Hogy L. Ritók Nóra közel négy éve megjelent Láthatatlan Magyarország című, 2009 és 2017 közötti írásaiból összeállított kötete semmit sem veszített aktualitásából, egyrészt rendkívül szomorú, mert azt jelenti, hogy a gyermekszegénységre, a gyermekprostitúcióra, a munka nélkül és alkalmi közmunkából tengődő, gyakran krízishelyzetben lévő emberek élethelyzetére, a szegénység felszámolására, a cigányok esélyegyenlőségének valódi megteremtésére még mindig nem szántunk elegendő érdemi figyelmet.
Fölöslegesen próbálták elszakítani a tízéves Koppányt az édesanyjától, aki megtagadta a fiú pszichiátriai gyógyszerezését: több évnyi hercehurca után a szakértők most kimondták, hogy nincs már jele ADHD-nak, vagyis hiperaktivitásnak, ami miatt a kisfiút pszichiátriai szerek szedésére akarták kötelezni.
Szerinte a fővárosban nem történt különösebben említésre méltó az előző másfél évben. Hozzáfűzte, „Az ellenzéki sajtó persze talál erre mentséget bőven. Azt mondják a meg nem valósított tervekről, hogy vagy a pandémia tehet róla, vagy én nem csináltam meg, esetleg Orbán Viktor nem adott elég pénzt. Ez a helyzet jelentős leegyszerűsítése.”
Miközben a kormány láthatóan figyel arra, hogy ne sértegesse azokat, akik nem az általa preferált keleti vakcinákat részesítik előnyben, a holdudvarban nem mindenki ilyen érzékeny a politikai píár szempontjaira. - írja a 444
A magyar felnőtt lakosság fele be van oltva a koronavírus elleni vakcinával, ami nagyon komoly előrelépés, ugyanakkor nem lehet itt megállni – mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szombaton, az állami médiának nyilatkozva. Szlávik János hangsúlyozta, más országok példáiból látható, hogy még jó néhány millió embert be kell oltani ahhoz, hogy a járvány véget érjen.
A tartalékokhoz, azaz a második Pfizer-oltásra félretett tételekhez is hozzá kellett nyúlni, hogy teljesíteni lehessen az Orbán Viktor által kitűzött oltási tervet – írta a Népszava. A lap szerint a legjobban az egészségügyi dolgozók voltak meglepve.
„A Fidesz uralomnak épp az az egyik magyarázata, hogy kevés demokratikus elem volt jelen a társadalmunkban. Azért tudták lerombolni a jogállamot, mert a jogállamnak nem volt meg a demokratikus támogatása. Ami azt jelenti, hogy a választók bevonódása a folyamatokba elképesztően alacsony szintű” – nyilatkozta a Hírklikknek Fleck Zoltán egyetemi tanár, jogtudós, szociológus.
