A természeti katasztrófa az ország 49 régiójából 11-et érint, a legnagyobb pusztítás a NASA Föld Obszervatóriuma szerint Irkutszk, Krasznojarszk és Burjátia környékén tapasztalható. Július 22-ig az említett térségekben 829 négyzetkilométernyi, 388 négyzetkilométernyi, illetve 106 négyzetkilométernyi terület vált a lángok martalékává. 

A fenti képet a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) műholdja (egészen konkrétan a Suomi NPP) július 21-én készítette; a felvétel jobb oldalán látható tüzek nyomán keletkezik a hatalmas füstfelhő, amit a szelek délnyugati irányba szállítanak és összekevernek a zivatarrendszerrel.

A Föld Obszervatórium szerint Krasznojarszk városát sűrű füstfelhő takarja, és bár Szibéria legnagyobb települését, Novoszibirszket nem fenyegetik a lángok, a szél odaviszi a füstöt, érezhetően rontva a levegő minőségét.

Nem csupán Oroszországban, de az Arktisz több részén is tüzek pusztítanak, így érintve van többek között Grönland és Alaszka számos része is. Mark Parrington, a Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) kutatója szerint nyaranta előfordulhatnak ugyan tüzek még az Arktiszon is, ám nem ilyen számban és kiterjedésben. Még nagyobb probléma, hogy természeti katasztrófa hatalmas mennyiségben bocsát üvegházhatású gázokat a levegőbe. Július 1. és július 22. között a mérések alapján 100 megatonnányi szén-dioxid került a légkörbe a tüzek miatt. (Live Science) / origo.hu