Az esőerdők pusztulása szintén jelentősen hozzájárul az éghajlat felmelegedésével járó kibocsátásokhoz, mivel asűrű trópusi erdő növényzete biztosítja a legnagyobb szénkészletet a világon. A főként mezőgazdasági célú fakitermelés és földterület-átalakítás a világ eredeti, őshonos trópusi esőerdőinek 34 százalékát megsemmisítette, és további 30 százalékot jelentősen megrongált, így sebezhetőbbé tette őket például a tűzzel szemben.

2002 óta a esőerdők pusztulásának több mint fele Dél-Amerikában volt tapasztalható, főként az Amazonas környékén és a szomszédos esőerdőkben, szakértök szerint ez a riasztó adat egy igen negatív képest fest a jövőről, ugyanis minél több esőerdő pusztul el, a megmaradt esőerdőknek annál kevesebb esélyük van a túlélésre.

Anders Krogh, trópusi erdőkutató úgy véli, egy félelmetes ciklusban vagyunk, ugyanis ha a 2202-2019 közötti adatokat vizsgáljuk szembetűnik, hogy az elpusztult erdők területe összességében nagyobb volt, mint Franciaország területe. Arányaiban tekintve, a World Resources Institute legfrissebb jelentése szerint 2019-ben az elpusztult esőerdők aránya nagyjából megfelelt az elmúlt 20 évben tapasztalt veszteségeknek, példázva: mintha egy futballpálya méretű terület szűnt volna meg létezni 6 másodpercenként.

A brazil régió esőerdőire az utóbbi évtizedekben igen komoly nyomás nehezedett, miután a mezőgazdasági fellendülés arra késztette a gazdálkodókat, hogy bevételszerzés céljából egyre nagyobb területeket használjanak földművelésre vagy állattartásra. Ez a tendencia pedig sajnos csak tovább romlott 2019 óta, mikor Jair Bolsonaro elnök hivatalba lépett és tulajdonképpen semmit nem tett a környezetvédelemért.

Az elmúlt évek drasztikus ütemű pusztulása mellett a brazil esőerdők jelentik a legnagyobb reményt azok megőrzésére, miután az Orinoco és az Andok területei még mindig az érintetlen trópusi esőerdők 73,5 százalékát teszik ki. Az Indonéziához tartozó délkelet-ázsiai szigetek az erőpusztulás tekintetében világszinten a második helyet foglalják el, ezeknek nagy része ugyanis a pálmaolaj-ültetvények miatt lett megsemmisítve.

A Reuters azt írja, Közép-Afrika a harmadik helyen áll, a pusztítás nagy része pedig a Kongói-medence körül összpontosul, a hagyományos és kereskedelmi gazdálkodás, valamint a fakitermelés miatt. Azok az esőerdők, melyeket a jelentésben rongáltnak minősítettek, vagy részben semmisültek meg, vagy a kipusztításuk óta mesterséges ültetéssel lettek helyettesítve.

A jelentésben szereplő ép állapotú területek meghatározása kissé szigorúnak tűnhet, miután a szakértők meghatározása szerint csak azok az esőerdők tekinthetők érintetlennek, melyek legalább 500 négyzetkilométert meghaladó területet ölelnek fel, kifejtették ugyanis, hogy egy 500 négyzetkilométeren átívelő erdő teljes mértékben képes önállóan fenntartani ökoszisztémáját, míg a kisebb területek biodiverzitását nehezebb fenntartani az erdők szélének közelében. (liner.hu)