a latba az emberek tehetsége, ellentétben a személyiségükkel. Pedig azt hiszem, az számít, hogy valakinek jó szíve van-e

– fogalmazta egyszer meg. Szerinte, ha az ember valamit elég fontosnak tart, azt mindenképpen meg kell próbálnia, még akkor is, ha a végeredmény nagy valószínűséggel kudarc lesz. A hibázás lehetősége mindig benne van a pakliban. Arról nem beszélve, hogy ha mindig minden sikerül, az éppen azt jelzi, hogy az ember nem elég innovatív.

Utóbbival Musk a legkevésbé sem vádolható: tervei között szerepel például egy 60 milliárd dollárt igénylő, napenergiával működő kaliforniai szuperexpressz, a Hyperloop, amely fél óra alatt tenné meg az utat San Francisco és Los Angeles között. Ma ez a táv autóval hat, repülővel mintegy másfél óra.

„Az ötlet, hogy fő tevékenységként egy strandon feküdjek, a legrosszabb, amit el tudok képzelni. Rettenetesen hangzik. Becsavarodnék. Ehhez az kellene, hogy keményen bedrogozzanak. Én a nagyvolumenű dolgokat szeretem” – állítja magáról.

Mindent összevetve nem véletlen, hogy Robert Downey Jr. bevallottan Elon Muskról mintázta meg a Vasember című filmben Tony Spark, a zseniális feltaláló és különc milliárdos karakterét. Az első részt két kategóriában Oscar-díjra jelölték 2009-ben. A Vasember 2-ben egyébként néhány másodpercre a valódi Elon Musk is feltűnik, aki a forgatáshoz a SpaceX hangárjait is felajánlotta.

vs.hu

{flike}