Elkaszálta Brüsszel Magyarországot
Tovább zajlik az újfajta költségvetési eljárás Magyarország ellen, amit másfél évvel ezelőtt indított az Európai Bizottság, amiért a magyar kormány nem közelít megfelelő tempóban az előírt költségvetési hiánycélhoz. - írja a portfolio.hu.
Forrás: Pexels Fotó:Ovid Burke
Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az euróövezeti tagállamok 2020. évi költségvetésiterv-javaslatairól szóló véleményét és egyúttal további ajánlásokat fogalmazott meg Magyarország és Románia számára a jelentős eltérési eljárás keretében. Ennek az eszköznek a segítségével figyelmeztetést lehet küldeni azoknak a tagállamoknak, melyek jelentős mértékben eltérnek a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának követelményeitől. Az eljárás további célja, hogy segítsen az érintett tagállamoknak visszaállítani vagy megközelíteni azt a költségvetési helyzetet, amelyben akkor lennének, ha az eltérés nem következett volna be - írja a Bizottság szerdai közleményében.
MAGYARORSZÁG VONATKOZÁSÁBAN A BIZOTTSÁG AZT ÁLLAPÍTOTTA MEG, HOGY AZ ELJÁRÁS KERETÉBEN 2019. JÚNIUSBAN KIADOTT TANÁCSI AJÁNLÁS NYOMÁN NEM TÖRTÉNTEK EREDMÉNYES INTÉZKEDÉSEK.
A Bizottság ezért javasolja, hogy a Tanács hozzon határozatot az eredményes intézkedések elmulasztásáról, valamint fogadjon el egy Magyarországnak címzett módosított ajánlást, azt szorgalmazva, hogy az ország hozzon intézkedéseket 2020-ban a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében.
Az ajánlástervezet elsődleges célja, hogy Magyarország hajtsa végre az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2020-ban ne haladja meg a 4,7%-ot, ami a GDP 0,75%-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg.
A részletes bizottsági dokumentumból kiolvasható, hogy a magyar kormány október 15-én válaszolt a Tanács ajánlásaira. A Bizottság a november 20-án kiadott anyagában erre támaszkodott, valamint az őszi gazdasági prognózisában foglalt számokra és ez alapján állapította meg, hogy Magyarország nem tett megfelelő intézkedéseket a Tanács korábbi ajánlásainak teljesítése érdekében.
A Bizottság várakozása szerint a magyar költségvetés strukturális egyenlege 2019-ben a GDP 0,5%-ával javul, 2020-ban 1,2 százalékponttal. Ez azonban elmarad az EB által elvárt pályától.
Érdemes kiemelni, hogy a Bizottság által most javasolt, GDP arányában 0,75%-os éves strukturális kiigazítási igény kisebb, mint a legutóbb ajánlott 1%-os igény.
A mai bejelentés után a kormány térfelén pattog a labda, hogy meghozza-e a Bizottság (és várhatóan a Tanács) által javasolt intézkedéseket, erre 2020 április 15-ig van lehetősége.
A konkrét ajánlás úgy szól, hogy a kormánynak a váratlan költségvetési nyereségeket és mozgásteret a hiány csökkentésére kellene használnia, illetve a váratlan bevételkiesések kompenzálására, tartós költségvetési intézkedésekkel. Az esetleges konszolidációs intézkedéseknek biztosítaniuk kell az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását, növekedésbarát módon.
Mégis mi ez az eljárás?
A pénzügyi válság kirobbanása előtt az Európai Unióban a túlzott deficit eljárás szolgált a tagállamok megregulázására. A válság alatt azonban bebizonyosodott, hogy ez önmagában kevés a költségvetési folyamatok felügyeletére, ezért új típusú szabályokat fogadtak el, amelyeknek célja, hogy előrejelezzék az egyensúlytalansági kockázatokat. Ennek legfontosabb eszköze az MTO, a középtávú költségvetési hiánycél meghatározása, amelyet országokra lebontva határoz meg az Európai Bizottság és amelyhez a tagállamoknak tartaniuk kell magukat a kiegyensúlyozott költségvetés érdekében. Fontos hangsúlyozni, hogy az ajánlások elmulasztásának semmilyen pénzügyi következménye nincs.
