Jourová közölte, hogy Brüsszel éberen figyeli a fejleményeket, mert a vírust le kell gyűrni, de a demokráciának túl kell élnie a megpróbáltatásokat. A jogállam nem húzhatja a rövidebbet. Hozzátette, hogy a magyar felhatalmazási törvény vizsgája az lesz, miként alkalmazzák azt a gyakorlatban, és hogy az mennyire felel meg a tényleges helyzetnek. Mert már volt arra példa Magyarországon, hogy meg akarták szüntetni az igazságszolgáltatás jogosítványait. Kiemelte, hogy a magyar kormányfőnek bizonyítania kell: alaptalanok az EU aggályai.

Lengyelország kapcsán pedig kijelentette, hogy vannak kétségei, mennyire lesz szabad és tisztességes a választás, és hogy mennyire folyik egyenlő feltételek mellett a kampány. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a vírusnak köszönhetően remélhetőleg jobban érvényt lehet szerezni a jogállam és az uniós támogatások összekapcsolásának a következő pénzügyi időszakban. Hiszen most már a korábbinál sokkal egyértelműbb, miért is van szükség erre az eszközre. Mint hangsúlyozta, ha valaki nem akarja megérteni a közös értékeket, azt fel szokta fogni, milyen fontos pénz. Ez általában bejön.

Magyarországhoz hasonlóan rámehet az amerikai demokrácia a mostani válságra

A New York Times-ban Paul Krugman arra figyelmeztet, hogy rámehet az amerikai demokrácia a mostani válságra és bizonyságul Magyarországot hozza fel. Merthogy a Fidesz 9 éve megbuherálta a választási törvényt és bebetonozta uralmát. Majd tovább erősítette befolyását, politikai eszközökkel jutalmazva a baráti üzletembereket, miközben büntette a bírálókat és elnyomta a szabad sajtót. Azt írja, egészen a legutóbbi időkig úgy nézett ki azonban, hogy Orbán Viktor, a de facto diktátor megáll a laza tekintélyelvűségnél. Vagyis megtartja a demokrácia egyes, külső jellemzőit. Úgy semlegesíti és marasztalja el az ellenzéket, hogy azért a bírálatot nem nyilvánítja törvényellenessé. Ám kormánya a vírust használta ürügyül, hogy feladja az alkotmányos irányításnak még a látszatát is. A miniszterelnök jogot kapott, hogy dekrétumokkal kormányozzon.

Ha valaki azt gondolja, hogy ugyanez nem történhet meg Amerikában, az reménytelenül naiv – állapítja meg kommentárjában a Nobel-díjas közgazdász. Riasztó bizonyítékként említi, hogy a jogállam megcsúfolásaként Wisconsinban választást tartottak, a járvány idején, személyes közreműködésre kötelezve a szavazásra jogosultakat. Márpedig ha elvész a demokrácia, azt nagyon nehéz visszaszerezni és Wisconsin afelé tart, hogy 2. Magyarország legyen belőle, mivel a republikánusok tartósan be akarnak rendezkedni a hatalomban. A választási körzetek határait úgy átrajzolták, hogy két éve hiába kaptak több voksot a demokraták, a rivális párt futott be a helyi törvényhozásban, majd drasztikusan korlátozta a demokratapárti elnök jogkörét. 

Majd jött a mostani választás, csakhogy javarészt zárva maradtak a szavazóhelyiségek azokban a körzetekben, ahol a demokratáknak állt a zászló. Vagyis egy állampárt azt tett, amit csak akart, függetlenül a többség akaratától, és ezt a Legfelsőbb Bíróság pártos része támogatta. Kétli bárki, hogy ugyanez hamar akár országos szinten is megismétlődhet? És ha Trump nyer akkor bizonyosan nekimegy mindenkinek, akit ellenségének tekint. Pártja pedig mindenben támogatja. Azaz az USA teljesen olyan lesz, mint Magyarország.

Ám ha veszít, akkor azt szajkózza majd, hogy csalás történt, mert sok millió illegális bevándorló szavazott, vagy valami ilyesmire hivatkozik. De a lényeg, hogy az egyik nagy pártnak már nem fontos a demokrácia. Lehet, hogy az ígéret földjén már a sarkon ólálkodik a tekintélyuralom.

Az európai álom lehet a vírusválság következő áldozata

Az európai álom lehet a vírusválság következő áldozata, miután a fertőzés rávilágított a földrész politikai és gazdasági törésvonalaira. - írja a Huffington Post

A bajban nemigen mutatkozott meg a szolidaritás. A gazdasági következmények rettenetesek, ám a kormányok azzal vannak elfoglalva, hogy miként lehetne segíteni, ami kiélezte az észak-déli ellentétet. Az Európai Külkapcsolati tanács párizsi képviseletének vezetője azt mondja, hogy az EU túl későn reagált és túl keveset tett. Ám most meg kell mutatni, hogy mire is képes az unió. Így a következő hetek döntőnek ígérkeznek a kontinens jövője szempontjából.

A Nemzetközi Stratégia Tanulmányok Intézetének egyik tanácsadója ugyanakkor arra is rámutat, hogy nem egyszerűen az egészségügyben van rendkívüli állapot. A szervezet alapvető demokratikus értékeit érte kihívás, miután pl. Orbán Viktor átfogó hatalom megszerzésére aknázta ki a ragályt, létrehozva ily módon az első koronadiktatúrát. A szakértő megjegyezte, hogy ha a miniszterelnök megtartja különleges felhatalmazását, akkor szükségessé válhat, hogy Magyarországot kizárják az unióból, mert egy zsarnokság nem lehet a közösség tagja.

Magyarországon a jogbiztonság hiánya, urambátyám-rendszer és korrupció fenyegeti a multikat

Magyarországon a jogbiztonság hiánya, urambátyám-rendszer és korrupció fenyegeti a multikat, ami azt jelzi, hogy az ország veszedelmesen tart a tekintélyuralom felé. - írja a Der Standard

Erre figyelmeztet az a tanulmány, amelyet Ausztria legnagyobb magán oktatási hálózatának két szakértője készített. Az elemzés nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy a demokrácia hiánya adott esetben jól jöhet bizonyos cégeknek, merthogy azok könnyebben el tudják érni, amit akarnak, már ha bejáratosak vezető politikusokhoz.

A magyaroknál Orbán napjainkban válságmenedzserként ünnepeli magát, ugyanakkor a Parlament kiiktatásával próbál még nagyobb hatalomhoz jutni. Az országot már idáig is alaposan átalakította, politikai, társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt. Mivel az irányításával jó ideje összejátszik a törvényhozás és az igazságszolgáltatás, valamint a Fidesz, a magyar demokrácia defektes, illetve illiberális. A gazdaságban ez mindent uraló bürokráciát, a többi hatalmi ág részéről pedig meggyengült ellenőrzést jelent.

Az ideológiai alapot a meghirdetett nemzeti harc jelenti a globalizálódás, a nyugati holdingok uralma, a szabályozatlan piacok és az európai integráció ellen. A rezsim Magyarország ellenségének tekinti a külföldi tőke (főleg bankok), Soros és az EU-bürokraták állítólagos szövetségét, és populista módon az állam által képviselt gazdasági nacionalizmust állítja velük szembe. A lakosság nagy része támogatja a küzdelmet, viszont az európai vállalatok három nagy politikai kockázattal kerülnek szembe:

• a politika radikális átalakulása, ami ez esetben azt jelenti, hogy a törvények a hazai vetélytársakat hozzák helyzetbe a külföldi konkurencia ellenében.
• hiányos a jogbiztonság, miután a Kúria egyre kevésbé védi meg a cégeket a kormány aránytalan, illetve jogsértő támadásaival szemben.
• módszeres kliensrendszer, tehát korrupt módon olyan vállalati kört részesítenek előnyben, amely közel áll Orbánhoz, illetve a Fideszhez.

Az összefüggések azt tanúsítják, hogy kormány közeli kartellen kívüli vállalkozásoknak nincs esélyük tényleges versenyre. A pályázatokat többnyire a párthűség alapján bírálják el. Aki viszont nem tartozik ebbe a kategóriába, az ki van téve annak, hogy kisajátítják, illetve a jogszabályok miatt jelentős hátrányokat szenved. Vonatkozik ez elsősorban a nemzetközi konszernekre, amelyek gyakran nem tudják, miként kell eljárni a politika és a gazdaság összefonódása esetén. Ezért azután sokszor bele sem vágnak az üzletbe Magyarországon. Ráadásul amikor felszámolják a hatalmi ágak megosztását és összejátszik a politikai, valamint a hazai tőke, akkor az ilyen viszonyok hosszú időre szólnak. (nepszava.hu)