A második világhéború óta nem tapasztalt menekültválsággal kell szembenéznie Európának, az Ukrajnából mostanáig elmenekült több mint ötmillió fő – többségükben nők és gyermekek – komoly hatást gyakorol az európai demográfiai helyzetre.

A Lengyelországba irányuló menekültáradat hatására Varsó lakossága hozzávetőlegesen 17 százalékkal emelkedett a háború kitörése óta. A menekülők több mint a fele Lengyelország irányában hagyta el Ukrajnát, de Magyarországra is legkevesebb fél millióan érkeztek, igaz, nagy részük főleg Lengyelország vagy Nyugat-Európa felé tovább is utazik.

A menekültáradat alapvetően változtathatja meg a V4 országok, valamint a Balti államok demográfiai helyzetét: kibocsátó országokból befogadó országokká válhatnak.

Amennyiben a menekültek a végleges letelepedés mellett döntenek, úgy átrendeződhet a kelet-közép-európai régió demográfiája. Csökkenhet az átlag életkort, viszonylag képzett munkaerő kerülhet a gazdaságokba, a nemek közötti arányt pedig a nők irányba tolják el - olvasható az Economist elemzésében.

Ugyanakkor a menekültáradat következményei kiszámíthatatlanok. Alapesetben a harcok csitulását követően a nyugatra menekült nők és gyermekek gyorsan visszatérhetnek Ukrajnába, hogy ismét együtt lehessenek család férfi tagjaival.

A háború okozta sokk minden bizonnyal a gyermekvállalási hajlandóságot is csökkenteni fogja, pedig Európa már eddig is fogyatkozó közösség volt. 

Demográfiai katasztrófa

Ukrajna számára pedig a háború maga a demográfiai katasztrófa, hiszen a lakosság negyede kényszerült elmenekülni lakóhelyéről, így a gyermekvállalási kedv is csökkenőben van, miközben a harcok során követelt életek a várható élettartamot is jelentősen csökkenthetik.

Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a háború miatt ezrével költöznek el Oroszországból a jól képzett emberek, és ennek hatására megfordul a trend, és Oroszország migrációs egyenlege negatívba fordul. Vagyis a háborút kirobbantó fél is kárát látja a harcoknak.

Az európai befogadó országok demográfiai szempontból elvileg nyertesnek tekinthetők,  ugyanakkor gondot jelent a lakosságszámhoz képest nagyszámú menekült befogadása. Moldovában például az országba érkezett négyszázezer menekült az ország lakosságának közel hatodát teszi ki. 

Felértékelődött az Európában élő ukrán diaszpóra

Az ENSZ becslése szerint talán 1,5 millió menekült költözött tovább nyugat-európai országokba, többek között Németországba, Olaszországba és Franciaországba, ahol már eddig is nagy volt az ukrán diaszpóra.

A háború előtt mintegy 250 000 ukrán élt és dolgozott Olaszországban, ahol az átlagéletkor négy évvel magasabb, mint az európai átlag, és a termékenységi ráta az egyik legalacsonyabb.

Ausztriába is sokan menekültek: a lakosságszám fél százalékponttal, több mint 9 millióra nőtt; a növekedés 83 százaléka ukrán bevándorlásból származott.

Nagy kérdés, meddig maradnak a menekültek, és követik-e a férfiak családjukat. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, ha gyorsan véget ér a háború, akkor a többség visszatér a hazájában, ha viszont hosszabban elhúzódó harcokra lehet számítani, akkor többen lesznek, akik maradnak a befogadó országban. A rövid ideig tartó koszovói háború az előbbire példa, míg az elhúzódó bosznai háború az utóbbira. 

A jelenlegi állás szerint az ukrán családok már alig várják, hogy hazatérhessenek. Erre utal, hogy az elmúlt napokban Lengyelországból többen indultak Ukrajnába, mint ahányan onnan lengyel földre érkeztek.

Ugyanakkor az is tény, hogy a harcok miatt hazatérő fiatal ukrán férfiak hiánya – például a szlovák építőiparban – gondot okozott. 

Beilleszkedhetnek az ukrán menekültek?

A háború elhúzódása esetén a menekültek gyermekei beleszoknak a befogadó országbeli környezetbe, oda járnak iskolába, így csökkenhet a hazatérés iránti vágy a családokban. Ezt a hatást erősítheti az ukrán gazdaság lassú talpra állása, ami a férfiakat arra ösztönözheti, hogy induljanak családjuk után. Amennyiben így lesz, a befogadó ország akár hasznot húzhat ebből, ha az érkezők képzettségének megfelelő munkát tud ajánlani. 

Európában a világjárvány kitörése után a születések száma jelentősen visszaesett. És bár a kormányok jelentős összegeket pumpáltak a gazdaságba a fellendülés érdekében, a háború kitörése, illetve az ennek köszönhetően megugró infláció újabb csapást mért az emberek bizalmára.

Az Európai Bizottság vizsgálata szerint márciusban a fogyasztók körében a gazdasági bizonytalanság elérte a valaha mért legmagasabb szintet. Kevesebben gondolnak ebben a helyzetben családjuk gyarapítására. Talán senki sem vonakodik jobban ettől, mint az ukrán nők, akik között a szülési hajlandóság már amúgy is alacsony volt, és akiket elválasztottak férjüktől és elüldöztek otthonukból - összegzi a lap. (Növekedés)