Csak a múlt héten 50 kurd származású menedékkérő döntött úgy, hogy hazamegy Németországból. Az emberek Erbílbe érkeztek, Észak-Irak kurdok lakta régiójának fővárosába. Természetesen ez a szám nagyon kevés ahhoz képest, hogy hányan vándoroltak ki az elmúlt egy évben erről a területről: az iraki migrációs minisztérium szerint 25 ezren - írja az Origo.

A táboron kívül úgy éreztem magam, mint egy másodrendű polgár." 

A hazavándorló irakiak egyike, Mohammed Aziz Kádir ezzel indokolta döntését a Telegraphnak. Azt mondta, hogy csalódott, amikor meglátta a berlini menekülttábort. 

Nehéz út

"Sokkolt a látvány, ahogy beléptem. Hatalmas különbség volt a képzeletemben élő Berlin és a valóságos között" – mondta a 24 éves férfi, aki két és fél hónapot töltött el a német főváros egyik külső kerületében egy tranzittáborban.

Észak-Irakból az Iszlám Állam előretörése miatt menekült el. Döntéséhez hozzájárult, hogy Irakban a pénzügyi helyzet is egyre rosszabb. 

Erbílből busszal ment Isztambulba, majd nyolc órát gyalogolt a török–görög határig. Embercsempészeknek fizetett azért, hogy egy hűtőkocsiban vigyék el Nyugat-Európába. "A raktérben összekuporodva kellett ülnünk, az állunk a térdünkhöz ért. Alig kaptunk levegőt. Üvegeket használtunk pisilésre. Embertelen körülmények között utaztunk" – mondta a férfi. 

Otthon jobb

Ő egyébként szerencsésnek mondhatja magát: a magyar–osztrák határhoz közel még augusztusban találtak az osztrák rendőrök egy hasonló hűtőkocsit, abban 71 menekült holtteste volt. 

Mohammed Aziz Kádir arról álmodozott, hogy az érkezése után sütödét nyithat, a pénzből támogathatja otthon maradt családtagjait. 

Házasság és gyerekek is szerepeltek a tervei között. 

A menekülttáborban az után lett különösen rossz a helyzet, hogy egyre több ember érkezett. Naponta csak kétszer kaptak enni, a táborból pedig nem lehetett kimenni egy idő után.

A németországi táborok lakói között verekedések törtek ki az elmúlt hónapokban, de maguk a németek is több alkalommal támadtak menekülteknek szállást adó épületeket. "Úgy éreztem egy idő után, hogy otthon jobban éltem" – fogalmazott a hazautazás mellett döntő férfi.

Vissza a sátorba

Neki nem volt nehéz útnak indulnia, mivel otthon viszonylag rendezett körülmények várták: volt háza, volt családja. A Telegraph beszélt egy másik férfival, a 35 éves Nawaf Aliasszal, aki viszont egy sátorba térhetett csak haza. Az Iszlám Állam fegyveresei elfoglalták a faluját még 2014-ben, és jazidi vallásúként menekülnie kellett, a terroristák ugyanis nem kímélték a sátánistának bélyegzett jazidikat. Ekkor került a Dohuk melletti menekülttáborba. 

Ott csak egy sátorban húzhatta meg magát. 

A férfi végül úgy döntött, Európába menekül. Húszezer dollárt, azaz több mint ötmillió forintot fizetett egy embercsempésznek. Fiával hetekig utaztak, sőt 13 napot egy bolgár börtönben is el kellett tölteniük, mire nagy nehezen megérkeztek Németországba. Ott két menedékkérővel osztoztak egy szobán. 

Elmondta, hogy a német kormánytól az ételen kívül 540 euró (170 ezer forint) pénzügyi támogatást is kaptak, de az gyorsan elfogyott. 

A kisfiam félt, és szomorú volt. Nem talált barátokat sem." 

Végül úgy döntött, hogy inkább visszamegy a dohuki menekülttáborba, még akkor is, ha ott csak egy sátor várja. 

origo.hu