A cikk azt üzeni, hogy évekig tartó komoly szenvedés vár Európára, amely során alig lesz olyan ember, akinek ne kellene valami - írja a Portfolio

A kemény orosz tél állította meg anno Napóleont és 1941-ben Hitlert is, most pedig Vlagyimir Putyinnak az az elképzelése, hogy "a telet Európán belül is keményebbé tegye" – vázolta Ivan Krasztev bolgár politikatudós, a Centre for Liberal Strategies agytröszt elnöke a lapnak.

Ő arra számít, hogy

Sokkal nagyobb nyomást fogunk még látni az európaiakra, amikorra már azt mondják: "most állítsuk le a háborút!".

A cikk utal azokra a szakértői meglátásokra, hogy ahogy a háború elhúzódik, sőt egyre hevesebbé válik, az európai kormányok az egyre szegényebb, éhesebb és fázósabb szavazók nyomása alá kerülnek, így az a nagy kérdés, hogy ennek a várható nyomásnak az európai kormányok mennyire tudnak majd ellenállni, pontosabban a készülő orosz gazdasági támadásnak.

Az ugyanis ismert, hogy Oroszország az élelmiszerek, a műtrágya, a kőolaj és a földgáz hatalmas exportőreként jelentős befolyással bír az európai gazdaságra, ez a befolyás pedig csak fokozódni fog, amint a hőmérséklet csökken, és a fagyoskodó háztartások elkezdenek versenyezni az ipari üzemekkel a földgázért.

Azt, hogy reális veszély a téli gázválság, Európa számos vezető politikusa, cégvezére kimondta már az elmúlt hetekben, amint az oroszok fokozták a gázfegyveren keresztüli nyomásgyakorlást, és a minap a téli várható európai gázellátási nehézségekre hivatkozva hirdetett energia veszélyhelyzetet Magyarországon a kormány. Ennek jegyében egy hétpontos intézkedéscsomagot is bejelentett, amelynek egyikeként a rezsicsökkentés részleges feladását is meglépi, azaz az átlagfogyasztás feletti részt piaci áron kell majd megfizetnie a háztartásoknak.

Mindez itthon komoly hullámokat vetett már eddig is, noha még nem tudjuk a rezsicsökkentés módosításának pontos szabályrendszerét, de amint Orbán Viktor kormányfő is rámutatott a szombati posztjában: a tágabb geopolitikai, energiabiztonsági környezet drámaian megváltozott és amit eddig biztosnak hittünk, az bizonytalanná vált.

Éppen ezt hangsúlyozta a Politico körképében a Carnegie agytröszt vezető munkatársa, Alexander Gabuev is, aki szerint "elég valószínű", hogy Putyin teljesen elzárja a gázt az EU felé. Meglátása szerint

Putyin abban reménykedik, hogy további politikai tiltakozások lesznek, és akkor felbomlik az egység az Ukrajna támogatása körül.

Az élelmiszerárak terén is egyre jobban érzi már Európa az orosz befolyást, mert az ukrán gabona- és egyéb nyersanyagexport blokkolása felhajtotta a világpiaci árakat, a gázszállítások visszafogása pedig az egekbe tolta a műtrágyagyártás költségeit, sok üzem már le is állt, vagy akadozik a termelése. Ez tehát a műtrágya árát is felhajtotta, ami afelé tereli a gazdákat, hogy világszerte takarékosabban használják a földeken, ez pedig csökkenő terméshozamokat okoz, ami a megfizethetőségi válságot teljes körű ellátási vészhelyzetté fokozhatja.

Mindezek miatt az élelmiszerárak várhatóan 2023 decemberéig nem csökkennek a jelenlegi magas szintről – jósolta a lapnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza.

Természetesen nem jósolnám vagy vitatnám, hogy éhezést fogunk látni [Európában], de az árak még magasabbra is emelkedhetnek

- mondta John Baffes, a Világbank vezető közgazdásza.

A legrosszabb forgatókönyv európai szempontból az, ha az élelmiszerválság újabb tömeges migrációs hullámot indít el, ami további nyomást gyakorol a politikai rendszerekre.

Itt idézi az összeállítást azt, amit a Portfolio is megírt már hetekkel ezelőtt, miszerint Timothy Snyder, a Yale történésze arra figyelmeztet, hogy Putyin szándékos éhséget akar kirobbantani, hogy ez menekültválságot is okozzon.

Putyin éhségterve ... arra irányul, hogy menekülteket generáljon Észak-Afrikából és a Közel-Keletről, azokról a területekről, amelyeket általában Ukrajna táplál. Ez instabilitást generálna az EU-ban

– jósolta a minap.

Az összeállítás felidézi azt a minapi, de még a komoly inflációs nyomás előtti felmérést az Európai Külkapcsolatok Tanácsától, amelyet 10 országban végzett el és azt mutatta, hogy az európaiak megosztottak abban, hogy melyik stratégiát részesítsék előnyben: 35 százalékuk a mielőbbi békét támogatja, még ukrán (területi - a szerk.) engedmények árán is, 22 százalékuk viszont úgy véli, hogy Oroszország veresége az egyetlen út a békéhez.

A jelenlegi irányvonal fenntartására törekvők számára az lesz a kihívás, hogy mindent megtegyenek Putyin nyomásának tompítására, miközben elmagyarázzák a választóknak, hogy csak korlátozott lehetőségeik vannak - jegyzik meg a cikk szerzői. Ezután ráerősítenek a fő üzenetre: kevesen fogják átvészelni az elkövetkező hónapokat és éveket anélkül, hogy valamilyen módon változtatnának az életmódjukon.

Az a nagy probléma akár az élelmiszerek, akár az üzemanyag tekintetében az európai kontinensen, hogy senki sem gondolkodik eleget a keresleti oldali változásokon,

vagyis a fogyasztói magatartás kiigazításán – figyelmeztetett Tim Benton a Chatham House-tól, hozzátéve, hogy szerinte ez egy "többéves válság" lesz.

Mindezek miatt az összeállítás azzal zárul: ha Putyin támadását el akarják viselni, az európaiaknak valószínűleg meg kell tanulniuk kevesebbet utazni, takarékosabban étkezniük és a termosztát tekergetése helyett egy plusz pulóvert felvenni. Az orosz tél, ha eljön, valószínűleg tartós lesz – zárják az anyagot. (Portfolio)