A szén, és a kerozin felhasználása jóformán alig van globálisan megadóztatva, Magyarországon pedig túl kicsi a széndioxid kibocsátás szankcionálása a közlekedésen kívüli szektorokban. - írja a Portfolio

Az energiafelhasználás megadóztatása hatékony módja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a költségvetésekbe befolyó összegeket pedig vissza lehetne osztani a környezetbarát energiafelhasználás támogatására. Jelenleg az energiaszektor széndioxid kibocsátásának a 70%-a nincs megadóztatva, mely egyáltalán nem ösztönzi a tisztább energiatermelésre való átállást.

A 44 ország adóztatási gyakorlatát vizsgáló felmérés szerint – melyek a világ energiafelhasználásához köthető üvegházhatású gázok 80%-ának kibocsátásáért felelősek – az adók mértéke nem elegendő ahhoz, hogy megfelelően csökkenteni lehessen a klímaváltozás és a légszennyezés káros hatásait, ezzel teljesítve a Párizsi egyezmény célkitűzéseit.  

A közlekedési szektort sújtó adók igen magasak, - elég ha csak a benzin és dízel árakra gondolunk, melyeknek nagyságrendileg a felét az adók teszik ki – azonban még így sem tükrözik eléggé a környezetben okozott károkat. A szén - mely az energiaszektor széndioxid kibocsátásának a felét adja – relítve egyáltalán nincs megadóztatva, míg a földgázon jóval nagyobbak a közterhek annak ellenére, hogy jelentősen tisztább energiaforrásról van szó. A légi- és hajózásitársaságok jóformán egyáltalán nem fizetnek be az államkasszákba, mivel a felhasznált üzemanyagaikra közel nulla adó van kivetve. Az alábbi táblázat az egyes termékekre kivetett adókat szemlélteti euró/tonna mértékegységben, ahol az első oszlop a jövedéki adót, a második a széndioxid kibocsátást közvetlenül büntető terheket, a harmadik pedig a két adónem összegét mutatja. A jövedéki adóknak köszönhetően messze a dízel és a benzin felhasználása van a legjobban megadóztatva.

Az OECD meglátása szerint az energiafogyasztásra kivetett adók önmagukban kevesek a Párizsi egyezményben foglalt kibocsátási szintek eléréséhez, azonban a klímaváltozás lassításához elkerülhetetlen a használatuk.

A 44 országot vizsgáló tanulmány szerint a közlekedésen kívüli egyéb szektorok adóztatása messze elmarad attól a fair értéktől, mely kompenzálná a környezetben okozott ártalmakat. Csupán négy országban, Dániában, Hollandiában, Norvégiában és Svájcban terheli tonnánként 30 eurónál nagyobb összeg a közlekedésen kívüli szektorok széndioxid kibocsátását, mely csak igen jóindulatú becslése az okozott környezeti károknak. Sőt, számos ország az elmúlt években még csökkentette is az energiafelhasználást szankcionáló adókat. Magyarországon tonnánként 5 euró adó van jelenleg kivetve a közlekedésen kívüli szektorok széndioxid kibocsátására, mely messze elmarad az OECD 30 eurós minimális elvárásától. A szürke sáv mutatja a 2018-as adóztatási értékeket, a narancs színű kör pedig a 2015-ös számokat.

Nagyobb méretért kattintson a képre!
Forrás: OECD / portfolio.hu

Angel Gurría, az OECD tisztviselője júliusban figyelmeztette a kormányokat, hogy a fiatalabb, környezettudatosabb generációk körében egyre nő az elégedetlenség, mivel a széndioxid kibocsátás nemhogy csökkenne az országokban, hanem folyamatosan nő és még eddig sosem látott csúcson tartózkodik.

Az adók mellett a fosszilis energiaforrások felhasználásának támogatását is érdemes figyelemmel kísérni, mely egyfajta negatív adónak tekinthető. 2017-ben a vizsgált 44 országban 140 milliárd dollár volt összességében, melyek azóta még tovább emelkedtek.

Az alábbi ábra euróban mutatja, hogy gigazsúlonként mekkora és milyen típusú adó terheli az energiafelhasználást. Magyarországon relatíve kicsi az adóteher, és főleg a jövedéki adó játszik szerepet. A szürke az üzemanyagokra, a narancssárga az elektromos áramra kivetett jövedéki adót jelöli, a kék pedig a széndioxid kibocsátás közvetlen szankcionálását. A fő probléma a jelenlegi adóztatási rendszerekkel, hogy az áram jövedéki adója pont ugyanúgy sújtja a megújuló forrásból termelt villamosenergiát, mint a szén alapút. (portfolio.hu)