Országos szinten népszerűbbek lettek a levelező és önköltséges képzések, amely a Budapesti Metropolitan Egyetem szerint arra is utalhat, hogy a magyarok a pandémia hatására jobb befektetésnek tartják az oktatást. Az intézménybe is többen jelentkeztek idén: a felvételizők körében a teljesen új szakok és az angol nyelvű képzések is népszerűek.

Idén sokkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba

Míg 2020 februárjában 91460 fő jelentkezett a felsőoktatásba, idén ez a szám 101 878 főre rúg – mindez 11 százalékos növekedést jelent, amely az elmúlt évek csökkenő számai után jó hír a felsőoktatási szektornak. A demográfiai adatok nem párhuzamosak ezzel a növekedéssel: a 2001-2004 közötti időszakban alig párszáz fős különbségeket láthatunk a születések számában. Egy nemzetközi kutatás szerint a felsőoktatás – és általában az önképzés, tanulás – értéke válsághelyzetben könnyen felértékelődhet, a pandémia pedig a Budapesti Metropolitan Egyetem szerint pont ezt eredményezte. Az intézménybe jelentkezők száma 12 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, egy hallgatói kutatás eredményei szerint pedig még a jelenlegi diákok közel fele is elkezdett valamilyen új online kurzust – továbbképzést vagy nyelvi tanfolyamot – a bezártság alatt.

Nőtt a fizetési hajlandóság

Országosan nőtt a levelező és önköltséges képzések népszerűsége: a tavalyi évhez képest ez a növekedés az alapszakok esetében 18, a mesterképzések esetében 33 százalékos növekedést jelent, amely nagy változást mutat a magyarok felsőoktatási fizetési hajlandósága terén. A mesterképzések népszerűsége annak is köszönhető, hogy a koronavírus miatt tavaly 110 ezer olyan ember jutott diplomához, aki papírját korábban az alapképzés kimeneti követelményként meghatározott nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatta meg.

Ezek a legnépszerűbb szakok

2021-ben országosan a legnépszerűbb alapszakok a Gazdálkodás és menedzsment, valamint a Kereskedelem és marketing lettek. A Metropolitan Egyetemen az angol nyelvű képzések és az olyan teljesen új szakok is nagy érdeklődésre tartanak számot, mint a Képi ábrázolás és a Mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakok, valamint a Fotográfia MA. A mesterképzések közül a tanári képzésekre jelentkeztek a legtöbben, a legnépszerűbb öt szak között pedig emellett megtalálható a Vezetés és szervezés, a Pszichológia, a Marketing és az Emberi erőforrás tanácsadó képzés is.

Teljes szolgáltatási csomagot várnak a hallgatók

Mivel a tudás a digitalizáció révén bárki számára, bármikor, bárhol elérhető, az egyetemeknek már többet kell nyújtania a hallgatóknak a lexikális tudásnál. „Ma már teljes szolgáltatási csomagban gondolkodunk: a felvételizőknek ugyanolyan fontos a hallgatói élmény, a kapcsolati tőke, az ösztöndíj- és gyakorlati lehetőségek és az intézmény egyedi üzenete, mint maga az oktatás” – mondta el Csizmadi Péter, a Metropolitan Művészeti és Kreatívipari Karának dékánja. A dékán szerint a felsőoktatásban teljes szemléletváltásra van szükség, amit a Metropolitan esetében az ún. Alkotóegyetem koncepció testesít meg: a hallgatókat aktív alkotók, az oktatók pedig mentorként működnek együtt a képzés időtartama alatt.

A kapcsolatépítés az egyetemi élet egyik kulcskérdése

A kapcsolati háló kiépítésére továbbra is egyedülálló lehetőséget kínál egy egyetem, a változatos képzéseket kínáló intézmények pedig valódi olvasztótégelyei lehetnek a tudományos vagy üzleti tevékenység megalapozásának. „Sok esetben egy közgazdasági vagy kommunikáció szakon tanuló hallgató már az egyetemi évek alatt megtalálja azokat a projekteket, embereket, amiken, illetve akikkel aztán hosszú évekig vagy akár egy életen át dolgozik – mondta el Papp-Váry Árpád, a Metropolitan Kommunikáció, Üzlet és Turizmus Karának dékánja. – Természetesen ezeket a folyamatokat az intézményeknek is segítenie kell, üzleti és művészeti karaink hallgatói például a képzés egyes pontjain éppen ezért ütköztetik egymással a véleményüket.”

https://www.jstor.org/stable/3488876?seq=1