Hétezer évvel ezelőtt évszázadokon át egységes módszerrel készült téglákkal építkeztek a Jordán folyó völgyének egy településén, ami izraeli régészek szerint magas szintű társadalomra utal - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerdán.
Az avarok inkább családjukkal együtt, és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, illetve a hatalmat birtokló, vezető réteg rokonsági alapon szerveződhetett - a többi között ezekre mutatott rá az ELTE Régészettudományi Intézet és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársainak kutatása.
Hétezer évvel ezelőtt készült, az emelkedő tengerszinttől védő kőfalat talált Izrael földközi-tengeri partjánál három méter mélyen a víz alatt egy nemzetközi kutatócsoport. - írja az Érdekes világ
Híres első világháborús hadihajót találtak a Falkland-szigetek közelében, írja a Live Science. Az 1907-ben szolgálatba állt SMS Scharnhorst nagycirkáló (nem összetévesztendő a náci Németország 1939-ben szolgálatba állt Scharnhorst csatacirkálójával) az Atlanti-óceán fenekén pihent mostanáig, miután 1914. december 8-án a brit admiralitás egyik köteléke legyőzte a Császári Haditengerészet Dél-Amerika déli partjainál portyázó kilenctagú hajóraját, elsüllyesztve többek közt a nagy méretű, 144 méter hosszú, 13 ezer tonna vízkiszorítású, négykéményes páncélos gőzhajót is.
Őskőkori hűtőszekrényt találtak az osztrák Tudományos Akadémia régészei az ausztriai Kremsben. A mintegy 23 ezer évvel ezelőtt emelt kőépítményt egy jól szervezett vadász- és gyűjtögető csoport alkotta, ez eddig az egyetlen ilyen lelet ebből a korból. Hasonló hústárolók azonban a mai napig léteznek.
A világ legöregebb, csaknem 8 ezer éves igazgyöngyét találták meg az Egyesült Arab Emírségekben, a Maravah-szigeten. Az alig egy centiméter átmérőjű gyöngyre egy régészeti feltárás során bukkantak tavaly az archeológusok - jelentette vasárnap a The National helyi hírportál.
A napokban újabb épület nyomaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál. A türbétől északra fekvő épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot.
Legkevesebb 4500 évvel ezelőtt történhetett, hogy a mai walesi Ceredigion megyében található tengerparti erdőt elöntötte a víz és a homok. A Hannah nevű vihar erős szele most viszont szabályosan elsöpörte a tengert, és emberemlékezet óta nem látott mértékben bukkantak fel a fák maradványai.
A fémkeresős hobbirégészek tevékenysége sokszor problémás a lelőhelyek megbolygatása, a leletek elvitele miatt, az FMC ezért indított együttműködési programot, melynek során a fémkeresős civilek képzéseken, előadásokon vehetnek részt.
Zajlanak a régészeti ásatások a kivitelezés alatt álló 67 sz. főúton, illetve az M85 és M76 gyorsforgalmi utakon. Őskori temetőkre, településekre, illetve bronzkori, rézkori, római kori és középkori leletekre bukkantak a feltárások során.
Körülbelül 3300-3500 éves, késő bronzkori emberi maradványokra bukkantak Jászberény határában a szolnoki Damjanich János Múzeum, a jászberényi Jász Múzeum és a Civil Régészeti Alap munkatársai - közölte a Jász Múzeum régésze kedden az MTI-vel.
Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyűjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja.
A világ egyik legrégibb írásos emlékét találhatták meg a bulgáriai Nova Zagorában egy folyó partján egy körülbelül 8000 ezer éves lapos cserépdarab formájában - jelentette a Novinite.com bolgár hírportál.
3500 évvel ezelőtt a mai Svájc területén egy rettenthetetlen utazó elhagyta ételszállító dobozát. A fagynak köszönhetően a tárgy remek állapotban konzerválódott, így napjainkban a szakértők képesek voltak elemezni. - írja a 24.hu.