Az edinburghi törvényhozás döntése nem ró semmiféle jogi kötelezettséget a konzervatív párti brit kormányra. London azonban nagy valószínűséggel kerülni kívánja a konfliktus kiélezését a skót kormánnyal, és további tárgyalások várhatók Skóciával a kilépési törvényről.

A skót parlament jelentős, 93-20 szavazati többséggel döntött úgy, hogy nem adja hozzájárulását a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonásáról szóló brit kormányzati tervezethez.

A skót kormány elsődleges kifogása az, hogy megítélése szerint a kilépési törvénytervezet nem részletezi kellően egyértelmű módon a Brüsszeltől Nagy-Britanniához visszakerülő döntési hatáskörök megosztási módját London és Edinburgh között a Brexit utáni időszakra.

Az 1997-ben Tony Blair vezetésével hatalomra került, 2010 óta ellenzékben politizáló Munkáspárt egyik első dolga volt annak idején a kormányzati decentralizációs program meghirdetése, és a Nagy-Britanniát alkotó, Anglián kívüli két tartomány, Skócia és Wales helyi önkormányzatiságának jelentős megerősítése.

Ennek jegyében – jóváhagyó népszavazások után – Walesben korlátozottabb, Skóciában viszont csaknem teljes jogkörű, még adóügyekben is illetékes helyi parlament jött létre, jóllehet az alapvető kormányzati feladatok – hadügy, külügy, országos költségvetés – Londonban maradtak.

A Skót Nemzeti Párt (SNP) vezette, függetlenségre törekvő skót kormány szerint a brit konzervatív kabinet által előterjesztett kilépési törvény veszélyt jelent az elmúlt két évtizedben kiépült, széles körű skóciai önrendelkezési rendszerre.

Edinburgh mindenekelőtt azt követeli, hogy az Európai Uniótól Nagy-Britanniához visszakerülő döntési hatáskörök közül a Skóciát érintő mezőgazdasági és halászati szakpolitikai döntések kerüljenek át a skót önrendelkezési jogosultsági rendszerbe, vagyis ezeket a brit kormány ne tartsa meg országos hatáskörben.

A skót parlament keddi határozata - azzal együtt is, hogy jogi következménye nincs – az Egyesült Királyság történetében példátlan alkotmányossági helyzetet teremtett, de London nagy valószínűséggel kész lesz a tárgyalásra, tekintettel arra, hogy a skóciai SNP-kormány egyébként is folyamatosan napirenden tartja a skót függetlenség kérdését.

A brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők 51,9 százaléka a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skóciát – Sturgeon visszatérő érvelése szerint – nem lehet akarata ellenére "kirángatni" az Európai Unióból.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel. (MTI)