Több legyet akar ütni egy csapással a kormány az új lakások ÁFÁ-jának csökkentésével és a vásárlási támogatással. A gond azonban az, hogy az utóbbit úgy dobták be a köztudatba, hogy nem gondolták igazán végig, mit is akarnak vele pontosan, legalábbis a hivatalos kommunikáció nem állt összhangban a szakértői véleményekkel. Orbánék azt hangoztatták ugyanis, hogy a fiatalok otthonhoz jutásának és ezen keresztül gyermekvállalásának segítése a fő céljuk, és 300 ezer családnak tudnak segíteni ezzel.

Lengyel L. László írása a 168ora.hu-n.

Az eredeti feltételeket viszont olyan szigorúra szabták, hogy ennél nagyságrenddel kisebb lenne a kedvezményezettek köre, ingatlanosok szerint például Budapesten momentán mindössze 6 ezer lakás felelne meg a 10 milliós támogatási kritériumoknak. A fiatal családok döntő többsége pedig kiszorulna a nagyobb támogatási lehetőségekből, azaz a potenciális érintettek száma vagy anyagi okokból, vagy megfelelő ingatlan híján sokkal kevesebb lenne a vártnál.

Ezt a kormány is felismerte, és elkezdte puhítani a feltételeket. Azzal a dilemmával kűzdött azonban, milyen cél kapjon prioritást, a beruházás-ösztönzés vagy a szociálpolitika. Aligha meglepő, hogy az előbbi győzött, és a múlt héten már nyíltan kimondták, hogy a CSOK nem elsősorban szociális, hanem üzleti célú támogatás, főként a mélyponton lévő építőipart akarják fellendíteni vele.

Rá is fér, mert a lakásépítés tragikusan alacsony szintre esett az elmúlt években. A válság előtt, 2008-ig éves átlagban 50 ezer körüli lakás épült hazánkban, de még 2010-ben is nagyjából 20 ezer. Ehhez képest az utóbbi három évben mindössze 7-8 ezer, miközben a lakásállomány szinten tartásához minimum 35-40 ezerre lenne szükség. Ezt a drasztikus visszaesést az építőipar csak kissé érezte meg, mert az uniós pénzekből épülő hatalmas infrastukturális és más közcélú beruházások vitték a prímet.

Ezek azonban kifutottak, a régi keretek elfogytak, az újak pedig még nem nyíltak meg, így aztán látványos visszaesés indult az iparágban, ami a gazdasági növekedést is fékezi. Orbánék ezt próbálják ellensúlyozni a lakásépítés ösztönzésével, emiatt csökkentették a forgalmi adókulcsot, és ezt szolgálja alapvetően a CSOK is. Ez utóbbival egyben a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra is hatni akarnak, a kedvezmények a gyermekvállalási szándékot hatványozottan díjazzák.

Ez rendben is van, csak a Fidesz-komány ugyanazt a hibát követi el, mint mindig: előzetes szakmai konzultáció és hatáselemzés nélkül vág bele valamibe, emiatt folyamatosan módosítani kényszerül az eredeti elképzelést. Ezt megfejeli azzal, hogy félretájékoztat, mind a tényleges szándékokat, mind pedig a várható következményeket illetően. Ennek nyomán rengeteg találgatás, tévhír, jó és rossz szándékú kommentár kap lábra, nehezítve a tisztán látást és zavart keltve még a kormányzati körökben is.

Az egyik vitatott téma az új intézkedések hatása a lakáspiacra. Az ÁFA csökkenésétől az emberek a lakásárak esését várják, ez azonban hiú ábránd. A jelek szerint – konkrét hirdetések alapján – az új lakások négyzetméterárai Budapesten rövidtávon is alig csökkennek, hosszabb távon pedig még növekedhetnek is. A forgalmi adókülönbözet legnagyobb részét az ingatlanépítők és hasznosítók lenyelik, azaz ők a legnagyobb nyertesei az egésznek, ahogy azt szakértők előre megjósolták.

Ha több lakás épül, az valóban növeli a kínálatot, a CSOK viszont a keresletet, a kettő nyilvánvalóan párhuzamosan fog mozogni. Ebből következően az árak sem változnak lényegesen az új lakások piacán, némi hatás inkább a használt ingatlanok piacán lesz érzékelhető, de ott sem jelentősen: az adásvételek 95 százalékát ma ezek adják, és ha ez lemegy mondjuk 90-re, az sem változtat sokat a keresleti-kínálati viszonyokon. Ráadásul a CSOK a legújabb verzió szerint használt lakásokra is igénybe vehető, noha jóval kisebb támogatással.

A másik leginkább vitatott kérdés a szociális és népességi hatás. Elemzések szerint nyilvánvaló, hogy a CSOK-ot nem egyformán tudják igénybe venni a különböző társadalmi rétegek, és a területi eltérések is jelentősek. Aligha meglepő, hogy a legjobban a módosabb, főként budapesti és nagyvárosi lakosok járnak, a legkevesebbet pedig a szegényebb, főként kelet- és észak-magyarországi fiatalok nyerik vele. Ennek nyomán az utóbbi években a Fidesz intézkedései hatására egyre növekvő különbségek tovább szélesednek. Ezen a feltételek lazítása sem változtat, sőt a leggazdagabbaknak még jobb lesz a 30 milliós értékhatár eltörlésével.

Amiről szinte nem esik szó, az a CSOK költségvetési hatása. Úgy tűnik, ez a kormányt egyáltalán nem foglalkoztatja, a szóvivő szerint adott hozzá a fedezet, mert a „magyar reformok működnek”. Valójában ember nincs, aki most meg tudná mondani, mennyibe fog kerülni a CSOK, annyi az egyelőre ismeretlen tényező, kezdve a máig nem véglegesített feltételekkel.

Orbánék 15 évvel ezelőtt belevágtak egy olyan lakásvásárlási támogatási rendszerbe, amellyel akkor is leginkább a módosabbak jártak jól, viszont ezermilliárdos nagyságrenddel terhelték meg az adófizetőket, amit szinte máig nyög a büdzsé. Éppen ezért jó lenne látni végre valamilyen kalkulációt arról, mibe kerülhet majd a CSOK és honnan lesz rá keret. Ha például a stadionokba és más fideszes presztizs-ügyekbe áramló százmilliárdokat irányítják át ide, ne sajnáljuk rá a pénzt.

168ora.hu