h i r d e t é s

Ahogy egy volt köztisztviselő látja

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam
a- a+

Ahogy egy volt köztisztviselő látja

2018. október 17. - 16:16

"Köztisztviselőként államigazgatásban, jórészt vezetői beosztásban dolgoztam 1965-1997-ig. Így megismerhettem a rendszerváltozás után kialakult jogrendszert is, de rálátásom van az Orbán rendszer pusztító munkájára is."

Forrás: pixabay.com

Levelét változtatás nélkül közöljük.

"

Szerettem a szakmám és végtelen keserűséggel tölt el a jogrendszeren és az államszervezeten az Orbán kormány által végrehajtott merénylet.

Amit Orbánék 1998-tól 2002-ig elkezdtek, azt 2010-től rohamléptekben végre is hajtották. A szocialista-liberális kormány a köztes időben nem figyelt fel a kialakított és félbehagyott veszélyes tendenciákra, nem tudta a FIDESZT kordában tartani, sőt, engedte, hogy továbbra is uralja a közhangulatot.

A 2010-es 2/3-s győzelmük okozta hatalommámorban – előre kidolgozott tervek alapján – hatalmas iramban megváltoztatták a jogszabályokat, hogy azok segítségével átalakíthassák az államhatalmi és közszolgálati rendszert.

Meggyőződésem, hogy pontosan kikockázták még a megváltoztatandó jogszabályok sorrendjét is, hogy koherens lehessen a rombolás, hogy egyik következzen a másikból.

Sokat gondolkodtam azon, vajon kik segíthettek ebben nekik, merthogy a gyakorlat nélküli, ifjonc jogász fideszesek ezt nem tudták volna kisakkozni.

A gazdaság tekintetében, szerencséjükre volt egy Simicskájuk, aki megteremtette „jogrendszerük” gazdasági alapját. Ezt még az első ciklusukban megtették és 8 év nem volt elég a szociknak ahhoz, hogy ezt felismerjék és a FIDESZ gazdasági alapjának teljes kiépítését megakadályozzák.

Az a sejtésem, hogy jól megfizetett, széleskörű gyakorlattal rendelkező, tapasztalt jogászok, főleg ügyvédek lehettek a felkért, a szakmát megszégyenítő segítők. Persze találhattak a köztisztviselői apparátusban is erre hajlandó hivatalnokokat.

A gyorsaság nagyon fontos tényező volt, ehhez kidolgoztak az ideológiát és módszer is.

Gyorsan, még 2010-ben megváltoztatták a jogalkotásról szóló 1987-es törvényt, de nem merték belőle kivenni a törvények előkészítési követelményét: az előzetes hatásvizsgálatot és a törvénytervezetek véleményezésének kikérésére vonatkozó kötelezettséget, ha a kormány illetve a minisztériumok az előterjesztők.

Se baj, gondolták az országgyűlési képviselőkről szóló törvény ismeri az önálló képviselői indítványt, mint jogintézményt, jó lesz ez nekünk, mert itt nincs hatásvizsgálat és előzetes véleményezés kikérési kötelezettség.

Igaz ugyan, hogy a törvénytervezetek előterjesztésének ez kivételes formája lehet, mi gyakorlattá tesszük. Ezzel tulajdonképpen kijátszották a jogalkotásról szóló saját törvényüket is. A kivételes lehetőség nem helyezheti hatályon kívül az általános, törvényekben előírt kötelezettséget.

Ez volt tehát a gyorsasághoz a módszer, az ideológiát Orbán fogalmazta meg abban, hogy a jó kormányzás feltétele, hogy a döntés akadálymentes lehessen, nem kell az egyeztetés, a vélemény kikérés a törvénytervezetekhez, az akadályozza a gyors döntést.

Gyorsaság tehát egyenlő gyakorlattá tenni a törvénytervezetek esetében az önálló képviselői indítvány kivételes lehetőségét és minimálisra csökkenteni az egyeztetési, vélemény kikérési kötelezettséget.

Kezdetben még reménykedtem, hogy a jogász társadalom besokall és a törvénygyárat talán sikerül megállítani. Bíztam a jogászi becsületben, a jogászi eskü hatalmában, amely nem engedheti a jogot a hatalom szolgálójává tenni!

Vártam, hogy ezt a nagyon lényeges kérdést az ellenzék majd csak felismeri és megállítja a törvénygyártási munkát.

Jelentéktelen, főleg hozzászólásban megnyilvánuló ellenkezések voltak, de ez nem lehetett eredményes. Nagyon bántott, hogy szabad kezet kaptak a törvénytelen jogszabályalkotáshoz.

Ehhez persze kellett az Alkotmánybíróság átalakítása, jogkörének megnyirbálása, az Országos Egyeztető Fórum megszüntetése, a szakszervezetek létének és jelentőségének teljes megkérdőjelezése. A munkatörvénykönyv esetében a két reprezentatív szakszervezet szembeállítása, Gaskó megvesztegetése.

Nagyon fontos volt nekik az egész bírói szervezet átalakítása, a bíróságok fölé az Országos Bírói Hivatal létesítésével hatalmi szerv helyezése és annak megakadályozása, hogy felette az Országos Bírói Tanács gyakorolhassa ellenőrzési jogát.

Nem elhanyagolható az az erkölcstelen, antihumánus intézkedés sem, amit a Kúriánál dolgozó nagy tudású jogászok kényszernyugdíjazása volt.

Meg kell említeni a készülőben lévő azon jogszabályt, amely a Kúria hatáskörével bíró új Közigazgatási Bíróságot hozna létre, amely a hatalomnak érdekében álló ügyekben ítélkezne felsőfokon.

2018. január 1-vel életbe léptették az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, de ugyanakkor nem mondták ki, hogy az hatályon kívül helyezi a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvényt.

A köztisztviselőket úgy tájékoztatták, hogy a rendtartás most már az érvényes, de a munkájukat csak az előző jogszabály alapján tudják végezni.

Hát ezért nem helyezték hatályon kívül, de szükség bolt a kialakításra kerülő Közigazgatási Bíróság munkájának előkészítéséhez.

Ilyen jogszabályi anomáliák vannak, amit úgy gondolnak, hogy észre sem lehet venni.

A törvénytelen jogalkotási zuhatagot az Alkotmány helyébe lépő alaptörvénnyel kezdték, megadva a lehetőséget a további törvények újra fogalmazásának is.

Jogász szemmel nézve, szégyenteljes ez a törvény, ez egy sikeretlen tákolmány a fidesz hatalom megalapozásához és kiterjesztéséhez, a Nemzeti Együttműködési Rendszer kialakításához.

Nevetséges újításokat tartalmaz, nincsenek benne paragrafusok, csak cikkek, nemzeti hitvallással kezdődik.

Sokat gondolkodtam azon, hogy miért nem Alkotmány a neve, miért van törvény szintre levíve, még akkor is, ha éppen megkapta az alaptörvény nevet? Magamnak- jogászi aggyal- úgy magyarázom, hogy az alapjogok korlátozását Alkotmány megnevezés használata mellett nem volt képük megtenni, alacsonyabb szintre kellett hozni az elnevezést.

Erre következtetek az Alkotmánybíróság nevének meghagyása miatt is, hiszen az mégis csak nevetséges lenne, hogy Alaptörvény Bíróság, hiszen egy törvény vizsgálatára nem hozunk létre bíróságot.

Lassan-lassan jönnek rá az emberek, hogy a legtöbb alapjognál a törvényi szóhasználat „biztosítja” helyett „törekszik” szóra van felcserélve. Ennek jelentősége óriási, ez tette lehetővé pl. az új Munkatörvénykönyve munkavállaló-ellenes intézkedéseit.

Előfordult, hogy az Alkotmánybíróság, az EU vagy a Velencei bizottság kezdeményezésére változtatni kellett az alaptörvényen, illetve az egyes jogszabályokon, de gyorsan túltették magukat ezen.

Ma már elmondhatjuk, hogy jogszabályokkal alá van bástyázva a hatalmuk, a jog kiszolgálja a hatalmat, szolgálóvá züllesztették.

Felvázolom neked, hogy az én elképzelésem szerint, mit lehetne tenni.

Véleményem tömören: a jogszabályokat jogellenesen hozták meg, ennél fogva semmisek, joghatás nem fűződhetne hozzájuk (ipso jure, a jog erejénél fogva, a jog rendelkezéseiből kifolyólag).

Ebből következően hazánk jogellenes állapotban leledzik, rabságban vergődik az egész állam.
A független autonóm szervezetek önállósága megszüntetve, civil szervezetek megregulázva, tehetetlenségre kényszerítve csak nem mindenki.

Ennek ellenére, mégis mit lehet tenni?

Értesültem arról, hogy Alkotmányos ellenállás néven létesült valami mozgalom, amely talán a jogászokat tömöríteni fogja és cselekvésre szólítja.

Eddig én csak ennyit tudok róla, de saját kútfejemből leírom az elképzelésem annak ellenére, hogy tudom, nem fog megtörténni.

Legfőbb akadály, hogy minden hatalmi és közigazgatási, rendvédelmi szerv élén fidesz által kinevezett vezető áll és az átalakított, a csalás lehetőségét is magába foglaló választási rendszerrel a hatalom nem dönthető meg. Ez mára sajnos evidencia.

  • A jelenlegi Alaptörvény szerint is a közhatalom forrása a nép.
  • A nép hatalmát kivételesen közvetlenül is gyakorolhatja.
  • Senki tevékenysége nem irányulhat a hatalom kizárólagos birtoklására.

Ezen rendelkezések alapján kellene elkezdeni a cselekvést.

 

Az alaptörvény szerint a hatalom kizárólagos birtoklása esetén - mert erről van szó- törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

A törvényes út magyarázatot igényel!

Hangsúlyozni kell, hogy a hatalom kizárólagos birtoklása törvényellenesen jött létre, így törvényesen – a formál logika szabályai szerint – nem lehetséges fellépni ellene.

Ebből következően a NÉP-re van bízva, hogy milyen utat választ a hatalommal szemben, a hatalom kizárólagos birtoklásának megszüntetése érdekében.

 

Cselekvési lehetőség az én képzeletemben.

Az Országháza előtt össze kell hívni egy országos gyűlést, ahol a jelenlévő, legalább 100-200 ezres tömeg egyhangú szavazattal elhatározza, hogy közvetlenül akarja a hatalmat gyakorolni és kijelenti, hogy azt kezébe is veszi.

 

Ez után

  • a gyűlést országos nemzetgyűléssé kell nyilvánítani,
  • hatályon kívül kell helyezni az alaptörvényt,
  • a kormánytól meg kell vonni a bizalmat,
  • a legfőbb ügyészt, a belügyminisztert, az Országos Rendőrfőkapitányt, a Honvédelmi minisztert, a külügyminisztert le kell váltani,
  • az ideiglenes kormányt azonnal meg kell alakítani, a leváltottak helyére új vezetőket kell kinevezni,
  • megbízni az ideiglenes Kormányt, hogy haladéktalanul kezdje meg működését és legalább 60 napon belül dolgozza ki az ország további működésére a legfontosabb teendőket.

 

Ezeket egyenként meg kell szavaztatni!

 

Ennek megtörténte után:

  • meg kell nyugtatni az ország népét, hogy mindenki végezze tovább a munkáját, nyugodjon meg, azon munkálkodnak, hogy álljon helyre a demokrácia,
  • tájékoztatást kell adni arról, hogy az országgyűlés munkája szünetel, de minden hatóság, közigazgatási szerv a kialakított rendszerben működik,
  • tájékoztatást adni arról, hogy miután az ideiglenes kormány áttekintette az ország helyzetét, látja a legfontosabb feladatokat, kitűzi az országgyűlési választás napját.

 

Úgy gondolom, hogy a Köztársasági elnököt tisztségében meg kellene hagyni és csak az országgyűlési választásokat követően választani új elnököt."